Belföld

A képviselőházban is szó volt a betelepítési kvótákról

Ülésezik a parlament

 A külpolitikáról, a földárverésekről, a Quaestor-ügyről, az offshore botrányról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben, ahol megemlékeztek az egykori MDF-es képviselő, Csengey Dénes haláláról is. Az azonnali kérdések után ügyrendben szó volt arról, hogy a Jobbik a miniszterelnökhöz címzett kérdéseivel akadályozta-e a Ház munkáját. A képviselők ezt követően rátértek a napirend utáni felszólalásokra és lezárták a hétfői ülést. 

KDNP: a magyar parlamenti diplomácia rendkívül aktív
Hoffmann Rózsa (KDNP) közölte, a magyar parlamenti diplomácia rendkívül aktív, csak 2015-ben 192 külföldi küldöttséget fogadott a magyar parlament. 
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár válaszában azt mondta, a külpolitika elsősorban a kormány hatásköre, de ezt nem tudná hatékonyan végezni más állami szervezetek segítsége nélkül. A parlament külpolitikai tevékenysége hatékonyan segíti a kormány munkáját - hangoztatta. Kitért arra, jó reménnyel folynak arról a tárgyalások, hogy januárban Kuala Lumpurból Budapestre költözik az Egészségügyi Világszervezet világszolgáltató központja.

Ügyrendi felszólalás a Jobbik "hackelése" miatt
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ügyrendben azt mondta: a kormány ma is készen állt arra, hogy a törvényhozás előtt elszámoljon az általa végzett vagy elmulasztott munkával, azonban a Jobbik - szerinte megdöbbentő módon - elvette a kérdezés jogát az ellenzéki képviselőktől. Úgy ítélte meg: ez ellentétes a házszabállyal, ezért az ügy kivizsgálását kérte. Szerinte a Jobbik nem járt el sportszerűen, mert vádakat fogalmazott meg kérdéseiben, amelyek esetében nem adott lehetőséget a válaszadásra. Úgy fogalmazott: ha az LMP és az MSZP lemondott a kérdezés jogáról, visszaélt a választók bizalmával.
Felszólalására Novák Előd (Jobbik) visszautasította a vádakat, mondván, a kormányoldal alkotta a házszabályt, amelyben csökkentette például a kérdések időtartamát. A Jobbik jóhiszeműen járt el - jelentette ki, és szerinte az ellenzéknek volt lehetősége akár az MNB elnökét akár kormányzati szereplőket kérdeznie.
Bárándy Gergely (MSZP) egyetértett Lázár Jánossal, és közölte: maga is indítványozni fogja a Házbizottságnál a példátlan eset kivizsgálását. Szerinte a Jobbik a joggal visszaélve akadályozta meg az ellenzékieket abban, hogy éljenek a kérdezés jogával.
Schiffer András (LMP) Lázár János vádaskodását utasította vissza, kijelentve: az LMP semmilyen jogosítványáról nem mondott le. Szintén bírálta a kormányoldalt a házszabályért. Van igazság a sportszerű eljárásra vonatkozó kijelentésben - mondta -, a kormánynak azonban szerinte a saját háza táján kellene sepregetnie.
Révész Máriusz (Fidesz) a "Jobbik hackelésére" azt mondta: hiába mondott el a Jobbik ötven kérdést, a házszabály szerint azokból három héten belül a kormányfőnek maximum két kérdésre kell válaszolnia. A Jobbik Révész Máriusz álláspontja szerint is visszaélt a házszabály szellemével.        
LMP: állítsák le a földárveréseket!
Sallai R. Benedek (LMP) ismét a földárverések leállítását követelte, amíg arról nem mond véleményt a népszavazás. Szerinte az 1935-ös birtokszerkezetet valósítják meg a termőföld privatizációjával. Hozzátette: az összes vásárló két százaléka vette meg a földek 18 százalékát. Javasolta, hogy csökkentésék az egyéni birtok maximumát.
Bírálta Jakab István, "a magyar vidéket becsapó" Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke korábbi álláspontját megváltoztatva támogatja a földárveréseket. Úgy értékelte, a kormány azt segíti elő, hogy a magyar vidék a közmunkások, az elvándorlók, valamint a Mészáros Lőrincek és Csányik országa legyen.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint a képviselő sületlenségeket beszél és nem ismeri az adatokat. Hozzátette: 180 ezer hektárt, 19 ezer birtoktestet több mint 10 ezer vásárló vett meg. Közölte: a három hektár feletti földek esetében egy vevő átlagosan 40 hektárt szerzett meg.

