Belföld
„A kormány mindent megtesz a kötelező kvóta ellen”
Orbán Viktor meghívta a boszniai főmuftit+VIDEÓ
Magyarország a délszláv háború idején mindenkinek segített és oltalmat nyújtott, aki erre rászorult, ideértve a boszniai muzulmán családokat is - emlékeztetett Orbán Viktor kormányfő a Husein Kavazovic boszniai főmuftinak írt válaszlevelében, amelynek tartalmát Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője ismertette.
Részletes kimutatás a határzár költségeiről
A Belügyminisztérium együttműködve a Honvédelmi Minisztériummal részletes kimutatást készít az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság számára az Ideiglenes Biztonsági Határzárral (IBH) kapcsolatban eddig felhasznált költségvetési forrásokról - közölte Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában. A tárcavezető Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő, és Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság MSZP-s alelnökének írásbeli kérdésére válaszolva ugyanakkor leírta: október 17-ig a HM az IBH-val kapcsolatos feladatokra összesen 11,7 milliárd forintos forrással rendelkezik, amelyen belül 7,9 milliárd forintot tesz ki a személyi juttatások és terheik nélkül számított keret. Ezen felül jelentős mértékben igénybe vették a korábban más céllal beszerzett tartalékaikat is, amely keretében az elszámolások jelenlegi feldolgozottságának adatait figyelembe véve eddig 501 millió forint értékű tárolt készletállományt is felhasználtak.
Simicskó István kitért arra is, hogy a határzár építésében a HM EI Zrt. is részt vesz. A HM Beszerzési Hivatallal augusztus 2-án megkötött vállalkozási keretszerződés alapján a cég főbb feladatai közé tartozik: az aljnövényzet irtása, a talaj előkészítése, útépítés, cölöpverés, szerkezetépítés, szállítás és anyagmozgatás. A HM EI Zrt. 467 munkavállalója 2015. augusztus 1. és szeptember 30. között a munkaszerződéstől eltérő munkavégzés keretében látták el a határzárhoz kapcsolódó feladatokat. A HM EI Zrt.-nek mostanáig több mint bruttó 677 millió forintot fizetett ki a tárca.
A honvédelmi miniszter válaszából kiderül az is, hogy a határzár építése során alvállalkozókat is szerződtetett a HM EI Zrt. A magyar-szerb határszakasz vonatkozásában hat céggel kötöttek ilyen jellegű szerződést. Közülük a legtöbbet - csaknem 143 millió forintot - a Zöldterület Kft.-nek fizette ki a HM EI Zrt. talaj-előkészítési, szállítási, és rakodási feladatokhoz munkagépek biztosítására.
Simicskó István kitért arra is, hogy az országos közfoglalkoztatási mintaprogram keretében, a határzár építése céljából, a HM EI Zrt. mintegy 230 közfoglalkoztatottat is bevont a határzár építési munkálataiba a szerb-magyar határszakaszon. A közfoglalkoztatottak az augusztus 20-ai ünnepnapon történt munkavégzésükre tekintettel a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napi pótlékban részesültek - tette hozzá a miniszter.
Ugyancsak a Magyar Honvédség határvédelmi feladataival kapcsolatban Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is rákérdezett, hogy mely országok, hány katonája fog részt venni a "Közös Akarat" elnevezésű határrendészeti közreműködő feladatának közvetett támogatásában, továbbá, hogy "milyen jogosítványai lesznek a támogatási feladatot ellátó külföldi katonáknak?". Erre válaszul Simicskó István azt írta: a cseh védelmi minisztérium 21 embert, a szlovák védelmi minisztérium pedig 30 embert ajánlott fel. Lengyelország részéről a személyi állomány részvételét tekintve még nem, de az eszközök tekintetében már érkezett hivatalos felajánlás - tette hozzá.
A miniszter ismertetése szerint a nemzetközi állomány a közös kiképzés végrehajtása során gyakorlati tapasztalatot szerez a válsághelyzet kezeléséről és annak körülményeiről, a rendelkezésre bocsájtott élelmezési szaktechnikai eszközök telepítéséről, üzemeltetéséről valamint a határrendészeti feladatok logisztikai támogatásában vesznek részt. A nemzetközi végrehajtó állomány közvetlenül nem vonható be határrendészeti feladatok végrehajtásába, intézkedési jogkörrel nem rendelkezik - emelte ki válaszában Simicskó István.
A Bosznia-Hercegovinában élő muszlimok vezetője a múlt héten tiltakozott Orbán Viktornak a migrációs válsággal kapcsolatban az iszlámról és Európáról tett, szerinte "önkényes és káros" kijelentései ellen.
