„A halottak napja a katonai temetőkben az élő lelkiismeret ünnepe”

A házelnök beszédében úgy fogalmazott: Európa az elmúlt évszázadban kétszer hajtott végre "öngyilkossági kísérletet", amelyet a történelemkönyvekben világháborúnak neveznek. Európában ezért minden első és második világháborús katonai temető - így az ostffyasszonyfai is - az európai önpusztítás emlékműve, amely a túlélő európai lelkiismeretet hivatott szólongatni - mondta.

Kövér László beszédében emlékeztetett: az első világháború egymással szemben álló hadviselő feleinek vesztesége 37 millió katonai és civil halott, 21 millió katonai és civil sebesült, 7 millió 700 ezer hadifogoly és eltűntnek nyilvánított fiú, férj, apa vagy testvér volt. A szikár számok egyedi és megismételhetetlen emberi sorsokat, életeket és végzeteket rejtenek magukban - figyelmeztetett a házelnök. Hozzáfűzte: a nemzetek szembenállásának, a háborúnak sok okát tartja számon a történettudomány, de valamennyi oknál súlyosabb a következmény, több tízmilliónyi európai ember kioltott élete. Ennek árán azonban Európa nem erősebb, hanem gyengébb lett az első világháború után.

Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az első világháború volt a melegágya két európai diktatúrának, a fasizmusnak és a kommunizmusnak, és az első világháborúból következett a második, amely után több évtizedes megosztottság, hidegháború, Kelet-Közép-Európa népeinek pedig nyomor és elnyomás következett. Az egykor ellenségként harcoló katonák, bármelyik oldalon áldozták is az életüket, holtuk után, a felelősen gondolkodó európai emberek szemében mindannyian hősökké és ugyanakkor áldozatokká is váltak - mutatott rá.

Az ostffyasszonyfai hadifogoly-táborban 1915 és 1918 között több mint százezer olasz, orosz, szerb és román katona volt fogságban. Több mint tízezren közülük nem érték meg a szabadulást, a hadifogoly-tábor temetője lett végső nyughelyük.