Belföld
A kancellár pozíciója meggyengült
Hétértékelő. Valós alternatíva Angela Merkellel szemben Orbán álláspontja
Nincs választási év, ezért a politikai pártok sem tekintettek az 1956-os megemlékezésekre mozgósítási lehetőségként. Orbán Viktor miniszterelnök nem volt itthon, a Fidesz eleve nem is próbálkozott ezzel, az ellenzék megpróbálta, nem sok sikerrel – mondta Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte nem meglepő, hogy az aktuális migránsügy megjelent a szónokok beszédeiben. Mint folytatta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányzat álláspontját úgy fogalmazta meg, hogy az ország függetlenségét mindig meg kellett védeni, 1956-ban a szovjetekkel szemben fegyverrel, ma pedig Brüsszellel szemben békés keretek között kell kiállni.
A politológus – utalva a tegnapi brüsszeli csúcstalálkozóra – elmondta, nem születhet közös uniós megoldás a bevándorlási krízis megoldására, hiszen két egymással szöges ellentétben lévő álláspont ütközik a tagországok között. „Angela Merkel német kancellár mindig is abban volt jó, hogy közvetíteni tudott a szemben álló felek között. Most ezt nem tudja megtenni, hiszen a permanens kvótarendszer fő támogatójaként szélső pozícióba került, Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll vele szemben a kvóták teljes elutasításával. A magyar kormányfő alternatívát kínál Merkellel szemben, az uniós szavazók közhangulatából látható, hogy nagyon is életképes alternatíváról van szó. Ausztriában, Lengyelországban és a nem uniós tagországban, Svájcban is a migrációt ellenző pártok erősödnek meg a választásokon. Merkel pozíciói pedig gyengülnek uniós szinten és belpolitikai értelemben is” – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Hozzátette, a magyar kerítés hatékonyan működik, nem véletlen, hogy a napokban Szlovéniában is felvetődött a határzár ötlete, és Ausztriában már kormányszinten sem vetik el annak hatékonyságát.
Elmondta, a német híradások szerint nem zárható ki, hogy Merkel kancellári ciklusának befejezése előtt, 2017-ben távozik posztjáról, azt rebesgetik, hogy ő lehet az ENSZ új főtitkára. Németországi utódlásáról kifejtette, legnagyobb eséllyel erről a hazánkban a Gyurcsány Ferenc–Bajnai Gordon 2009-es miniszterelnöki váltás kapcsán ismeretes konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal dönthetnek. Ennek során Wolfgang Schauble pénzügyminiszter válthatná őt a kancellári poszton. Schauble arcvesztés nélkül le tudná vezényelni azt a politikát, amelynek során a továbbiakban csupán évi ötszázezer migránst fogadna Németország, túlnyomórészt a képzett szír középosztály tagjaiból.
Kiszelly elmondta, a németek precíz számításokat tettek a kvótarendszer mögé, nem értik, hogy például Magyarország a kvótarendszernek köszönhetően miért nem örülne évi százezer bevándorlónak. Szerintük ezzel megoldódnának a magyar demográfiai problémák, és a munkaerőpiacon sem lennének gondjaink, a fogyasztás is nőne, csakúgy mint náluk az évi félmillió migránssal. A politológus magyarázatként rámutatott, Németország már nem a multikulturális, hanem a transznacionális társadalomban gondolkodik. Ugyanúgy, ahogy a német cégek sem németek ma már, hanem transznacionálisak, tehát a világot átszövő, nemzetek felett álló vállalatok. Szemben ezzel Kelet-Közép-Európában a nemzetekben, azok függetlenségében hisznek, nem a föderális, transznacionális unióban.
A politológus – utalva a tegnapi brüsszeli csúcstalálkozóra – elmondta, nem születhet közös uniós megoldás a bevándorlási krízis megoldására, hiszen két egymással szöges ellentétben lévő álláspont ütközik a tagországok között. „Angela Merkel német kancellár mindig is abban volt jó, hogy közvetíteni tudott a szemben álló felek között. Most ezt nem tudja megtenni, hiszen a permanens kvótarendszer fő támogatójaként szélső pozícióba került, Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll vele szemben a kvóták teljes elutasításával. A magyar kormányfő alternatívát kínál Merkellel szemben, az uniós szavazók közhangulatából látható, hogy nagyon is életképes alternatíváról van szó. Ausztriában, Lengyelországban és a nem uniós tagországban, Svájcban is a migrációt ellenző pártok erősödnek meg a választásokon. Merkel pozíciói pedig gyengülnek uniós szinten és belpolitikai értelemben is” – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Hozzátette, a magyar kerítés hatékonyan működik, nem véletlen, hogy a napokban Szlovéniában is felvetődött a határzár ötlete, és Ausztriában már kormányszinten sem vetik el annak hatékonyságát.
Elmondta, a német híradások szerint nem zárható ki, hogy Merkel kancellári ciklusának befejezése előtt, 2017-ben távozik posztjáról, azt rebesgetik, hogy ő lehet az ENSZ új főtitkára. Németországi utódlásáról kifejtette, legnagyobb eséllyel erről a hazánkban a Gyurcsány Ferenc–Bajnai Gordon 2009-es miniszterelnöki váltás kapcsán ismeretes konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal dönthetnek. Ennek során Wolfgang Schauble pénzügyminiszter válthatná őt a kancellári poszton. Schauble arcvesztés nélkül le tudná vezényelni azt a politikát, amelynek során a továbbiakban csupán évi ötszázezer migránst fogadna Németország, túlnyomórészt a képzett szír középosztály tagjaiból.
Kiszelly elmondta, a németek precíz számításokat tettek a kvótarendszer mögé, nem értik, hogy például Magyarország a kvótarendszernek köszönhetően miért nem örülne évi százezer bevándorlónak. Szerintük ezzel megoldódnának a magyar demográfiai problémák, és a munkaerőpiacon sem lennének gondjaink, a fogyasztás is nőne, csakúgy mint náluk az évi félmillió migránssal. A politológus magyarázatként rámutatott, Németország már nem a multikulturális, hanem a transznacionális társadalomban gondolkodik. Ugyanúgy, ahogy a német cégek sem németek ma már, hanem transznacionálisak, tehát a világot átszövő, nemzetek felett álló vállalatok. Szemben ezzel Kelet-Közép-Európában a nemzetekben, azok függetlenségében hisznek, nem a föderális, transznacionális unióban.