Orbán Viktor válaszlevelében - mint azt Havasi Bertalan elmondta - azt írta, hogy meglepődve, de illő tisztelettel olvasta a főmufti állásfoglalását. "Az a tény, hogy egy olyan, általam is tisztelt személyiség, mint Ön, reagálásra érdemesnek találta gondolataimat, önmagában is megtisztelő, és hálával tölt el. Ezen az érzésen mit sem változtat az, hogy Ön összességében kedvezőtlenül nyilatkozott mind gondolataimról, mind személyemről" - idézte a kormányfő sorait a sajtóiroda vezetője.
A miniszterelnök biztosította a főmuftit, híveit, népét és országát Magyarország nagyrabecsüléséről, "függetlenül attól, hogy az európai történelmet másképpen interpretáljuk". Megerősítette, hogy Magyarország továbbra is a két nép közötti barátságban és együttműködésben érdekelt. Orbán Viktor bízik benne, hogy végül az derül majd ki: "sokkal több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt" - közölte Havasi Bertalan.
A kormányfő levele végén magyarországi látogatásra hívta meg a főmuftit.
Németh Zsolt: Európa külső határainak védelme nélkül nem őrizhetők meg a schengeni vívmányok
Gyengülnének az európai integráció esélyei a kontinens külső határainak megvédése nélkül, mivel veszélyben lenne a belső uniós határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni vívmányok megőrzése - mondta el Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Varsóban.
"Soha nem voltunk migránsellenesek, az ellenőrizetlen bevándorlás ellen azonban fel kell lépnünk" - jelentette ki a politikus a varsói Sobieski Intézetben tartott előadásán.
A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta: a határvédelem mellett minél hatékonyabban kell kezelni az Európa közvetlen déli és keleti szomszédságában zajló konfliktusokat.
Németh Zsolt kiemelte, hogy a katonai eszközök alkalmazásán kívül nagyon fontos, hogy a konfliktusok megoldását célzó politikai folyamatok is minél hamarabb elinduljanak.
A kormány mindent megtesz a kötelező kvóta ellen
A kormány minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz annak érdekében, hogy megakadályozza a migráció ügyében a kötelező uniós kvótarendszer érvényesülését - hangoztatta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szerdán Egerben.
„Déli határainkat megvédtük, most azonban Nyugatról fenyegeti veszély Magyarországot a kötelező kvótarendszer bevezetésével” - jelentette ki Kontrát Károly.
Hangsúlyozta: a magyar-szerb és a magyar-horvát határ lezárásával minimálisra csökkent a bevándorlók száma az országban, azonban az Európai Unió által szeptemberben elfogadott kötelező kvótarendszer ismét veszélybe sodorta Magyarországot. A döntés alapján az uniós országoknak két év alatt kétszázhatvanezer menekültet kellene elosztania és befogadnia, amit a kormány a magyar emberek védelme érdekében ellenez - fűzte hozzá.
A kormány minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy ezt megakadályozza - jelentette ki.
Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök korábban egyeztetett a frakcióvezetőkkel, és ha a kormány felhatalmazást kap az Országgyűléstől, akkor december 4-ig jogorvoslati kérelmet nyújt be az uniós döntéssel szemben.
Kontrát Károly úgy fogalmazott: a magyar modell működik, a magyar emberek biztonságban vannak. A déli határok lezárásával, valamint a büntető törvénykönyv módosításával szeptember 15-e óta minimálisra csökkent az illegális bevándorlók száma, ez a legfrissebb októberi adatok szerint napi egy-két embert jelent - mondta.
A sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt, fejlesztésekért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: egy olyan világjelenségről van szó, amelynek nem a magyarok az okai, mégis őket érintette a legsúlyosabban. Ezért kellett Magyarországnak egyedi megoldásokat találnia a problémára, amely nemcsak országos, hanem helyi ügy is, hiszen a kötelező kvóta bevezetésével a visszaküldött menekültek szétszéledhetnek az országban - tette hozzá.
„Magyarország védelme hatásos”
Pintér Sándor arról beszélt: Magyarország védelme hatásos, az országot elkerülik az illegális bevándorlók, de van még feladat, mert nyugat-európai országokból negyvenezer kérelem érkezett, hogy vissza kívánják küldeni azokat, akik Magyarországon keresztül érkeztek az unió területére.
A Párbeszéd Magyarországért választ vár Pintér Sándor belügyminisztertől arra, hogy a határon szolgáló rendőröknek miért kell áldatlan állapotok között dolgozniuk - mondta a párt szakszóvivője. Barabás Richárd úgy fogalmazott: a belügyminiszternek tisztáznia kell azt a kérdést, hogy a rendőröknek miért kell életveszélyes körülmények között dolgozniuk, hiszen a múlt héten a Készenléti Rendőrség nyolc, a határon szolgáló munkatársa is szén-monoxid-mérgezést kapott. A politikus kijelentette: függetlenül attól, hogy ki mit gondol a menekültkérdésről, a rendőrök a munkájukat végzik a határon, ezért tudni szeretnék, hogy a Belügyminisztérium mikor orvosolja a problémáikat.