A gyermekvédelem jelzőrendszere

Köznevelési intézmények, azaz bölcsődék, óvodák, iskolák küldték a gyermekek védelmét szolgáló jelzések csaknem negyven százalékát 2014-ben – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban megjelent Gyermekesély – A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése, 2014 című kiadványában. Az arány feltehetőleg azért ilyen magas, mert a gyermekek ezekben az intézményekben töltik idejük meghatározó részét.

A KSH összeállítása a 2011 és 2014 közti időszakot öleli fel. A jelzések közel egyharmadát – 28,2 százalékát – az önkormányzatok jegyzői küldték el, ha valamilyen veszélyeztetettséget észleltek a gyermek életében, ez a szám némi csökkenést mutat a 2011-es 30,5 százalékhoz képest. A vizsgált évben valamelyest nőtt az egészségügyi szolgáltatók (a 2011 évi 1,7 százalékról 2,1 százalékra) és a védőnői szolgálatok (5,5-ről 7,5 százalékra) jelzéseinek aránya. A KSH adatai szerint a rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogói felügyelet munkatársai is küldtek jelzéseket, és a 2011. évi 3,1 százalékról 4,2-re emelkedett az állampolgári jelzések aránya is.

A kiadvány összeállítói emlékeztetnek arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatokhoz a szülők és a gyermekek is fordulhatnak segítségért. Adataik szerint 2014-ben 643 gyermekjóléti szolgálat működött az országban, a szolgáltatás a települések 99 százalékában elérhető volt. Összesen hetvenhétezer család százharminckilencezer kiskorú gyermekével foglalkoztak, 63 százalékukat alapellátásban, húsz százalékukat védelembe vétel mellett gondoztak. Utóbbi azt jelenti, hogy a védelembe vett gyermekeknek és szüleinek kötelező együttműködniük a gyermekjóléti szolgálattal. Az ellátott gyermekek további 17 százaléka a szakellátásban élők és családjaik, illetve az utógondozottak közül került ki.

A kutatásból kiderült az is, hogy minden harmadik gyermek gondjai családi konfliktusból, életvezetési gondokból, minden ötödiké megélhetési nehézségből fakad, azaz a probléma kiváltója a család helyzete. Az esetek tizenhat százaléka vezethető vissza gyermeknevelési gondokra és ugyanilyen arányú az elhanyagolás vagy a bántalmazás is.