Belföld
A gyerekvédelemről vitázik a Ház
Fidesz-KDNP: Súlyos veszélyeztetésnek minősül majd a gyermekvédelmi rendszertől való elzárkózás
Fidesz-KDNP: Súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben a gyermekvédelmi rendszertől való elzárkózás
Horváth László az általános vitában elmondott expozéjában azt mondta, az előterjesztés benyújtását az elmúlt időszak "érthetetlen, tragikus, fájóan megrázó gyermekgyilkosságai" indokolták.
Közölte, az elmúlt időszakban történt esetek után számos vizsgálat indult, amelyek szerint nem a jelzőrendszert kell megújítani, mert az még ebben az állapotában is képes lett volna a gyerekek életét megmenteni, ha nem történnek olyan mulasztások és szakmai hibák, amelyek ezekben az esetekben végzetesek voltak.
A módosítások célja az is - mondta - , hogy a jelzőrendszer tagjai a mainál hatékonyabban, egyértelmű szabályok szerint működjenek együtt, hogy minimálisra szűkítsék a mérlegelés lehetőségét.
A törvényjavaslatot ismertetve közölte, a jövőben az együtt nevelkedő gyermekek ügyét egy eljárásban kell kezelni, és ügyészi eljóváhagyás nélkül is lehetséges lesz szülők elővezetése.
Horváth László a gyöngyösi és a recski eseteket példaként felhozva azt mondta, "visszaeső" szülőkről volt szó, akik korábban már bántalmazták másik gyermeküket, ezért fontos, hogy a jelzőrendszer tudjon arról, nem egyedi esetről van szó. Ezért javasolják azt, hogy az együtt nevelkedő testévek esetében a gyámhatósági eljárását együtt, egy eljárásban kell kezelni - magyarázta.
Hozzátette: arra is javaslatot tesznek, hogy azonnali intézkedést igénylő esetben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténjen. Ezt azzal indokolta, hogy Gyöngyösön sem engedték be a szülők a gyermekjóléti központ munkatársait, hatósági kényszerintézkedéshez azonban nem lehetett engedélyt szerezni, mert az ahhoz szükséges bizonyítékok a lakásban voltak.
Annak is véget szeretnének vetni - folytatta - , hogy a szülő gyermekét zárt ajtó mögé elrejthesse. Mint mondta, rögzítik, hogy a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, vagy elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül.
Horváth László a módosító javaslatok fontos elemének nevezte, hogy a gyereket ne lehessen kivonni a gyermekvédelmi jelzőrendszerből, kötelező legyen a szűrő- és a státuszvizsgálatokra elvinni. Nem elfogadható az, ami Gyöngyösön, hogy a szülő telefonon mondja be a gyerek adatait - jegyezte meg.
A kormánypárti politikus azt mondta, szükséges, hogy egyértelmű legyen az egészségügyben dolgozóknak a jelzési kötelezettség.
Hangsúlyozta, tilos lesz elutasítani a jelzőrendszer tagjaival való együttműködést: nem lehet elutasítani sem a védőnői, sem a gyermek-, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Ennek szankcióját is rögzítik a javaslatban - mondta.
Kormány: A cél a gyermekvédelem megerősítése
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, az egyik lépése annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja a gyermekvédelmi és -jóléti rendszer megerősítése a bántalmazott, az elhanyagolt, a veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében.
Szerinte az előterjesztés kiemelt jelentősége abban áll, hogy a gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények együttes módosításával még egyértelműbbé teszi a szülő felelősségét és együttműködési kötelezettségét a gyermek gondozásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá növelni a szolgáltatók és hatóságok beavatkozási lehetőségeit.
Közölte, a javaslat a gyakorlati tapasztalatokra épít úgy, hogy megerősíti a szülő együttműködési kötelezettségét és amellett a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladatait is pontosítja.
Czibere Károly is szólt a testvérek ügyének kezeléséről, az elővezetésről, a súlyos veszélyeztetésről. Közölte, jelenleg az újszülöttek és a tanköteles korú gyerekek szűrése kötelező, a jövőben gyakoribb lesz a gyermekek szűrése, amelyen kötelező is lesz a megjelenés.
