Belföld
A jövő évi költségvetésről vitázott az Országgyűlés
Több pénz jut az egészségügyre
Szatmáry Kristóf (Fidesz) kiemelt, hogy a módosuló adók pozitívak a vállalkozásoknak. Rámutatott, hogy 2010-ben egészen más gazdaságpolitikai helyzetben volt még Magyarország, de a kormány 2010-11-ben konszolidálta, míg 2012-13-ban stabilizálta a gazdaságot a munka alapú és teljesítményorientált társadalom kialakításának igénye mellett. 2014-15-ben a kiszámíthatóság és stabilitás időszaka következett - tette hozzá.
Jelezte, hogy továbbra is kétkulcsos marad a társasági nyereségadó, bár nemzetközi kötelezettségvállalás miatt megszűnt volna jövőre, de a gazdasági helyzet megköveteli a fenntartását. Szatmáry Kristóf elmondta, a jövő évi költségvetés azt a célt is szolgálja, hogy a növekvő gazdasági teljesítményből keletkező forrásokat ne újraossza a kormány, hanem az embereknél hagyja.
Latorcai János (KDNP) kijelentette: szerint a költségvetési javaslat világos üzenete, hogy a magyar gazdaság jó úton jár, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé válnak a folyamatok. A kormánypárti politikus üdvözölte a munkát terhelő adó csökkentését, s értékelése szerint ez a fogyasztás növekedésében nyomon követhető lesz.
Bene Ildikó (Fidesz) szerint noha a költségvetési javaslat nem tudja az összes igényt kielégíteni, stabil és kiszámítható körülményeket teremt az egészségügyben. Szavai szerint a sürgősségi ellátásra 2,5 milliárd forinttal több jut, s ezzel lehetőség lesz 100 új mentőautó beszerzésére, a mentésirányítási rendszer továbbfejlesztésére.
A kormánypárti politikus a háziorvosi praxisok megerősítését méltatta, jelezve, hogy a 10 milliárdos forrásbővülést érezni fogják. Emellett a lakossági szűrővizsgálatok fontosságára hívta fel a figyelmet és üdvözölte, hogy folytatódnak és bővülnek a rezidensösztöndíjak.
A jövő évi büdzsébe jelentős részben beépítették a nemzetiségek által megfogalmazott elvárásokat Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló. Ide sorolta azt a pályázati keretet, amelyet már a hazai nemzetiségi ügyeket patronáló kormányzati szerv oszthat szét.
Az esélyteremtő, felzárkóztató intézkedések között szólt a területi és a nehéz körülmények között dolgozó pedagógusoknak járó pótlék bővítéséről Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt független képviselője mintegy 700 milliárd forintnyi átcsoportosítást javasolt a büdzsében, ebből főleg az oktatás kiadásait növelné. Kijelentette: megbukott a kormány adópolitikája, az egykulcsos személyi jövedelemadózás. Súlyosan elhibázottnak tartotta a különadók politikáját is, amely megítélése szerint torzítja a piaci versenyt és kiszámíthatatlanabbá teszi az üzleti környezetet.
A felsőoktatásban dolgozók béremelését javasolta Hiller István (MSZP). A politikus szerint a felsőoktatás sajátos helyzetben van, mert nemsokára a parlament elé kerül a felsőoktatási törvény módosítása, ezért ha a kormánynak megvan a szándéka, akkor szakmai és financiális alapon is rendezhetik a terület helyzetét. A politikus azt javasolta, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérét húsz, míg az ott nem oktatóként munkát végzőkét 15 százalékkal emeljék fel.
A Jobbik szerint a tornaterem és tanuszoda építések a tervezett három milliárd forintnál lényegesen több forrást érdemelnének. Szilágyi György szerint már ötödször látható a büdzsében az állami kiadások tendenciózus növekedése.
Az aprófalvakat látja vesztesnek az LMP. Sallai R. Benedek elégtelennek nevezte az önkormányzatok finanszírozását. Hiányolta a helyi foglalkoztatást segítő támogatási formákat is és azt sürgette, hogy azok az önkormányzatok kapjanak állami földeket, akik munkahelyeket hoznak létre.