Belföld

A kormány célja az egészségben eltöltött évek számának növelése

Fontos lépés volt az egészségfejlesztési irodák megnyitása

A kormány népegészségügyi programjainak célja, hogy gyarapodjon az emberek egészségben eltöltött éveinek száma - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

Az államtitkár kiemelte: azt szeretnék, ha a következő években legalább egy évvel növekedne az egészségben eltöltött évek száma, ezért több intézkedést vezettek be.
Rétvári Bence ezen intézkedések között említette a szigorúbb szabályozás kidolgozását a dohányzás visszaszorítására, a népegészségügyi termékadó, más néven chipsadó bevezetését, az új közétkeztetési rendelet elfogadását, és kitért a szűrővizsgálatok jelentőségére is.

MSZP: Népegészségügy a Fidesz egyik látványos kudarca
Az MSZP a Fidesz kormányzat egyik látványos kudarcának tartja a népegészségügyet - közölte a népjóléti bizottság szocialista alelnöke.
Korózs Lajos közleményében a kereszténydemokrata Rétvári Bence szavaira reagált.
Az ellenzéki képviselő viszont úgy látta, hogy az állampolgárok egészségi állapota nem javult, az egészségben eltöltött életévek nem nőttek, az egészségtudatos magatartás nem terjed, az Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár által beígért új népegészségügyi stratégiának "nyoma sincs".
A politikus ezt azzal folytatta, hogy nem lehet tudni, mire költik a népegészségügyi termékdíjból beszedett többletpénzt. A területi egyenlőtlenségek növekedtek, csaknem 500-600 ezer ember számára nincs alapellátás - tette hozzá. A társadalmi kockázatközösségen alapuló egészségügyi ellátó rendszert a Fidesz felszámolta, az államosítás teljes kudarc, a kórházak adósságállománya nem csökkent, sőt, folyamatosan növekszik - jelentette ki.
Korózs Lajos úgy összegzett, hogy a Fidesz-kormány célkitűzéseiből semmi nem valósult meg. A hatékony, emberhez méltó egészségügyre kb. 500-600 milliárd forintot kell fordítani, fel kell mérni a lakosság egészségi állapotát, majd ez alapján át kell alakítani az alapellátás szerkezetét - írta.

Kifejtette: nagy társadalmi vita alakult ki, amikor a zárt légterű helyeken és a megállókban megtiltották a dohányzást, de "nem jött be az a riogatás", hogy emiatt bezárnak vendéglátóhelyek, sőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismerte Magyarország erőfeszítéseit a dohányzás visszaszorítására. Bár a szigorúbb szabályozás nagy vitát váltott ki, a lakosság 85 százaléka ma is támogatja az intézkedést - mondta.
Megjegyezte: az elektromos cigaretták kereskedelmének korlátozása is fontos lépés volt.
Az államtitkár a chipsadóval kapcsolatban közölte: ennek bevezetése pluszforrást is teremtett, az így befolyó 95 milliárd forintot egészségügyi béremelésre fordították.
Az új közétkeztetési rendeletet illetően az egészségesebb ételeket és az ingyenes étkezésre jogosult gyermekek körének kiterjesztését emelte ki.
Rétvári Bence ugyancsak hangsúlyozta a mindennapos testnevelés bevezetésének jelentőségét és azt, hogy az ezzel kapcsolatos lehetőségek megteremtésére több programot is indítottak.
Kitért arra, hogy Magyarország az egyik legkedvezőbb helyzetben van a világon az AIDS-fertőzések tekintetében, ez a felvilágosító és szűrőprogramoknak is köszönhető. A szűrések fontosságát, valamint az átfogó egészségvédelmi szűrőprogramok szerepét szintén kiemelte az államtitkár.
Az egészségfejlesztési irodák létrehozását is lényeges lépésként értékelte, a 61 irodában segítenek az életmódváltásban és a betegségek megelőzésében - mutatott rá.
Rétvári Bence arról is beszélt, a kormány nagy hangsúlyt helyezett arra, miként lehet az alapellátásban dolgozókat jobban bevonni a népegészségügyi program céljaiba, hiszen ők érik el a legtöbb embert, ők tehetnek a leghamarabb azért, hogy megelőzzenek súlyos betegségeket, ezért fordított többet az alapellátásra a kormány.