A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál - tette hozzá.
Elmondta, egyértelművé teszik, hogy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzésre más ágazatok esetében is a gyermekvédelmi törvény szabályai az irányadóak.
Az államtitkár ismertette a kormányzat eddigi lépéseit a gyermekvédelem területén, a többi között beszámolt a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat integrációjáról, a jelzőrendszer többszintűvé tételéről, a speciális többletszolgáltatások minden településen való hozzáférhetőségéről.
Hozzátette: a napokban nyújtják be a gyermekvédelmi törvény azon módosítását, amely két további, a megyei és az országos szintet vezeti be a jelzőrendszerben, emellett létrejön egy országos jelzőrendszeri hívószám.
Czibere Károly hangsúlyozta, minden kollégának ismernie és alkalmaznia kell a gyermek bántalmazásának felismerését segítő módszertani útmutatót. A mostani törvénymódosításnak fontos része, hogy a jelzőrendszeri tagoknak kötelező lesz betartani a módszertani útmutatóba foglalt egységes eljárásrendet - mutatott rá.
Fidesz: Szigorítani kell a gyermekvédelmi rendszer
Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a gyermekbántalmazásokról szóló és gyermekhalállal végződő esetekre utalva hangsúlyozta: tovább kell szigorítani a gyermekvédelem rendszerét, "nem maradhat rés a falon", nem maradhat a szabályozásban olyan rész, ami nem egyértelmű a gyermekvédelemben dolgozók számára. Hozzátette: törvényben kell biztosítani a rendszerben dolgozók együttműködését, egyértelműbbé kell tenni, hogy a jelzőrendszerben kinek mi a feladata és kötelezettsége. Közölte: törvényi szinten teszik egyértelműbbé, hogy a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak milyen esetekben van jelentési kötelezettségük, emellett a miniszter minden évben módszertani útmutatót ad ki a rendszerben dolgozók számára.
Elmondta: javasolják, hogy testvérek ügyeit együtt kezeljék a gyámhatósági eljárások során, hiszen a gyöngyösi esetben például a gyerekek ügyének nem együtt kezelése hozzájárult a tragédiához. Emellett a javaslat szerint a jövőben már az is megalapozná a súlyos veszélyeztetés tényét, ha a szülők megtagadják az együttműködést a védőnővel és a háziorvossal. Ilyen esetekben lehetségessé válik, hogy karhatalmi segítséget kérve behatolhassanak a lakásba, így feloldhatjuk az eddigi az ördögi kört - tette hozzá.
MSZP: Fontos problémákat nem kezel a javaslat
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka kifogásolta, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, így nem kérdezték meg a szakmai szervezetek véleményét az ügyben. Szerinte a javaslat nem érint olyan fontos területeket, mint a bentlakásos otthonok és a nevelőszülői hálózat helyzete, hanem mintha csak az elmúlt időszak botrányait akarnák elfedni vele. "Nyújtsanak be egy jó törvényt" - kérte az államtitkárt. Bangóné Borbély Ildikó szerint nagyon nagy baj van a gyermekvédelmi rendszerrel, a problémák egy része évtizedek óta nem javul, másik része viszont a kormány átalakításai miatt alakult ki.
Az utóbbi időszak tragikus eseteit sorolva úgy vélte: a súlyos helyzet összefügg szakemberhiánnyal és a szakmai ellenőrzés hiányával. Bírálta a kormányt, amiért nem fogadta meg az ügyben született ombudsmani ajánlásokat. Feltette a kérdést, hogyan kaphatott a pedofilvádakkal korábban érintett, azóta előzetes letartóztatásban lévő igazgató kitüntetést augusztus 20-án.
Arról is beszélt, hogy a kormány a szociális támogatások egy részét elvette a rászorulóktól, kevesebbet pénzt ad a közmunkáért, mint 2009-ben, és jelenleg több mint 4000 gyerek van, aki nem kap ellátást, mert nincs lakcímkártyája.
KDNP: Konkrét problémákat kezel a javaslat
Hollik István, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a gyermekvédelmi rendszer nem tökéletes, az elmúlt hónapok, évek tragikus esetei megmutatták hol sebezhető a jelzőrendszer, és ezeket a konkrét problémákat kezeli a törvényjavaslat.