Káros az, hogy az LMP földadót vezetne be - mondta, majd úgy értékelte, hogy a program megfelel a kitűzött célnak, az agrárközéposztály megerősítésének.
    
MSZP: több mint 10 ezer Quaestor-károsult nem kap egyetlen forintot sem
Szakács László (MSZP) azt tette szóvá, hogy múlt héten több mint 10 ezer Quaestor-károsult kapott értesítést arról, hogy egyetlen forintot sem kap a kártalanítási alapból.
Arról is beszélt, hogy korai volt az öröm a Quaestor-ügyben, hiszen a bíróság "visszadobta" a vádiratot, mert az nem mutatta be kellőképpen a bizonyítékokat.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a kártalanítás kereteit az Alkotmánybíróság tavaly novemberi határozata jelölte ki. Megjegyezte, a korábbi jogszabályok alapján ilyen mértékben sem lehetett volna kártalanítani a befektetőket. Szerinte pozitív diszkriminációt alkalmazott a parlament, így kaphattak nagyobb kártérítést az érintettek, mint egy felszámolási eljárásban.
Jelezte, sem a kormánynak, sem a minisztériumnak nincs jogköre a bíróság és az ügyészség közötti vitában állást foglalni. Mint mondta, az ügyészség szerint nem visszadobta, hanem hiánypótlásra visszaadta a vádiratot a bíróság. A történteket jogértelmezési vitaként írta le, amelynek lényege, hogy a vádiratból a bíróság hiányol  felsorolásokat, amelyek az ügyészség szerint nem lenne praktikus, ha benne lennének. Hatmillió ügylet feltüntetéséről van szó - mondta.

Ügyrendi felszólalás
A szocialista Gőgös Zoltán ügyrendben felszólalva közölte, hogy 2015. április 20-án a parlamentben megvádolta L. Simon Lászlót, hogy lopott egymilliárdot, ezt a valótlan állítását visszavonja és elnézést kér tőle.
Jobbik: Az offshore céget tulajdonló képviselők veszítsék el mandátumukat!
Szilágyi György (Jobbik) szerint Horváth Zsolt korábbi kecskeméti fideszes képviselő,  tulajdonosa egy offshore cégnek, amely ugyanarra Seychelles-szigeteki címre van bejelentve, mint azon 74 offshore cég egyike, amelyről 2013-ban derült ki, hogy vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. Közölte, az MK Property 101 magyarországi székhelye Kecskeméten van. 
Elmondta, hogy a Jobbik képviselői nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nincs offshore cégük. Azt mondta, törvénymódosítás nyújtanak be, hogy azon parlamenti képviselők, akiknek ilyen cégük van, veszítsék el  mandátumukat.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint 2010 előtt mindennapi gyakorlat volt, hogy offshore cégeken keresztül közpénzeket vigyenek ki az országból. Simon Gábor személyében "egy fekete öves offshore-os" ült az MSZP soraiban - tette hozzá. Elmondta, hogy most már a közbeszerzéseken induló cégeknek fel kell tüntetniük tulajdonosukat, és a nagyobb átláthatóságot célozza az online pénztárgépek bevezetése, illetve az új közbeszerzési törvény.
Az államtitkár szerint a képviselő egy olyan párt nevében szólalt fel, amely "a politikai offshore legnagyobb magyarországi bázisa", mert mind a mai napig nem lehet tudni, mennyi pénzt hozott a kémkedéssel vádolt európai parlamenti képviselőjük és ezért mit adtak cserébe. 

Fidesz: emlékezés Csengey Dénesre
Lezsák Sándor (Fidesz) a 25 évvel ezelőtt 38 évesen elhunyt Csengey Dénesre emlékezett. Úgy jellemezte, a kiteljesedő írói munkássága mellett részese volt a polgári demokratikus rend megalapozásáért folytatott küzdelemnek, valamint az MDF megalakulásának.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó alakjaként emlékezett az egykori MDF-es politikusra.

MSZP: Mikor fedik be a vásárosnaményi Eötvös iskolát?

Tukacs István (MSZP) azt kérdezte, mikor fedik be végre a vásárosnaményi Eötvös iskolát, amelynek tavaly nyáron megrongálta a tetejét a vihar, de nem történt semmi, így a gyermekek egy része nem az iskolájában, hanem más helyen tanul. Sürgette az intézmény helyreállítását, egyúttal azt mondta: az állami fenntartás, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működése katasztrofális.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: be van fedve a tornaterem, és amikor az ajánlattételi határidő lejárt, az értékelést még aznap megtette az intézményfenntartó. Az épület ázása megszűnt, jelenleg a belső munkálatok zajlanak, ezek jó ütemben haladnak, a májusi határidő tartható - tájékoztatott.

