Belföld
A házelnök eltávolíttatta a "feles" számú zászlókat
Rogán: Tüntetésért nem jár szemkilövés
Kövér László házelnök az ülés elején megkérte a Ház munkáját segítőket, hogy "a fölös számú zászlókat távolítsák el". A terembe ugyanis a szocialisták egy magyar és egy uniós zászlót hoztak be. Az MSZP két képviselője Kövér László utasítása kapcsán közleményt adott ki, amelyben leszögezik: az Országgyűlés elnöke tagadja a magyar nemzet európai elkötelezettségét. Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita, az MSZP országgyűlési képviselője álságosnak és erőltetettnek nevezte a házelnök indoklását, amely szerint a magyar nemzet parlamentjében csak a nemzeti zászlónak van helye."Aki a törvényhozás épületében az unió zászlaját nemkívánatosnak tartja, az hazánk európai elkötelezettségét tagadja meg" - állítják a képviselők. LMP: A kormány becsapta a devizahiteleseket Az LMP-s Schmuck Erzsébet értékelése szerint a kormány becsapta a devizahiteleseket és ismét a bankok oldalára ált azzal, hogy napi árfolyamon forintosítja kötelező módon a devizahiteleket. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hétfőre bejelentett tüntetések kapcsán kijelentette: fontos dolog, hogy az emberek az utcán elmondhatják a véleményüket és nem jár érte szemkilövés.KDNP: Mérséklődött a népességfogyás A képviselők 144 igen és 25 nem szavazattal döntöttek arról, hogy az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásáról szóló törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják meg. Az összevont vitát a házszabály szerinti időkeretek megduplázásával november 21-én tartják, a zárószavazás pedig november 25-én lesz. A jövő évi központi költségvetésről szóló javaslatot harmincórás időkeretben tárgyalják, erről 147 igen, 24 nem és 1 tartózkodással határoztak a képviselők. Jobbik: Régi megszorítások és új adók költségvetése a jövő évi MSZP: Érintettek Századvég-vezetők a beutazási tilalomban?
"Én megértem, hogy szocialista képviselőtársaim mindig csak valamilyen színű zászlóval tudják elviselni a nemzeti lobogót, hol vörössel, hol kékkel. De az a helyzet, hogy most ez a magyar nemzeti parlament, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Majd ha egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend" - indokolta Kövér László azt, miért vitette ki az uniós zászlót az MSZP-frakció széksorai mögül.
A devizahitelek forintosításakor a kereskedelmi bankoknak eladott devizával a Magyar Nemzeti Bank hatalmas, eurónként 58 forintos hasznot könyvelhet el, ez a haszon a devizaadósok vesztesége - mondta, megjegyezve: az LMP erkölcstelennek és igazságtalannak tartja a törvényjavaslatot, amellyel közel 100 milliárd forintos profitot zsebel be a jegybank.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy több lépést is tettek a devizahitelesek érdekében. Megállapították a tisztességtelen szerződési feltételeket, majd döntöttek a bankok elszámoltatásáról, és benyújtották a fair bankokról és a forintosításról szóló javaslatokat - elmékeztetett az államtitkár pontosítva, hogy először a tőketartozás fog csökkenni, majd a törlesztőrészlet, és ezt az eredményt fogják átváltani forintra.
A kereszténydemokrata Aradszki András arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző év azonos időszakához képest 2014 első nyolc hónapjában mérséklődött a népességfogyás, a természetes fogyás üteme 4,1 ezrelékről 3,4 ezrelékre csökkent.
Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az adatokat értékelve célként jelölte meg, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Szerinte ehhez kiszámítható, hosszú távú család- és népesedéspolitikát kell folytatni. Mint mondta, az elmúlt négy évben 700 milliárd forinttal többet költöttek a családokra, mint azt megelőzően, de nem álltak meg.
