„A bátrakra emlékezünk, akik szabadságot követeltek”

 A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 - az 56-os Intézet adatai szerint 229 - embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is.

Rétvári: 1956 megmutatta a magyar szabadságszeretetet
Az 1956-os hősök tetteiből sarjad a magyar szabadság, ezért az áldozatoknak való igazságszolgáltatás szimbolikus jelentőséggel bír - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján tartott veszprémi megemlékezésen, szerdán.
Rétvári Bence azt mondta, hogy a világon mindenütt diktatúrába fordultak a kommunista rendszerek, és bár proletárdiktatúráról beszéltek, a dolgozó emberek jelentős hányada börtönben sínylődött, és bebizonyosodott, hogy nincs emberarcú szocializmus. Hozzátette, a nemzetközi joggyakorlat szerint háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt el kellett volna ítélni a háborús bűnösöket, ami a mai napig nem történt meg.
Egy ország megszállása a béke elleni bűncselekménynek minősül a nemzetközi jog szerint, ha pedig bebizonyosodik, hogy Magyarországon a szovjet diktatúra nyomására követték el az embertelen cselekményeket, ez az emberiesség elleni bűncselekménynek számít - fejtette ki Rétvári Bence, hozzátéve, hogy ebben az esetben nem csupán az adott ország, hanem a világ összes jogállama eljárhat.
Az államtitkár felidézte: kétezer tank gördült végig a magyar utakon 59 éve, és az emberek megtapasztalták, hogy ez az egyes ember és a nemzet szabadságának is végét jelenti.
1956 arra is emlékeztet, hogy a kivívott szabadságot minden nap meg kell védeni - hangsúlyozta Rétvári Bence.
A Kereszténydemokrata Néppárt veszprémi szervezete által rendezett megemlékezés részeként Brusznyai Árpád, a forradalom veszprémi mártírja újratemetéséről szóló kiállítás nyílt a városházán Borbás János fotóiból. A megemlékezést ökumenikus szentmise zárta a Szent Mihály-bazilikában.

Pártok is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről
Parlamenti pártok és képviselők is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről és a szovjet csapatok bevonulásáról.
A nemzeti gyásznapon, az Országgyűlés szerdai ülésén Lezsák Sándor alelnök felidézte, hogy 59 évvel ezelőtt, november 4-én megkezdődött a szovjet csapatok Forgószél fedőnevű hadművelete, amelynek során mintegy 60 ezer katona rohanta le Magyarországot. Mint mondta, reggel 8-ra az Országgyűlés őrségét is megadásra bírták, és a forradalmi kormány működése megszűnt.
Hozzátette: a következő napokban a világ tétlen szemlélődése közepette az ellenséges erők eltaposták a magyar forradalmat. Emlékeztetett arra, hogy az ellenállásban több mint 2500-an haltak meg és 20 ezren sebesültek meg. "Nem felejthetjük el azokat sem", akiket 1956. december 6. és 1957. január 11. között védtelen civilként gyilkos sortüzek öltek meg - tette hozzá az alelnök.
A képviselők néma felállással adóztak az áldozatok emlékének.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a forradalom 1956-ban ugyan elbukott, de 30 évvel később elhozta Magyarországnak a szabadságot és a demokráciát. Úgy fogalmaztak, az 56-as hősök "a csata idején saját testükkel, az elnyomás évtizedeiben pedig sokszor csak halkan elsúgott történetekkel tartották életben a szabadságba vetett hitet mindannyiunk lelkében".
A Jobbik Magyarországért Mozgalom közölte: kampányt indít azért, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét újra emlékmű őrizze az Országház előtt.
A Párbeszéd Magyarországért közleménye szerint a párt ifjúsági szervezete, a Zöld Front kezdeményezésére először tartottak közös megemlékezést a pártok ifjúsági szervezetei. A budapesti Széna téri emlékműnél közösen helyezett el koszorút Vincze Géza, a Fidelitas alelnöke, Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szövetségének elnöke, Zentai András, az Y-Gen Egyesület elnöke és Sermer Ádám a Liberális Fiatalok Társaságának elnöke - írták.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke úgy fogalmazott, "1956 nem vált az új magyar demokrácia igazi ünnepévé (...); a magyarok többségének lelkébe nem költözött be az emelkedettség, a történelmi büszkeség". "Gyászolom elbukott forradalmunkat, a megölt, kivégzett százakat, a megsebzett és elárult szabadság ügyét. És most újra küzdök, újra küzdünk érte."
A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta, "október 23-a mindannyiunk közös ünnepe kellene, hogy legyen, lassan mégis a legkevésbé fontos, legmegosztóbb ünnepünkké válik".