Jobbik: A "kvótamechanizmusról" legyen népszavazás!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy nemcsak a kötelező betelepítési kvótáról, hanem általában a "kvótamechanizmusról" is országos népszavazást kellene tartani. Mennyire nyitott a kormány arra a jobbikos kezdeményezésre, hogy hívatlanul egyetlen idegent se telepíthessenek be Magyarországra? - kérdezte.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erre azt felelte: a kormány minden eszközzel fellép a kötelező elosztás formái ellen. Továbbra is kiemelt cél, hogy a magyar emberek népszavazáson utasítsák el a kötelező kvótát - tette hozzá.

LMP: Ki nem veszi észre a megbundázott beszerzéseket?
Sallai R. Benedek (LMP) az Európai Bizottság által visszatartott forrásokról beszélt, azt firtatva, hogy van-e ennek felelőse a kormányzatban, "ki nem veszi észre a megbundázott beszerzéseket".
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában azt közölte: ha bárhol szabálytalanság történik, a magyar kormány eleget tesz kötelezettségének, és visszakövetel minden pénzt. Bármilyen vitával is záruljon le az előző uniós ciklus, a 600 milliárd forintos plusz mozgástérnek köszönhetően Magyarország teljesíti vállalását, "minden eurócentet hazahoz Brüsszelből" - mondta.
    
Fidesz: Hogyan segíti a kormány a kárpátaljai magyarokat?
Tilki Attila (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, mit terveznek a kárpátaljai magyarok megsegítésére.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár reagálásában felsorolta a Kárpátaljának biztosított magyarországi támogatásokat, így például az ottani magyar családoknak, pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak és egyházi személyeknek biztosított forrásokat. A kormány pedig jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogyan bővíthető a szociális programok támogatása - közölte.

MSZP: Mi lesz a sorsa a dunakeszi járműjavítónak?
Józsa István (MSZP) a dunakeszi járműjavító sorsáról érdeklődött, sajtóértesülések szerint ugyanis - mondta - eladnák az állam részesedését.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válaszában ezt cáfolva közölte: nincs napirenden a társaság értékesítése.

Jobbik: Hogyan segíti a kormány a székely szabadság napján megbírságolt erdélyi magyarokat?
Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, hogyan kívánja segíteni a kormány a székely szabadság napján megbírságolt 84 erdélyi magyart, akik a területi autonómiáért küzdenek. Az ellenzéki politikus szerint a bírságolás jogtalan, provokáció. Románia fejezze be magyarellenes tevékenységét! - szólított fel.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette: a kormány határozottan kiáll az autonómia minden formája mellett, és minden fórumon szót emel a külhoni magyarokat ért jogsértésekkel szemben.

A KDNP Juhász Péter vagyoni helyzetével kapcsolatban kérdezte a kormányt
Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy "a drogügyeiről elhíresült" Juhász Péter, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője - aki "egy 130 négyzetméteres luxuslakást bérel elmondása alapján 200 ezer forintért" a II. kerületben - "a magyar emberektől koldul adományokat saját kiadásainak fedezetére". Van-e következménye annak, ha bebizonyosodik egy önkormányzati képviselőről, hogy az említett magánadomány értéke túllépi a törvényben rögzített 150 ezer forintot? - tette fel kérdését.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta: az önkormányzati törvény szerint ha a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy egy képviselő nyilatkozata nem helytálló, és ez megingathatja a közbizalmat, akkor megállapítható az összeférhetetlenség. Emlékeztetett, hogy a Fidesz már kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Juhász Péter ellen.

LMP: sok erdészeti vezető Orbánnál is többet keres
Sallai R. Benedek (LMP) azzal a sajtóhírrel szembesítette az agrártárca képviselőjét, miszerint sok állami erdészeti vezető Orbán Viktor miniszterelnök fizetésének kétszeresét keresi. Azt is megjegyezte, hogy Szlovéniában és Szlovákiában, ahol a magyarországinál több erdő van, nem 22 állami erdészet működik, mint Magyarországon, hanem csak egy.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár azt felelte, azért emelkedett az erdészeti vezetők bére, hogy a piaci szféra ne szívja el őket. Hozzátette, hogy a 2010 előtti helyzettel ellentétben ma nincs csődhelyzetben az állami erdészet.

 A Fidesz a szolnoki vasúti gépgyártásról érdeklődött
Bene Ildikó (Fidesz) a szolnoki vasúti gépgyártásról érdeklődött, arról, hogy mikorra várható az IC+ vasúti kocsik sorozatgyártása a szolnoki MÁV-telepen.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt közölte: 2017-2019 között mintegy száz ilyen vasúti kocsit gyártanak majd.

