„A hajléktalanügy télen mindig átpolitizálódik”

Október 15-től életbe lép a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalma, vagyis szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, és felszólítás ellenére sem hagyja el a tartózkodás helyszínét. Az új rendelet szerint ha valakit kilencven napon belül három alkalommal is figyelmeztetni kell, megindítják ellene az eljárást. Amennyiben az érintett nem veszi igénybe az ellátórendszert, közérdekű munka szabható ki rá, amit ha nem vállal, akár elzárással is sújtható.

A hajléktalanság nagyvárosi sajátosság, azonban a szabályozottság is hozzátartozik minden nagyobb európai városban – hangsúlyozta Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár egy minapi háttérbeszélgetésen. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogszabály betartásának meg kell teremteni a feltételeit, és az október 15. utáni új helyzetet nem lehet egy nap alatt megoldani még akkor sem, ha a magyar hajléktalanellátó rendszer nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható.

Égetően fontos, hogy a közelgő téli időszakra rendelkezésre álljon elegendő anyagi forrás. Ezért döntött a kormány a hajléktalanellátást segítő tartalékalap létrehozásáról háromszázmillió forintos kerettel. Amint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban bejelentette, a pluszforrás a Belügyminisztériumnak áll majd rendelkezésére, és lehetőséget biztosít olyan helyiségek kialakítására, ahol a köztisztasági feladatokat el tudják végezni az éjjeli melegedőre szállítás előtt.

Ha nincs fokozatosság, elveszünk, senkinek nem lenne jó, ha hirtelen feltorlódnának a feladatok. Ezért folyamatosan kommunikálnunk kell majd a mentőkkel és a rendőrséggel is – emelte ki Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. A hajléktalanügy télen mindig átpolitizálódik, fűzte hozzá, nem szeretnék, hogy most is ez történjen. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a háromszázmillió forintból működtetett úgynevezett „első befogadási pontok” küszöb nélküliek lesznek, vagyis mérlegelés nélkül bárkit fogadniuk kell, akár italos állapotban vagy kutyával érkezőt is, a tél beálltával ugyanis hirtelen beavatkozásokra lesz szükség.

Morvai Emília, a Közép-Magyarország régió vezetője mindehhez hozzáfűzte, hogy a nappali melegedők az eddigi hat-nyolc óra helyett tíz órán át lesznek nyitva azért, hogy az otthontalanoknak ne kelljen a hidegben céltalanul dideregniük órákon át. A nyitvatartási idő nemcsak a fővárosi hajléktalanszállókon, hanem a megyeszékhelyeken található intézményekben is megnő. Az éjjeli menedékhelyek továbbra is tizennégy órán keresztül állnak rendelkezésre.

Sokan elutasítják a segítő jobbot, ám aki hagyja, hogy segítsenek rajta, annak mindig biztosítják az ételt és a fedelet a feje fölé. Például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Feszty Árpád utcai hajléktalanellátó intézményében, ahol egészségügyi ellátás utáni lábadozó, nappali melegedő és éjjeli menedékhely egyaránt megtalálható. Utóbbiban zárható szekrények, műbőrrel bevont matracok várják az aludni vágyókat. Nem áll meg tehát az a hajléktalanok által sokszor hangoztatott érv, hogy azért nem mennek be a menedékhelyre, mert ott ellopják a holmiju-kat. Vagyis aki akar, be tud csatlakozni az ellátásba.

A hajléktalanok nem egyformák , van, aki ráuszítja a kutyáját a rendőrökre, más rendszeresen tisztálkodik és borotválkozik. Ahogy Vecsei Miklós rámutatott, mindig találkoznak diplomás emberrel is a fedél nélküliek között. Általában véve nem sok értelme van hajléktalan-rehabilitációról beszélni, tette hozzá az alelnök, mert ahány ember, annyi különböző sors, és ugyanennyi megoldás szükséges. Jogász, osztályvezető főorvos is megfordult már hajléktalanszállón, ahogy az állami gondozásból kikerülők vagy a börtönből szabadulók közül is sokan kerülnek az utcára.

Elhangzott, egy válás nem mindig tesz hajléktalanná valakit, bár erre is akad példa jócskán, ám egy családi tragédia sokkal inkább. Ha valaki egy balesetben elveszíti a feleségét, gyermekeit, azt soha nem fogja tudni feldolgozni. Vannak olyan helyzetek, amelyek megoldhatatlanok. Gyakran a céltalanság a fedél nélküli lét okozója. „Az emberi nyomorúságnak az a legfőbb ismertetőjele, ha valakinek nincs jövőképe” – mutatott rá Vecsei Miklós.

A rendszerváltozás környékén a megszűnő munkásszállások lakóiból lettek hajléktalanok, mára megfordult a helyzet, figyelmeztetett Vecsei Miklós: sok esetben biztatóbb jövőkép a fővárosi hajléktalanlét, mint a kilátások nélküli élet egy eldugott szabolcsi faluban. Az alelnök tapasztalatai szerint a vidékről eltűnő roma lakosság egy része is a budapesti aluljárókban tűnik fel.

Manapság egyébként három csoportba sorolhatók az utcán élők: az elsőt az alkoholisták, tudatmódosító szereket használók és a pszichiátriai betegek alkotják – ők azok, akik Vecsei Miklós szerint már „nem tudnak akarni”, azaz változtatni az életformájukon. Egy másik jól elkülöníthető körbe tartoznak a kis létszámú, fiatalokból álló „galerik”, akiket nagyon nehéz megszólítani. A harmadikat alkotják az „újak”, akik nemrégen kerültek az utcára.

A hajléktalanság egyik neuralgikus pontja, hogy a rendszer felülről lényegében zárt. Most azonban komoly esély nyílhat arra, hogy ezen változtassanak. Ha képes valaki önellátó életre, segítsük hozzá, nyissuk meg számára felülről a rendszert. Ehhez szeretnénk további forrásokat rendelni a jövőben – jelentette ki Fülöp Attila.