Belföld
A Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények
Szombaton örmény szertartás volt Budapesten
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét.
Minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem - mondta a bíboros a pünkösdvasárnapi szentmisén. A magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus.
"Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét" - mondta Erdő Péter.
A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, "ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott".
Erdő Péter a Szentlélek világosságát és erejét kérte az új bérmálkozók és mindenki számára, hogy életük mindennapi helyzeteiben meglássák, mit kíván tőlük Krisztus.
"Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk" - ezekkel a szavakkal zárta a szentmisét Erdő Péter.
Munkácsi megyéspüspök: Meg kellene érteni Isten nyelvét
Fontos volna megérteni ma is Isten nyelvét, ami a szeretet - mondta pünkösdi üzenetében a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Majnek Antal úgy fogalmazott: a bábeli nyelvzavar után az Úristen szentlelke összehozza az embereket, a különböző nemzetiség, a különböző nyelv nem képez közöttük akadályt. Az egyházi vezető szerint ez fontos volna ma is, különösen azokon a helyeken, ahol a gyűlölet, a szeretetlenség uralkodik.
Majnek Antal szerint fontos volna megérteni Isten nyelvét, ami a szeretet nyelve. Ott, ahol az emberek engednek a szeretet erőterének, elkezdik megérteni egymást, és leomlanak az akadályok. Milyen nagy szükség van a mi országunkban is erre! - hangsúlyozta. A püspök úgy látja: meg kell tagadni a gyűlöletet ahhoz, hogy az emberek közeledjenek egymáshoz.
"Adja az Úristen, hogy itt, Kárpátalján, egész Ukrajnában a szeretet lelke töltse el az embereket, és győzzön végre a szegény, békevágyó emberek óhaja, teljesüljön az imája" - fogalmazott.
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Budapesten, a budahegyvidéki református templomban tartott istentiszteletet.
A mai világ tele van kényszerített feledéssel, a Szentlélek azonban eszébe juttatja az embernek mindazt, amit Jézus tanított - mondta Bogárdi Szabó István pünkösdi igehirdetésében. Arról beszélt, hogy népek, országok akarják feledni, mi történt 100 évvel ezelőtt az örményekkel, vagy mi történt hetven éve Magyarországon; megfogalmazása szerint "arra sem akarunk emlékezni hogy mi történt velünk tegnap vagy egy évvel ezelőtt". "Mindent besöprünk a kényszerített feledés csűrjébe - mondta a református püspök -, a leginkább azt, hogy van Isten, aki arra teremtett bennünket, hogy őt megismerve, vele boldog közösségben éljünk".
Pünkösdkor azonban valóra válik, amit Jézus megígért tanítványainak, hogy elküldi nekik azt a "vigasztalót", aki eszükbe juttatja mindazt, amit ő tanított.
Bogárdi Szabó István igehirdetésében Bábel történetét idézte, amikor még az emberek egy nyelven beszéltek, és a szó kötötte össze "az embert az emberrel". Amikor azonban elkezdték építeni Bábel tornyát, Isten összezavarta az emberek nyelvét, és többé nem értették egymás.
A pünkösdi történetben viszont, amikor a lélek alászáll, akkor kiállnak az apostolok, és mindegyik a saját nyelvén beszél a szélrózsa minden irányából érkezett hallgatósághoz.
A református püspök szerint kétféle zavarodottság van: az egyik, amikor az emberek elkezdik nem érteni egymást, és ebből a zavarból csak baj, elkülönülés lesz, falak épülnek, népek és országok fordulnak szembe egymással. Létezik azonban "pünkösd zavara is", amikor az emberek arra csodálkoznak rá, hogy értik egymást.
"Míg régen az embereket a szó kötötte össze egymással, most már, pünkösd óta tudjuk, a lélek köti össze a szívet a szívvel" - hangsúlyozta.
Bogárdi Szabó István végül arról beszélt, hogy a Szentlélek nemcsak emlékezni, de cselekedni is megtanítja az embert. Az embereknek ugyanis, akik Péter apostol pünkösdi prédikációját hallgatták, és akiket szíven találtak szavai, egyetlen kérdésük volt: "mit cselekedjünk?". Péter apostol felelete egyszerű: "csatlakozzatok Jézus Krisztushoz, legyetek az ő követői, éljetek úgy, ahogy ő tanított élni, igaz szeretetben és hűségben!". Az ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.
Örmény szertartás Budapesten
A Rómával egységben lévő örmény katolikus egyház kilikai egyetemes pátriárkája, XIX. Nerszész Péter szombaton a budapesti Szent István-bazilikában örmény rítusú pünkösdi szent liturgiát mutatott be, az örmény népirtás áldozataira emlékezve. A misén Erdő Péter bíboros prezideált. Az egyházfőt Erdő Péter hívta meg a budapesti örmény katolikusok kérésére, a mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető érkezik hazánkba.
Isten itt és most akar beleszólni életünk megszokott rendjébe, pünkösdkor fordulatra, új kezdésre, újjászületésre, megtérésre hív minket - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke.
Gáncs Péter arról beszélt, hogy Isten nem csupán egy jóságos atya felettünk, egy szerető fiú értünk, hanem az atyának és a fiúnak a lelke, aki bennünk szeretne szállást verni, minket, a mi testünket akarja templommá szentelni.
Az első pünkösdre emlékezve kiemelte, hogy a szentlélek mindenki anyanyelvén szólt a hívekhez, akik "kezdik érteni az Isten szavát", vagyis "…oszlóban a káosz, a bábeli zűrzavar, a keserves örökség, hogy az ember nem érti az embert, még a közös anyanyelv esetén sem.
Az isteni kommunikáció nyomán, mert pünkösd nem más, mint egy hatalmas isteni kommunikációs forradalom, megszületik az igazi közösség Istennel és az embertárssal, a teremtménytárssal - fogalmazott Gáncs Péter.
A számítógépek világából vett példával élve igehirdetésében Gáncs Péter azt mondta: "…tudjuk, hogy ezeket a gépeket időnként frissíteni kell (…)". "Pünkösd egy olyan lehetőség, amikor a legcsodálatosabb isteni rendszergazda, az egész világ teremtője kínálja fel, hogy szeretnélek téged felfrissíteni".
Pünkösd ajándéka nem kevesebb, hogy Isten gyermekei vagyunk - hívta fel a figyelmet a püspök-elnök.
Hozzátette: Isten lelke által újjáteremtett, újonnan szült gyermekekké válhatunk, a mennyei atya gyermekeivé, és egymásnak testvéreivé. Többé nem árvák vagyunk, akik gazdátlanul, magányosan sodródnak a világmindenségben, hanem közösséget, közös nyelvet találhatunk egymással a pünkösdkor született egyházközösségében.
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak, vagyis ötvenedik napnak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot.
Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére, valamint az egyház megalapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek a keresztények.