Az MSZP a hulladékgazdálkodást bírálta
Horváth Imre (MSZP) arra tért ki, hogy április 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ám a szerződések még nincsenek meg a holding és az önkormányzatok között.
Szabó Zsolt, a kiemelt közszolgáltatásokért is felelős államtitkár azt válaszolta: a koordináló szervezet nem gyűjt hulladékot, és önállóan nem köt szerződést. A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításának célja a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása - tette hozzá.

Jobbik: Gyakori a "feketekassza" a fideszes településeken?
Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy súlyos vádak érték Miskolc Fidesz-KDNP-s polgármesterét, Kriza Ákost, egy vállalkozó ugyanis arról beszélt, hogy a városi önkormányzat "feketekasszájából" kampányolt Kriza Ákos mellett. Gyakori a "feketekassza" a fideszes településeken? - kérdezte.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszában visszautasított minden olyan "ármánykodást", amely az önkormányzatok szabályszerű működését vonja kétségbe. Hozzáfűzte, a konkrét ügyben nyomozás folyik.

Az MSZP az Öveges-programról
Teleki László (MSZP) az Európai Bizottság által felfüggesztett Öveges-programról kérdezte a kabinet képviselőjét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában egyebek mellett azt mondta: az érintett pályázati konstrukcióban nem volt a meghatározott céloktól eltérő felhasználás, nem fizettek ki el nem számolható költséget.

LMP: miért húzódnak sokáig a politikailag kényes ügyek?
Sallai R. Benedek (LMP) a legfőbb ügyésznek tett fel kérdést arról, hogy "miért húzódnak olyan sokáig a politikailag kényes ügyek". Példaként említette a területalapú támogatások ügyét és az úgynevezett játszótérbotrányt.
Polt Péter legfőbb ügyész reagálásában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás nem ismeri a politikailag kényes ügy kategóriáját. A játszótérügyről azt mondta, az év első felében zárulhat a nyomozás, a területalapú támogatásoknál pedig megtörtént a vádemelés költségvetési csalás miatt.

Jobbik: hajlandók-e elfogadni a "politikusbűnözés" elleni programot?
Novák Előd (Jobbik) arról érdeklődött, van-e nyitottság a kormányban, hogy elfogadja a "politikusbűnözés" elleni jobbikos programot. Ennek elemei közül megemlítette a mentelmi jog eltörlését, a titkosítások feloldását, valamint a rendszeres és automatikus vagyonosodási vizsgálatot.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte, a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) a "politikusbűnözés" helyett a hivatalos személy fogalmát ismeri, vagyis kezelt ez a kérdéskör.

LMP: módosítják-e a kaszinótörvényt?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, várható-e a kaszinótörvény módosítása. Megjegyezte, hogy az új rendszerben radikálisan csökkent a játékadóból származó bevétel. A szerencsejáték-piac átalakítását teljes kudarcnak minősítette a politikus.
Válaszában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg nem született meg az LMP-s képviselő által kifogásolt törvényi szabályozás, addig több tízezer játékszenvedéllyel küzdő ember játszotta el a fizetését egy délután alatt. Ezt tiltotta meg az Országgyűlés a törvénnyel - mutatott rá.

Jobbik: bezárják-e a kiskunhalasi befogadóállomást?
Farkas Gergely (Jobbik) azt firtatta, hogy Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatának megfelelően valóban bezárják-e a kiskunhalasi befogadóállomást, vagy "zölségeket beszélt" a kormánypárti politikus. 
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, nincs napirenden az állomás bezárása, amely egy zárt menekültügyi őrzött központ. Jelezte, kiemelt figyelmet fordítanak Kiskunhalas lakóinak biztonságára.
        
Jobbik: kellően tájékoztatták-e az állampolgárokat a járművük lajstromba vételéről?
Egyed Zsolt (Jobbik) arról érdeklődött, hogy kellően tájékoztatták-e azokat az állampolgárokat, akik a napokban levelet kaptak arról, hogy gépjárművét a honvédség lajstromba veszi és majd időközönként be kell számolni annak állapotáról. Szerinte olyan állapotok vannak az országban, hogy sokan lesznek mérgesek amiatt, hogy mit akar már megint a kormány az intim szférájukban.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a nemzetgazdasági erőforrásokra vonatkozó adatok kezelése a Magyar Honvédség feladata. Ez a nyilvántartások vezetésével és pontosításával valósul meg, ez azonban magánszemélyek gépjárműveire eddig sem és ma sem terjed ki - mutatott rá, hozzátéve, senkinek nem kell attól félnie, hogy elveszik, vagy veszélyeztetik magántulajdonát.