A gazdasági növekedést nem a bankhitelek táplálják+VIDEÓ

JJelentősen megváltozott a költségvetési, gazdasági alaphelyzet – emelte ki Varga Mihály Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában, az Echo Tv-ben. A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította: jövőre legalább 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, az idén pedig 3,1 százalékos lehet a bővülés mértéke. Bár 2016-ban az előző évek dinamikájához képest lesz némi lassulás az európai uniós források lehívásában, annak volumenében, de a gazdaság továbbra is építhet a közösségi támogatásokra. Az átlagemberek számára természetesen az a legfontosabb, hogy „mit ad” a költségvetés nekik. Visszatér az 1998–2002 közötti gazdaságpolitikai szemlélelet. „A gazdasági növekedésből származó többlet felét az életszínvonal javítására, míg a másik részét a növekedés megtartására fordítjuk” – húzta alá a miniszter, megjegyezvén: ebből a megközelítésből négy eleme van a 2016-os büdzsének. Adócsökkentés, bérintézkedések, beruházási alap, valamint tartalékolás – ezekkel az elemekkel a gazdaság jó pályán lesz a következő évben is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium első embere kitért arra is, hogy 2010-ben hoztak egy döntést, amely szerint megszüntetik a progresszív személyijövedelemadó-rendszert, és azt egykulcsossá teszik. „A kettő között az a különbség az előbbi javára, hogyha valaki tízszer többet dogozik, akkor tízszer többet adózik. Korábban, ha valaki tízszer többet dolgozott, akkor tizenötször többet adózott” – mutatott rá. Az egykulcsos szja eddig 16 százalékos volt, jövőre már csak 15 százalékos lesz, amelynek legfontosabb következménye, hogy 120 milliárd forinttal több marad az embereknél. „Ösztönözni szeretnénk a munkát, valamint a családok támogatását. Nő a két gyermeket nevelő családok családi adókedvezménye, amelyet 2019-re megkétszerezünk” – erősítette meg a terveket Varga Mihály. Leszögezte azt is, hogy a sertés tőkehús forgalmi adójának 27-ről öt százalékra történő lefaragása, amely elsősorban a húsipar fehérítését célzó intézkedés, a kormány számítása szerint mintegy huszonötmilliárd forint kiesést fog okozni a költségvetésnek. „Jogosnak tűnhetnek bizonyos ágazati követelések, azonban a gazdasági növekedésből származó háromszázmilliárd forintos keretnek vannak határai, és ezek korlátokat is szabnak a kormányak” – mondta.

Ugyanakkor nem árt fejben tartani, honnan indultunk, s milyen utat tettünk meg az eltelt öt esztendő alatt – magyarázta. Emlékeztetett: 2010-ben hazánk abba a tíz országot tömörítő csoportba tartozott a világgazdaságban, amelyekről azt feltételezték, hogy csődöt mondanak. Ráadásul Magyarország volt az első EU-állam, amely az IMF-től kért pénzügyi segítséget, hiszen „2008-ban mi húztuk le Európában elsőként a rolót. Húszmilliárd eurós nemzetközi kölcsönt kaptunk, amelyet azóta már visszafizettünk, s Damoklész kardjaként lebegett felettünk az 1,7 milliós devizahitel-szerződés, hatalmas külső pénzügyi sérülékenységet okozva. Éves átlagban pedig 11,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon 2010-ben” – sorolta a miniszter.

Ezzel szemben most teljesen más a helyzet, fűzte hozzá, s elmondta, gazdasági növekedésben tavaly csak az írek előztek le bennünket, ráadásul a bővülést nem a bankhitelek táplálják. Időközben megszűnt a hazánk ellen még 2004-ben indított uniós túlzottdeficit-eljárás, és azok a nemzetközi szervezetek – OECD, IMF és EU –, amelyek korábban a fő krtitikusaink voltak, jelenleg elismerik gazdasági eredményeinket. Természetesen az eredmények nem pusztán a kormányzati munkának köszönhetők, miután ebben milliók vettek részt az elmúlt években – hangsúlyozta.

A kérdésre, hogy mi a titka az úgynevezett unortodox politika sikerének, Varga Mihály a következőket említette. „Különadók révén bevontunk a közteherviselésbe olyan piaci szereplőket, amelyek korábban kedvezményezettjei voltak a magyar gazdaságnak. Ám fontos volt a munkahelyvédelmi program is, valamint az adórendszer reformja, különösen a társasági adó kulcsának mérséklése. Eközben mindvégig fegyelmezett maradt a költségvetési politika: 2010-ben például a választások ellenére nem szállt el a büdzsé. Ilyenre az elmúlt húsz év leforgása alatt nem volt példa” – hívta fel a figyelmet.

Végezetül részletesen kitért arra is, hogy a kormány milyen lépéseket tett a devizahitelesek ügyének megoldására. „Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, észleltük, hogy ez tömegprobléma az elszálló árfolyamok, az emelkedő kamatok miatt. Felállítottuk a Nemzeti Eszközkezelőt, majd lehetővé tettük a végtörlesztést, és bevezettük az árfolyamgát rendszerét. Ugyanakkor ezek az eszközök még nem oldották meg teljesen a kérdést. Nagyot lendített az ügyön, hogy a Kúria tavaly nyáron jogegységi döntést hozott, amely szerint a devizahitelezés során tisztességtelenül jártak el a bankok, és nem volt jogszerű részükről az egyoldalú szerződésmódosítás sem. Ám az árfolyamkockázaton mindkét félnek, a bankoknak és az ügyfeleknek is osztozniuk kell” – idézte fel a miniszter, aki úgy tartja, jelenleg „félúton vagyunk”, hiszen zajlik a banki elszámolás, valamint a forintosítás. Eddig azonban 744 milliárd forintot fizettek már vissza ügyfeleiknek a bankok, s ha nincs ez a kormány, akkor visszafizetés sincs – zárta mondandóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Elkészült a Jedlik Ányos-terv

Bemutatta tegnap az elektromobilitás, az alternatív közlekedés terjedését célzó Jedlik Ányos-tervet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki hangsúlyozta: minden lehetőség megvan arra, hogy az elektromobilitás versenyképes ágazattá váljon Magyarországon, és e téren az unióban is helyzeti előnye legyen az országnak. Az előrejelzések szerint 2050-re az újonnan értékesített autók hetven százaléka elektromos, hibrid vagy plug-in típusú lehet. Varga kiemelte: az e-mobilitás széles körű elterjesztéséhez Magyarországon a kutatás-fejlesztési háttér is rendelkezésre áll. A Jedlik Ányos-terv azt szolgálja, hogy az unió első átfogó dokumentuma legyen, amelyre egy e-mobilitási program épülhet. Fontosnak nevezte, hogy a magyar embereknek érdekükben álljon az elektromos járművek használata. Ehhez töltőállomásokra, kedvezményekre és versenyképes árra van szükség. Terv kerül a kormány elé, amely a közlekedési forma elterjedéséhez szükséges szabályozást tartalmazza.
(NK)