Belföld
„A katonai fellépésnek koordinált keretek között kell lennie”
A BÁH több mint 86 ezer menedékügyi eljárást szüntetett meg
Németh Zsolt azt mondta: naponta 5-6 ezer bevándorló érkezik Magyarországra, és Európának éves szinten egymillió bevándorlóval kell számolnia. Ennek nyomán Európának el kell gondolkodnia azon, hogy a probléma gyökerét kellene kezelni. Amíg Szíriában, Irakban, Líbiában nem sikerül megszüntetni a konfliktust, stabilizálni a helyzetet, addig nem állítható le a menekültáradat - emelte ki a fideszes politikus.
EU- és NATO-tagállamok katonái is segíthetik a magyar határok védelmét
Megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb számában az a kormányhatározat, amely lehetővé teszi a részvételt a szövetséges államok fegyveres alakulatainak a déli határ védelmében.
A határozat értelmében a kormány engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában.
A Magyar Honvédség Közös Akarat elnevezésű határrendészeti feladatának támogatásában - ide nem értve a határrendészeti tevékenységet - egyidejűleg legfeljebb ezer katona vehet részt.
A határozat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15-éig tevékenykedhetnek Magyarországon.
A külügyi bizottság elnöke fontosnak nevezte, hogy Szíriában - az elmúlt évek tehetetlensége után - az oroszok végre elindítottak valamit. Ugyanakkor Németh Zsolt aggasztónak nevezte, hogy Oroszország megfelelő koordináció nélkül avatkozik be. Németh Zsolt szerint a "kemény katonai megoldás" mellett el kell indulnia a "politikai kibontakozás" folyamatának is.
Ehhez a meghatározó nagyhatalmaknak, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyeztetnie kellene - mondta az országgyűlési képviselő, megjegyezve: az amerikai és az orosz elnök találkozója az ENSZ Közgyűlés alkalmával ebbe az irányba mutatott.
A kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a közös pontokat - mondta Németh Zsolt, aki szerint lehet, hogy ehhez félre kell tenni az Aszad-kérdést. Közölte: a szír elnök pozíciójával kapcsolatban mást mond az Egyesült Államok, és mást Oroszország.
A kompromisszum megtalálásában elképzelhető, hogy Európa egyfajta "közvetítő" szerepet vállaljon - vetette fel Németh Zsolt.
BÁH: több mint 86 ezer menedékügyi eljárást szüntettek meg
A menedékjogi kérelmezők zöme még a döntés előtt elhagyja az ország területét - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, hozzátéve: emiatt több mint 86 ezer ügyben megszüntette az eljárást a menekültügyi hatóság. Kiss Attila elmondta: érdemi döntés mintegy 2800 ügyben született. Ezek közül 2400 esetben elutasították a menedékjogi kérelmet, és mindössze 400-ban hozott valamilyen nemzetközi védelemmel kapcsolatos döntést a hatóság. A BÁH főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy 559-en vannak befogadó intézményekben. A határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt szerdán egy embert helyeztek idegenrendészeti őrizetbe a hatóságok - tette hozzá. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője elmondta: év eleje óta már több mint 330 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. Szerdán a magyar-szerb határszakaszon 74, a magyar-horvát határszakaszon 6022 ember ellen intézkedtek a rendőrök illegális határátlépés miatt.
Mikola: nem alakult ki az egységes uniós identitás
Európa az illegális bevándorlás nyomán szembesült azzal, hogy az Európai Unió alapításakor célul tűzött egységes uniós identitás nem alakult ki - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Mikola István az ENSZ-közgyűlést kísérő tanácskozásokról számolt be, amelyeken kiemelt téma volt a kultúrák közötti párbeszéd.
A KKM államtitkára az illegális bevándorlás kezelése kapcsán azt hangsúlyozta: ahol a "befogadó" kultúrája, identitása erős, ott könnyű párbeszédet folytatni a beérkező menekültekkel is. A különböző kultúrák között folyamatos párbeszédre van szükség - emelte ki Mikola István, aki szerint Európának az a baja, hogy kultúrája - amely a zsidó-keresztény kultúrára építkezett - meggyengült, Európa szekularizálódik, identitásválság van. Ezért "ezek a nagy mozgások" Európa számára nehezebben kezelhetők. "Elsősorban az iszlám, ami tömegével érkezik Európába" - mondta az államtitkár, de kiemelte: fenn kell tartani a lehetőséget, hogy párbeszéd legyen a kultúrák között.
Az államtitkár az ENSZ-tanácskozások fontos tapasztalataként emelte ki, hogy nemcsak a befogadó területek aggódnak, hanem azok az országok is, amelyeket elhagynak az emberek. Irak, Afganisztán Szíria úgy érzi, a tömeges kivándorlás miatt az ő nemzeti egységük, nemzeti identitásuk sérül, és ez területi veszélyeztetettséggel is jár. Mikola István ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Irak, Afganisztán és Szíria is visszavárja azokat az embereket, közösségeket, akik-amelyek a politikai, háborús helyzet miatt elhagyták országukat.
