„A dicsőség és a szenvedés összekapcsolódik a nagyheti eseménysorban”

Monostori László kiemelte: virágvasárnappal az egyház Jézus bevonulását ünnepli Jeruzsálembe. Jézust ekkor a tömeg királyként fogadta, ruháikat és pálmaágakat terítettek elé, de ugyanez a tömeg követelte néhány nappal később a keresztre feszítését. Így kapcsolódik össze a dicsőség és a szenvedés a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra felkészítő nagyhéten. 

Az érseki irodaigazgató-helyettes elmondta: a virágvasárnap megszentelt barkaágakat majdnem egy évig megőrzik, majd elégetik, és az így keletkező hamuval szórja meg a pap a következő év hamvazó szerdáján a híveket a bűnbánat és az elmúlás jeléül. Így is megmutatkozik a dicsőség és a szenvedés, a győzelem és a halál kapcsolata. Ugyanúgy, ahogy Jézus kereszthalálában és feltámadásában is jelen van a rossz, a sötétség, amit Jézus feltámadásával legyőz, bizonyítva, hogy az élet erősebb a halálnál. Hozzátette: a virágvasárnapi körmenetet a IV. században kezdték megtartani Jeruzsálemben, majd a nyolcadik századtól kezdve terjedt el a szokás a nyugati világban is.