Az indítvány egyértelműsíti a szülők felelősségét, növeli a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak mozgásterét és felelősségi körét, egyértelműbbé teszi a követendő protokollokat, és szorosabbra fűzi a jelzőrendszerben részt vevők együttműködését is - ismertette. A KDNP képviselője indokoltnak nevezte a testvérek ügyeinek összevonását és a szűrővizsgálatok kötelező tételét is. Jelezte: abban bízik, hogy a javaslattal megelőzhetők lesznek a gyöngyösihez hasonló tragédiák.
Jobbik: Be kell vezetni a szociális életpálya-modellt
Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka szintén kifogásolta a javaslat benyújtásának módját, mert szerinte ez olyan súlyú ügy, amit a kormány feladata lett volna előterjeszteni. A képviselő példaként hozta Ózdot, ahol több mint egy éve összefogták a jelzőrendszert és rendszeres esetmegbeszéléseket tartanak a polgármesteri hivatal irányítása és segítsége mellett.
Közölte: a Jobbik nagyobb btk-védelmet biztosítana a jelzőrendszer tagjainak védelme érdekében, ugyanakkor külön passzussal terjesztené ki a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását, hogy a jelzés elmulasztása külön szankcióval járjon. A képviselő egyetértett a testvérek ügyeinek közös kezelésével, ugyanakkor országos, óriásplakátokkal és szórólapokkal megtámogatott felvilágosító kampányt tartott szükségesnek annak érdekében, hogy az emberek tudják miként jelezhetik, ha a közvetlen lakókörnyezetükben ilyen problémát észlelnek.
A jobbikos politikus hangsúlyozta: a gyermekvédelmi rendszert a szociális életpályamodell bevezetése nélkül nem lehet működőképessé tenni, mert fenntarthatatlan az a bér, amiért most a szociális szférában dolgoznak.
LMP: Teljes összeomlás szélén a gyermekvédelmi jelzőrendszer
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka ugyancsak kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés megkerülésével került a javaslat az Országgyűlés elé. Szerinte a gyermekvédelmi jelzőrendszer a teljes összeomlás szélén áll, ez a javaslat azonban csak tüneti kezelés, ezért arra szólította fel a kormányoldalt, hogy menjenek tovább a szabályozás átalakításában. Hozzátette: a kormányoldal 3 év késésben van, hiszen az ombudsman már az agárdi kisfiú halála kapcsán jelezte azokat a problémákat és megoldási javaslatokat, amik a mostani javaslatban visszaköszönnek. A képviselő egyetértett a testvérek ügyeinek közös kezelésével, ugyanakkor a papíralapú ügyintézés helyett elektronikus rendszer kiépítését szorgalmazta a gyermekvédelemben.
Támogathatónak tartotta az utólagos ügyészi jóváhagyás bevezetését, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hatósági túlkapásokhoz vezethet, ha a veszélyeztetettség alapos vizsgálata nélkül, csak a szülői együttműködés megtagadása esetén is ki lehetne emelni a családból a gyerekeket. A képviselő béremelést sürgetett a szociális területen.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független képviselő kiemelte: amikor 240 ezer veszélyeztetett gyermekről beszélnek, akkor azt gondolhatják, egyúttal bántalmazásnak vannak kitéve ezek a gyermekek. Hozzátette: évente 50 ezer gyermek kerül a rendszerbe, ami az adott korosztály 12-14 százaléka. Folyamatosan és egyre nő azok száma, akik állami gondoskodásba kerülnek, rendszerszintű problémáról van szó - rögzítette. Szerinte ezeknek a gyerekek életét egyfajta kormányzati érdektelenség jellemzi, csak akkor születik meg egy-egy kormányzati előterjesztés, ha brutális tragédia következik be.
Rámutatott: a centralizáció mindig forráskivonással jár és ilyenkor mindig csökken a szakemberek száma is. Szerinte a javaslat semmilyen módon nem járul hozzá a helyzet kezeléséhez, nem jelent előrelépést. Át kell tekinteni, hogy az állami irányítás alá vont helyi szolgáltatások képesek-e mobilizálni a helyi szereplőket, s az elképesztő szakember-hiányt is pótolni kell - mondta.
