Belföld
A kormány célja a munkahelyteremtés és a családok támogatása
Megkezdődött a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája
Glattfelder Béla hangsúlyozta, a magyar emberek érdekeinek figyelembevételével készült el az előterjesztés, amelyben tizennyolc törvény módosítására tesznek javaslatot.
Kiemelte: a magyar gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció megköveteli a jelenleg hatályos adósságképlet megváltoztatását. A módosítás értelmében három százaléknál alacsonyabb infláció és három százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósság-mutató csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot kell hogy elérjen.
Orbán Gábor: Az szja csökkentése 110-120 milliárdot hagy a családoknál
Az szja kulcsának tizenhatról tizenöt százalékra csökkentése száztíz-százhúsz milliárd forintot hagy a családoknál - hangsúlyozta Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, aki emlékeztetett: jövőre az öt százalékos áfakulcsot kiterjesztik a sertés tőkehúsok értékesítésére is.
Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár expozéjában felidézte, hogy az Országgyűlés tavalyi döntésével már kiterjesztette a kétgyermekes családok adókedvezményét, ez az intézkedés 2016-tól lesz hatályos. Az érvényesíthető kedvezmény négy év alatt, 2019-re a duplájára, tízezer forintról húszezer forintra nő gyermekenként - mutatott rá.
Kifejtette: a most javasolt és a már elfogadott intézkedések eredményeként a két átlagkeresővel rendelkező, gyermektelen családok jövőre havi 4700 forinttal, vagyis évente 56 ezer forinttal vihetnek haza többet, míg a két gyermeket nevelő, minimálbérből élő családok havi 7100, évi 85 ezer forinttal. A két gyermeket nevelő, de átlagkeresetű családok jövedelme pedig havonta több mint kilencezer forinttal emelkedhet.
Jelentős koncepcionális módosításra a társasági adózás területén nem kerül sor - közölte. Rögzítette: a törvényjavaslat ugyanakkor több kedvező rendelkezés bevezetéséről gondoskodik. Már a 2015-ös adóévben is lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését és
azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
A bankadót érintően a törvényjavaslat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magyar kormány között kötött egyetértési megállapodás alapján gondoskodik a hitelintézetekre vonatkozóan a bankadó felső kulcsának csökkentéséről.
Orbán Gábor expozéjában kitért arra: az adócsökkentés a közművezetékek adójában is érvényre jut. A javaslat értelmében az új nyomvonalon lefektetett közművezetékek után öt éven át nem kell közműadót fizetni. Közlése szerint javaslatot tesznek arra, hogy a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása folyamatosan fizetendő közteherré alakuljon át.
Az előterjesztés alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadójának három százaléka játékosvédelmi és karitatív célra lenne fordítható - mondta Orbán Gábor.
Amikor kiemelten jól teljesít a gazdaság, a növekedés meghaladja a három százalékot és a jegybank három százalékos inflációs célját meghaladja a pénzromlás, a jelenleg hatályos szabály marad érvényben - tette hozzá.
Kezdeményezik továbbá, hogy 2016. január 1. helyett későbbi időpontban vezessék be az egykulcsos társasági adót, ami az államtitkár szerint nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek.
A szociális temetés bevezetésének dátuma ugyancsak eltolódna, 2017. január 1-jéig készülhetnek fel az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók.
Változik az adóamnesztia lehetőségével élők által nyitható stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség is, a befektetések "feltörése" esetén a megfizetendő adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az egy évet elérő befektetésben tartás esetén tíz százalék - magyarázta.
A javaslat középtávon jóval kedvezőbb feltételeket biztosít a számlatulajdonosoknak (mivel a jelenleg hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség tizenhat százalék alá), valamint lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe.
Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok két évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatná, amely veszélyezteti a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást, továbbá piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében - közölte Glattfelder Béla.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem kíván titkolózni, a nemzetgazdasági miniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatok pedig természetesen a jövőben is közérdekűek lesznek - mondta.
Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezésként megfogalmazzák, hogy költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek.
Módosulhat a reklámtörvény is, eltörölnék a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, ezután tizenöt százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban - mondta expozéjában Glattfelder Béla.
Fidesz: A középrétegek megerősítése a cél
A fideszes Tuzson Bence az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy százhetven milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.
A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.
Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket - mutatott rá.
MSZP: elfogadhatatlan a javaslat
A szocialista Burány Sándor szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a
Az MSZP háromkulcsos szja-t javasol
Az MSZP háromkulcsos személyi jövedelemadóra tett javaslatot a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokban. A minimálbért keresők esetében öt százalék lenne az adókulcs - közölte az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón. Burány Sándor ismertetése szerint öt százalék lenne az adó, ha az összevont adóalap nem haladja meg a kétmillió forintot. Kétmillió és ötmillió forint között tíz százalék, ötmillió forint felett pedig tizenöt százalék lenne az adókulcs az MSZP javaslata értelmében - tette hozzá. Az igénybe vehető adókedvezmény mértékét egységesen gyermekenként harmincháromezer forintban határoznák meg. Javaslatot tettek az alapvető élelmiszerek áfakulcsának öt százalékra csökkentésére is.
pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat.