Magyarország menekültpolitikáját bírálja az Amnesty International
A menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálja, egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmaz csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmányában az Amnesty International (AI).
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.
Az elemzés szerzői úgy vélik, hogy a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, és ezt az Európai Unió más tagországai, illetve intézményei nem hagyhatják figyelmen kívül.
Alapjogokért Központ: Magyarország az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést
Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország éppen az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést az Európai Unió Bírósága előtt. A megsemmisítési kereset előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre.
A központ Facebook-oldalán csütörtökön közzétett elemzésében kiemelte: a döntés megsemmisítésére irányuló indítványt nemcsak a kormány, de az Országgyűlés, vagy bármelyik magyar állampolgár benyújthatja.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a megsemmisítés iránti keresetet - az unió szervei mellett - elsősorban a tagállamok terjeszthetik elő abban az esetben, ha megítélésük szerint valamely jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy alapjogokkal - mutattak rá.
Ilyen tekintetben a tagállamokat szokás "elsőbbségi joggal rendelkező kérelmezőknek" is nevezni, mert a kereset benyújtásához nem kell bizonyítani érdekeltségüket, csak a megtámadott aktus jogellenességét.
"A jogi fellépés lehetősége mindemellett valamennyi uniós állampolgár számára is nyitott, az ő keresetindítási joguk azonban annyiban eltér a fentiektől, hogy érdekeltségüket bizonyítani is kell az eljárásban: tehát azt, hogy a kérdéses döntés joghatást vált ki a tekintetükben" - jelezték.
Az elemzés kitért arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a nemzeti parlamentek is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet abban az esetben, ha úgy vélik, hogy a kérdéses aktus ellentétes a szubszidiaritás elvével. Utóbbi az Európai Unió azon alapelve, amely szerint - az unió kizárólagos hatásköreit nem érintve - minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hatékonyságú a végrehajtása. Vagyis nem lehet uniós rendelkezést elfogadni olyan területen, ahol tagállami szinten hatékony rendelkezéseket foganatosítanak.
A megsemmisítés iránti keresetek előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre, amelynek kezdőnapja a kérdéses döntés közlésének időpontja, a kvótákról szóló döntés szeptember 22-én jelent meg az unió hivatalos lapjában.
Ha a luxemburgi bíróság megalapozottnak találja a keresetet, akkor a jogellenes döntést részben vagy egészben megsemmisíti, és szükség esetén felhívja az unió szerveit, hogy jogalkotási kötelezettségüknek jogszerű keretek között tegyenek eleget - írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
Elítélték a rendőrt megrúgó migránst
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és két évre kiutasította Magyarország területéről a bíróság azt a szír állampolgárságú migráns férfit, aki mellkason rúgott egy intézkedő rendőrt Szombathelyen - közölte a Vas Megyei Főügyészség csütörtökön.
Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt állította gyorsított eljárással a bíróság elé a Szombathelyi Nyomozó Ügyészség, az illetékes járásbíróság pedig a váddal egyezően ítélte meg tényeket.
A vád szerint a férfi 2015. október 6-án érkezett Szombathelyre a migránsokat szállító vonattal, amelyről több társával együtt leszállt, és futni kezdett. A rendőrök szolgálati gépkocsijukkal utolérték, visszavitték a rendező-pályaudvarra, ahol a várakozó vonatszerelvényhez kísérték.
A vádlott fellépett a vonat lépcsőjére, hirtelen megfordult és mellkason rúgta a vele szemben álló rendőrt. A Szombathelyi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette, és másnap már bíróság elé is állította a férfit - ismertette a megyei főügyész.
Bolgár, török és pakisztáni embercsempészeket fogtak el a rendőrök Csongrád megyében - tájékoztatta a megyei főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t. Egy bolgár férfi szerdán éjszaka négy iraki és egy szír állampolgár akart kisteherautójával átcsempészni Röszkén. Csütörtökre virradóra egy török állmapolgár vezette, osztrák rendszámú taxiba hat szír határsértő pakolta be épp holmiját. Az 55-ös úton pedig egy pakisztáni állampolgár utaztatott tizenkét szír migránst. A rendőrség a sofőröket őrizetbe vette, ellenük büntetőeljárás indult, a migránsok ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek.
Tizenhat eljárást kezdeményeztek határzár tiltott átlépése miatt szerdán
Tizenhat migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt szerdán - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője csütörtökön az MTI-t. Serfőző Katalin közölte, hogy a vádirat szerint a migránsok közül hatan-hatan Mórahalomnál és Ásotthalomnál, hárman Kelebiánál, míg egy határsértő ismeretlen helyen érkezett Magyarország területére. Tizenhárman a már mások által megrongált, felemelt vagy lenyomott határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizenegy szíriai, három koszovói, kettő iraki állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 414 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta az ügyész.
Az előző naphoz képest szerdán több mint százzal több, 6103 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte a rendőrség a honlapján csütörtökön. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a tiltott határátlépés miatt elfogottak közül kettő ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.