A gyermekek érdeke mindent felülír

Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. november 20-án az ENSZ New York-i közgyűlése közfelkiáltással fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. Később három fakultatív jegyzőkönyve is született a gyermekkereskedelem, a gyermekprostitúció és a gyermek katonák ügyében. Az egyezménynek jelenleg 193 ország részese, hazánk 1991-ben az elsők között hirdette ki.

„Paradox módon Szomália, Dél-Szudán és az Amerikai Egyesült Államok máig nem ratifikálta az egyezményt” – mondta az Európai Regionális Szervezet (Ergo) budapesti konferenciáján Placide Mukwabuhika Mabaka. A Lille-i Katolikus Egyetem professzora beszámolt arról, hogy gyermekjogi szempontból a világ kétharmad részében rossz vagy viszonylag rossz a helyzet, Afrikában és Ázsiá­ban pedig különösen súlyos. Sok országban a gyermekek semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek, nem azonosíthatók, így könnyen áldozattá válhatnak: kihasználják őket, erőszakot követnek el ellenük, emberkereskedők kezébe kerülnek, prostituálttá teszik vagy harcba küldik őket. Ijesztő példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság csak 2005-ben ismerte el, hogy a gyermekek kivégzése alkotmányellenes.

Az egyezményt ratifikáló országokban sem mindenütt nyilvánvaló, hogy azt be kell tartani. Franciaországban például törvény szerint a gyermekeket nem lehet börtönbe zárni, viszont más elnevezés alatt létrehoztak olyan zárt vagy nyitott intézményeket, amelyek semmiben sem különböznek a börtöntől. A professzor szerint a magyarországi gyermekek sem élveznek megfelelő védelmet.

Különleges jogok

Az egyezmény leszögezi, hogy 18 éves koráig minden ember gyermeknek tekintendő, és minden gyermeket megillet valamennyi emberi jog. A gyermekjogok érvényesítése az állam feladata, ellátásához civilszervezetek segítségét is kérheti. Az egyezmény egyik alapelve, hogy a gyermekkel kapcsolatos intézkedés a gyermek érdekét kell, hogy szolgálja, és a gyermek érdeke a felnőtt érdekével szemben elsőbbséget élvez. A gyermeknek joga van az élethez és a fejlődéshez, nem szabható ki rá életfogytig tartó vagy halálbüntetés. Joga van a véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy az őt érintő kérdésekben véleményét figyelembe vegyék. A dokumentum kiemeli: a gyermekek a várandós anyákhoz hasonlóan különleges jogokat élveznek. Joguk van a biztonsághoz, ahhoz, hogy megvédjék őket a bántalmazástól, a kizsákmányolástól és az elhanyagolástól, joguk van a tanuláshoz és az egészségügyi ellátáshoz.
Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a család fontos szerepet tölt be a gyermek testi, lelki, szellemi egészségének és fejlődésének biztosításában. A gyermeknek joga van a személyazonossághoz, ahhoz, hogy megismerje családja kultúráját és nyelvét, és azt másoknak tiszteletben kell tartaniuk. Felhívja ugyanakkor a részt vevő országok figyelmét arra, hogy támogassák azokat a családokat, amelyek nem képesek megfelelő színvonalat biztosítani gyermekük számára. A gyermekeknek – képességeiknek megfelelően – joguk van a magánélethez, az információhoz, a gondolat-, a vallás- és a lelkiismereti szabadsághoz.

Az egyezmény életre hívta a szakértőkből álló Gyermekjogi Bizottságot, amely rendszeresen vizsgálja, hogy a részes államok mennyire teljesítik kötelezettségüket. Az országok ötévente készítenek részletes jelentést arról, hogy náluk mely gyermeki jogok sérülnek, milyen okból, és milyen intézkedéseket tettek, tesznek a helyzet javítására.

Genfi beszámoló

Magyarország legutóbb idén szeptemberben Genfben számolt be az egyezmény végrehajtásáról. A magyar delegáció a Gyermekjogi Bizottságot tájékoztatta az elmúlt esztendőkben hazánkban megtett lépésekről, így többek között arról, hogy az új Ptk. a szülők közti vita rendezésére bevezette a mediációt, illetve a közvetítői eljárást fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések esetében. Beszámoltak a gyermekbarát igazságszolgáltatásról: a program szerint mindegyik rendőr-főkapitányságon gyermekmeghallgató szobát hoztak létre, a kisko­rúak idézését számukra érthető módon kell szövegezni. A magyar képviselet tájékoztatta a bizottságot arról, hogy hazánkban a korábbinál súlyosabban büntetik a gyermekpornográfiát, a 14, illetve 18 év alatti fiatalokkal „üzletelő” emberkereskedőket, azokat, akik gyermekeket, fiatalkorúakat szexuá­lisan kihasználnak vagy prostitúcióra kényszerítenek, és azokat is, akik ezekben segédkeznek. Szó esett arról, hogy hazánkban 2013 óta működik a megelőző pártfogás intézménye, és hogy nem dolgozhat kiskorúak gondozójaként az, aki gyermekek elleni bűncselekményt követett el. A jelentés tartalmazta, hogy a magyar kormányzat a gyermekek érdekében civilszervezetekkel működik együtt, ingyenes szűrőszoftverek óvják az internetező kiskorúakat, az Országgyűlés pedig megszavazta, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sosem évülnek el, ha az áldozat 18 évesnél fiatalabb.

A magyar küldöttséget vezető Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikai helyettes államtitkár az Országos Gyermekvédelmi Konferencián számolt be a jelentés fogadtatásáról. Elmondása szerint a Gyermekjogi Bizottság méltányolta a kormány erőfeszítéseit, és nem jelölt meg olyan területet, ahol azonnali beavatkozás lenne indokolt. Ismertette, hogy a bizottság kérdéseket tett fel többek között a rászoruló roma, a fogyatékos, az intézményben nevelkedő gyermekek helyzetéről és az áldozatvédelemről.

A bizottság ajánlásában jelezte, hogy átfogó szakpolitikát lát szükségesnek a gyermekjogok érvényesülése érdekében, és szigorúbb fellépést sürgettek a gyermekbántalmazások ellen. A két fél álláspontja egyedül a babamentő inkubátorok ügyében tért el: a magyar kormány szerint ezek a gyermek élethez való jogát erősítik, az ENSZ viszont nem támogatja, mondván, sérül a származás megismeréséhez való jog.

Rendszerszintű megoldások

„A magyar kormány kiemelten kezeli a gyermeki jogokat. Érvényesülésük azonban nemcsak a jogi környezettől függ, hanem attól a gazdasági helyzettől is, amelyben a gyermekek élnek. A gondokat csupán segéllyel nem lehet megoldani. A kormány célja, hogy a ciklus végére napi háromszori étkezést biztosítson az iskolába járó, rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. A kormány elkötelezett abban, hogy a korábbinál is jóval összefogottabb, hatékonyabb és célzottabb segítséget adjon a családoknak – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Hozzátette, „át kell hangolni a rendszert”, mert a gyermekvédelmi törvény „sokat kopott, lazult szabályozási, finanszírozási és jogalkalmazási okok miatt”. A törvényi változások szerinte jövő nyárra várhatók.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a felzárkózás érdekében rendszerszintű megoldásokra és komplex programokra van szükség. Kiemelte, hogy a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégia hatvanegy konkrét intézkedést jelöl meg. Jelenleg több projekt is fut, például a kora gyermekkori fejlődést támogató Biztos Kezdet Gyerekház-hálózat vagy a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolai felkészülésben segítő tanodák rendszere.