A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.
Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.
Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
KDNP: Célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat
A kereszténydemokrata Aradszki András a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.
A kormánypárti vezérszónok az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy "makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.
Jobbik: Vissza kell vonni a javaslatot!
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani - közölte.
Kitért arra is: tíz- és százmilliárdok sorsa vált kérdésessé, miután az uniós célvizsgálatok megállapították, hogy a forrásokat sokszor hibásan használták fel, visszaélések vannak.
Szólt arról is, hogy a titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható. Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése - magyarázta. Jelezte: értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.
Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén tíz, jövőre húsz milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni.
A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt. Szerinte jelenleg ez a helyzet, és a háttérszámításokat szintén nem akarják megosztani.
LMP: A kormánypártok egy másik Magyarországon élnek
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról.
Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - fejtette ki. Nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint arról is elfeledkeznek, hogy 2008 óta a gyes és a családi pótlék összegét nem emelik. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.
A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást. Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam.
A szociális temetkezés elhalasztását üdvözölte, szerinte azt teljesen el kellene felejteni.
Tragikomikus az adósságképlet eltörlése, a korábbi és a mostani is alkalmatlan, alaptörvény-ellenes - vélekedett.
Fidesz: a javaslat elősegíti a büdzsé céljainak megvalósulását
A fideszes Nyitrai Zsolt azt mondta, a javaslat "együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel. A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség - rögzítette.
MSZP: Senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
A szocialista Kiss László kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
Zárszó: Nem érdeke az országnak a gazdaság teljesítmény lebecsülése
Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szólt arról is, hogy a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt. Ha valaki önös politikai szándékból sötétebbre festi a kilátásokat, az a gazdaság és a vállalkozások érdekeit sérti - hangoztatta, hozzátéve, hogy több szerénységet és önmérsékletet vár azoktól, akiknek kormányzása alatt 52-ről 84 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság.
A parlament ezután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.
NGM: A NAV-törvényt hozzá kell igazítani a hivatásosok szolgálati törvényéhez
Az otthonteremtés nehézségeiről, az igazságos közteherviselésről és a családok támogatásáról is szó volt a jövő évi adóváltoztatásokról folytatott parlamenti általános vitában, szombaton. Ezt követően a Ház megkezdte a NAV-törvény módosításának vitáját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvényt hozzá kell igazítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló nemrégiben elfogadott új törvényhez - indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást.
Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a NAV megalakulása óta rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amelyben közel 5500 hivatásos pénzügyőr dolgozik.
Hozzátette: az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozni kell az illetményre és egyéb juttatásokra, vagy a fegyelmi, kártérítési eljárásra vonatkozó szabályokat a NAV-törvény eltérő fogalomhasználata, illetve az adóhivatalnál irányadó előmeneteli, illetve illetményszabályok miatt.
Ismertetése szerint a törvényjavaslat tartalmazza az újonnan megjelenő, közvádra üldözendő bűntett miatt indított büntetőeljárás során szükséges belső intézkedéseket is.
Az államtitkár elmondta, a módosítások hatálybalépésének időpontja július 1-je, amely így igazodik az új jogállási törvény hatálybalépéséhez.
Fidesz: Közös érdek, hogy hatékonyan szedjék be a közterheket
Riz Gábor, a Fidesz vezérszónoka közös érdeknek nevezte, hogy a NAV időben, pontosan szedje be a közterheket. Indokoltnak tartotta a jogállás és a fizetés szabályozását és egyes fegyelmi szabályok megfeleltetését a hivatásosok szolgálati törvényének.
A kormánypárti politikus azt mondta: az adóbeszedés hatékonyságának javítása mellett fontos, hogy a vállalkozások, magánemberek terhei csökkenjenek.
Riz Gábor méltatta az informatikai eszközökkel történő ellenőrzések hatékonyságát, egyúttal köszönetet mondott az adóhatóság dolgozóinak munkájáért. Fontosnak tartotta azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter negyedévente 6 milliárd 250 millió forinttal emelheti a hatóság személyi juttatásait, amennyiben teljesülnek a negyedéves bevételi tervek.
MSZP: Ajogszabály csak a hátrányokat ülteti át
Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka azt tette szóvá, hogy a jogszabály csak kötelezettségeket ró a pénzügyőrökre és szigorít, s semmi ellentételezést nem tartalmaz. Bírálta, hogy sem az illetményfejlesztés, sem az előmeneteli rendszer nem vonatkozik az érintettekre, ezért annak kidolgozását sürgette.
Hangsúlyozta: a kormánynak nem elsősorban szavakban, hanem tettekben kellene köszönetet mondani az állománynak.