A jobbikos Volner János szerint a jövő évi a régi megszorítások és új adók költségvetése. Azt kérdezte a kormánytól, hányat helyeztek hatályon kívül a szocialisták által bevezetett hat megszorító csomagból. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetésben hét új adónem van 2010-hez képest, ugyanakkor pedig termelést támogató adórendszer bevezetését szorgalmazta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a megszorító csomagok visszavonására példaként hozta fel a rezsicsökkentést, az életpályamodelleket, a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Ide sorolta a devizahitelesek megmentését is. Álláspontja szerint lehet, hogy az adók száma nőtt 2010-hez képest, de az adóterhelés 41 százalékról 38-39 százalékra csökkent.
MSZP: Jogos az emberek felháborodása
Az MSZP elnöke, Tóbiás József azt mondta a kormánypárti képviselőknek: ne csodálkozzanak, hogy a közfelháborodás miatt a fővárosban és további 20 városban tüntetést szerveztek hétfőre az elégedetlenek. Arról is beszélt, hogy még a mindig nem tisztázták az adóhivatal vezetőjének esetleges érintettségét egy korrupciós ügyben.
Tállai András szerint a népnek igaza volt április 6-án, május 25-én és október 12-én is, a nap folyamán tartandó tüntetéseket pedig a kormány tiszteletben tartja, az ott elhangzó véleményeket figyelembe veszik.
Fidesz: 25 ezer forinttal csökkenhet egy devizahiteles törlesztőrészlete
A nagyobbik kormány frakcióvezetője, Rogán Antal elmondta, hogy a bankok elszámoltatásával, a devizahitelek forintosításával, a fair bankokról szóló törvénnyel egy tipikus hitelesnek, akinek 43 ezer svájci frankot (6,8 millió forintot) vett fel és 2014-ben tőketartozása 8,8 millió forint, az elszámoltatás után a tőketartozása 7 millió forintra csökken, törlesztőrészlete a jelenlegi 91 ezerről pedig 65 ezer forintra.
Répássy Róbert válaszában azt kérte, hogy az emberek ne higgyék el, hogy csak egy törvény - a forintosításáról szóló - határozza meg a devizahitelesek sorsát, hiszen az Országgyűlés az eddig már elfogadottakkal együtt hét törvényben rendezi ezt a kérdést.
A szocialista Tóth Bertalan interpellációjában azt kérdezte a kormánypártoktól, hogy meddig falaznak a Századvégnek? A politikus kiemelte: sem Heim Péter, sem G. Fodor Gábor nem cáfolta, hogy a cég egyes tulajdonosai rajta lennének az amerikai beutazási tilalmi listán. Mint mondta, a Századvég 1,4 milliárdos közbeszerzést nyert el a közelmúltban, naponta tízmillió forintot költenek el olyan tanácsadásra, amely a kormányzati tisztviselők feladata lenne. Van alapja a Századvéghez köthető személyek érintettségének, mikor hozzák nyilvánosságra a Századvégtől rendelt tanulmányokat? - sorolta a kérdéseit.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában felidézte, hogy 2006-10 között az akkori kormányok közvélemény-kutatásra 2,4 milliárdot, stratégiai és szakpolitikai tanulmányokra 10,2 milliárdot, kommunikációs tanácsadásra 4,153 milliárdot, összesen 17 milliárdot fordítottak. Ezeket a megbízásokat döntő mértékben külföldi cégek, verseny nélkül nyerték el, és a munka eredménye az lett, hogy csődbe vitték az országot.
Lázár emlékeztetett: 2010-et követően, nyílt közbeszerzéses eljárás után 3,9 milliárd forintot fizettek ki a Századvégnek, amely a tárcáknak összesen 29 500 oldalt tett le az asztalra háttértanulmányok, előkészítő anyagok formájában, emellett háttérszámításokat, elemzéseket is készítettek, összesen 20 ezer oldalt. A rendelkezésre álló hiteles információk szerint nincs törvényes akadálya, hogy a Századvéggel és szakértőivel együttműködjenek - jelentette ki. Jelezte: több polgári peres eljárás is folyik a tanulmányok nyilvánosságra hozataláról, a legközelebbi első fokú eljárásnak november 20-án lesz vége.
A képviselő a választ nem fogadta el, úgy reagált: "Nem értem, amit mond, tolmácsot szeretnék kérni", a parlament viszont 115 igen és 48 nem szavazattal jóváhagyta.