MSZP: Rossz irányba viszi a javaslat a rendszert
Korózs Lajos azt mondta, hogy nem gondolja, hogy a tragédiák azért következtek be, mert a Fidesz van kormányon, és csak azért nyújtották be a javaslatot, mert Horváth László a képviselő az érintett két településen. Azért történtek ilyen dolgok, mert olyan hiátusok vannak a rendszerben, amelyek nemcsak felerősítik, hanem rendszeressé is teszi az ilyen ügyeket, s annyira elégtelen ma már az ellátórendszer, hogy törvényszerű, hogy ilyen esetek bekövetkeznek.
A veszélyeztetettség meghatározása megfelelő, de a javaslat rossz irányba viszi a rendszert, azzal, hogy a szakembereket a hatósági és büntetőszemlélet irányába tolja el. Nem támogatandó, hogy a jelzőrendszeri tagok együttműködésének előmozdítása helyett, kizárólag a szülők és más törvényes képviselők együttműködési kötelezettségét hangsúlyozza.
Azt támogathatónak nevezte, hogy a gyámhatósági eljárás során az együttnevelkedő testvérek ügyét együtt kezeljék.
Kitért a háziorvosi rendszer áldatlan állapotára is, és azt mondta, kistérségek lehetetlenülnek el. Az elöregedés és a betöltetlen háziorvosi helyek miatt Abaúj térségében néhány év múlva nem lesz háziorvos - hozott egy példát. A képviselő szóvá tette a pedofíliával vádolt bicskei igazgató kitüntetését is, szerinte ez a világ szégyene, és nincs rá magyarázat.
Fidesz: Már májusban jelezték, hogy szükséges törvénymódosítás
Horváth László arról az ellenzéki felvetésről, hogy miért képviselők nyújtották be a javaslatot, kiemelte: már május 24-én jelezte, hogy szükséges törvénymódosítás és azt is, hogy ezt be fogja nyújtani. A botrányok ezután következtek be - jegyezte meg.
Miért baj, mit és kit sért, ha egy képviselő nem csak tájékozódik, hanem lépéseket is tesz? - tette fel a kérdést. A képviselői felelősségéből fakadó munkát végzi, és neki a két gyermek halála, ami a választókerületében bekövetkezett, nem csak a jéghegy csúcsa - reagált az előtte szólókra.
Czibere Károly államtitkár azt mondta, hogy semmilyen szándéka nincs a kormánynak arra, hogy elfedjen bármit is. Minden olyan ügyben, amikor súlyos visszaélés történt, különösen ha szolgáltatók, hatóságok éltek vissza a gyerekek életével és ők tették ki bántalmazásnak, elhanyagolásnak a gyerekeket, azonnal vizsgálatot indítottak.
A bicskei igazgató ügyéről szeptember 23-án reggel tíz órakor értesült és 17 órakor már fel volt függesztve, néhány nap múlva el is költöztették - közölte, hozzátéve: kívülről hozott vezetőt neveztek ki az intézmény élére. Gyöngyösön szintén azonnal vizsgálat indult és intézkedés történt. Semmiféle eltussolással a kormányt nem lehet vádolni - jelentette ki.
Kitért arra is: már 2014 végén jelezte, a gyermekjóléti rendszer átalakításához kapcsolódva hosszabb folyamat indul el. Nincs centralizáció az alapellátásban, alapszolgáltatásokban - reagált, hozzátéve: az önkormányzati felelősségi kör megmaradt. A járási központnak van többletfelelőssége - hangsúlyozta.
Megjegyezte: 135.860 a veszélyeztetett gyerekek száma a KSH statisztikái szerint, kérte ezt az adatot használják.
Czibere Károly ismertetése szerint zajlik a nevelőszülői rendszer bővítése, s a kiváltási program keretében 2019-ig végére nem lesz nagy, kollégiumszerű lakhatást biztosító gyermekvédelmi intézmény Magyarországon.
A kormány elkötelezett abban, hogy folyamatosan emelje a béreket, 35-36 százalékos emelés valósult meg 2014-15-ben, és elkészült az életpálya is - jelezte egy másik ellenzéki felvetésre.