Az ellenzéki politikus szerint kedvezőtlenebb feltételek vonatkoznának a pénzügyőrökre például a kivezénylés és az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szempontjából is, ezért módosító javaslatokat nyújtanak be.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, ha ezt a törvényt most nem fogadják el, akkor az összes NAV-os dolgozó hivatásos jogviszonya bizonytalanná válik. Az adóbeszedést sem támogatja az, aki nem szavazza meg ezt a javaslatot - tette hozzá.
Az ülésnapot a felszólalást követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta. Az Országgyűlés következő ülését hétfőre hívta össze.
KDNP: Egyértelműek lesznek a szabályok
Aradszki András, a KDNP vezérszónoka nehéz feladatnak minősítette a speciális jogszabályok összehangolását, de szerinte ezt kellő mélységgel meg tudta oldani a kormány, ezért világos, egyértelmű szabályok és követelményrendszer alakul ki.
Az intézményrendszeren belül különösen speciális helyzetben vannak a pénzügyőrök, akik fegyverviselésre is jogosultak és az adóhatósági feladatokat hajtanak végre - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: leginkább annak kell megfelelniük, hogy törvényesen, a testület rangjához méltó magatartást tanúsítva végezzék munkájukat.
Jobbik: Életpályamodellre van szükség
Volner János, a Jobbik vezérszónoka életpályamodell kialakítását sürgette, amit azzal indokolt, hogy a fiatalok előre lássák, milyen feltételek teljesülése tudnak előrejutni. Kiszámíthatóvá kell tenni ezt az életpályát, mert aki több évtizedre választ hivatást, annak látnia kell, hogy nem lesznek megélhetési nehézségei, elérhető lesz-e számára például szolgálati lakás. "Ezek olyan juttatások, amelyeket hosszú-hosszú időn keresztül élvezhettek ezek az emberek Magyarországon, még Horthy Miklós kormányzósága idején" is - fogalmazott.
Az ellenzéki politikus szóvá tette a szakmai egyeztetések elmaradását is, szerinte például az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer bevezetésében kevesebb lett volna a hiba, ha ez megtörtént volna.
Több mint ötszáz javaslatban írnák át a büdzsét a képviselők
Több mint ötszáz módosító indítvány érkezett a pénteki határidőig a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz: a változtatások döntő többségét az ellenzék kezdeményezte.
A kormánypárti javaslatok között van Kósa Lajos Fidesz-alelnöké, aki másfél milliárd forint plusz forrást biztosítana a Nemzeti Sportközpontoknak, ami a 2017-es budapesti vizes világbajnoksággal függ össze. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szépművészeti Múzeumot és a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galériát 300 milliós, a Budapesti Operettszínházat pedig egymilliárd forintos többletforrásban részesítené. Emellett a fideszes politikus a Liget Budapest projekttel kapcsolatban a Szépművészeti Múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak is csoportosítana át költségvetési forrásokat, mert a Városliget-projekthez kapcsolódó egyes feladatokat közvetlenül az érintett országos múzeumok látják el.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője 300 millió forint átcsoportosítására tett javaslatot, a forrást egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatására szánja. A kereszténydemokrata politikus 80 millió forint támogatást adna a Márton Áron emlékév programjaihoz is.
A fideszes Simon Róbert Balázs és Kara Ákos 4,9 milliárd forintot javasol győri sportlétesítmény-fejlesztésekre, a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017-es megrendezése kapcsán.
A teljes MSZP-frakció jegyzi azt a javaslatot, amely 285 milliárd forintot biztosítana a közszférában, ezen belül is elsődlegesen a szociális területen, az oktatásban, valamint az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére. A szocialisták további 64 milliárd forint csoportosítanának át a felsőoktatási dolgozók átfogó bérfejlesztésére, növelnék a tornatermek építésére, valamint az MTA-nak szánt forrásokat is, a szociális célú kiadásokat: ebből családi pótlékra 100 milliárd forintot, rokkantsági és rehabilitációs ellátásra pedig 36 milliárd forintot szánnának. Az MSZP 35 milliárd forintból szociális bérlakás-építési program elindítását is javasolja, de az M4-es autópálya megépítésére is biztosítanának 50 milliárd forintot a költségvetésben.
A Jobbik több száz módosító javaslatot nyújtott be, ezek közül Z. Kárpát Dániel egyebek mellett a Miniszterelnökség 100 milliárdos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretéből 96 milliárd forintot javasol átcsoportosítani lakástámogatásra. A párt jegyzi azt az indítványt, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) személyi juttatásainak előirányzata emelkedjen, illetvehogy növeljék az egyetemek, főiskolák személyi juttatásait. Több képviselő kezdeményezi, hogy fordítson az ország több pénzt a lombikbébi programra.
Az LMP-frakció emelné az egyetemek és főiskolák támogatását, és az ott dolgozók béremelését, illetve 12 milliárdot csoportosítana át a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekek oktatásának javítására, a nemzeti parkoknak pedig 2,3 milliárd forintos kompenzációt adna a földalapú támogatások elvétele miatt.