A kormány erősítené a közigazgatási bíráskodást

A miniszter álláspontja szerint a szervezeti kérdések mindig másodlagosak, a lényeg az, hogy hatékony, gyors, kiszámítható közigazgatási bíráskodása legyen az országnak. A kormány tervei szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslatot a parlament elé terjesztik, amely az év végéig elfogadhatja azt.
Trócsányi László megfogalmazása szerint a közigazgatási bíráskodás, az állampolgár vagy állampolgárok csoportjai, illetve az állam közötti kapcsolatot szabályozza.
Magyarországon évente több mint 20 millió közigazgatási határozat születik, az állampolgárok többsége akarva-akaratlanul a közigazgatással találkozik. „Találkozik azért, mert saját maga kezdeményez eljárást, vagy pedig azért, mert kap egy határozatot anélkül, hogy eljárást kezdeményezett volna” – tette hozz a miniszter, aki arra is emlékeztetett: a rendszerváltás óta komoly fejlődés történt a közigazgatási bíráskodás terén, tehát megvannak az alapjai, jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz tartozik.
„Sokfajta modell van, s mindegyik modellnek megvan az előnye, hátránya, megvan Magyarországnak a hagyománya, de most van egy létező rendszerünk” – fogalmazott a tárcavezető.
Trócsányi László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy a létező rendszeren belül hogyan lehet kialakítani „a közigazgatási bíráskodásnak a legkorszerűbb modelljét, ami lehetővé teszi azt, hogy az eljárások gyorsan fejeződjenek be”. A koncepciót elkészítő munka elkezdődött, a tervezetet március végéig a kormány elé terjeszti.
A jogásznapon előadást tartott Darák Péter, a Kúria elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy szükség van a közigazgatási bíráskodás modernizációjára, mert szavai szerint „a magyar jogállamnak tartozása van a közigazgatási bíráskodás területén”.
A jogásznapon Carsten Meinert, a Bonni Adóügyi Bíróság egykori bírája, egyetemi oktató a németországi, míg Henk C. Naves holland bírósági elnök a hollandiai közigazgatási bíráskodás rendszeréről tartott előadást.