Belföld

A Kossuth téri sortűz évfordulóján az áldozatokra emlékezünk

Boross Péter: Rettegést és félelmet akart a hatalom kiváltani - Az ádozatok tiszteletére konferenciát rendezett az Országház

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozataira emlékeztek az Országház előtt kialakított emlékhelyen kedden.

sortűz-eml576x356
Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (j) beszédet mond. Középen Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mellette balra Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.- MTI Fotó: Kovács Tamás

Az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke beszédében kiemelte: aznap sokan mentek a Kossuth térre, és "biztos kiszámított volt a sortűz", hogy megrettentse az országot, rettegést és félelmet váltson ki. De "nem ismert bennünket a hatalom", mert nem az lett a következménye a történteknek, hogy egy ország megrettent, hanem még inkább fegyverre kapott - fogalmazott.    
Az egy korábbi szellőző alagútban, a tér déli részén kialakított emlékhelyen a volt kormányfő felidézte: sajátos nap volt 1956. október 25., azt mondta be a rádió, hogy mindenki foglalja el a munkahelyét, a városban pedig a "tankos legények" barátkoztak a civilekkel. Furcsa állapot alakult ki az országban, csaknem mindenki tisztában volt azzal, hogy alapvető változások történnek, és ugyan itt-ott volt fegyverropogás, de valami mást sugallt ez a nap - mondta. Hozzátette: ma már joggal feltételezzük, hogy "valamiféle altatás" volt ez.
Boross Péter kiemelte, azok az emberek, akik egy másik Magyarországot akartak, a vérükkel szentelték meg a Kossuth tér földjét.
Úgy vélte, a rendszerváltozással sok minden változott, de "annak az átkozott négy évtizednek a mentalitásbeli hatását hosszabb ideig kell gyógyítgatni". 26 év után ennek a gyógyító munkának megvan a gyümölcse, mert nincs olyan helyiség, ahol kegyeletes rendezvénnyel ne gondolnának a harcokban elhunytakra, a kivégzettekre, a börtönviseltekre - mutatott rá.
Hangsúlyozta: nem lehetünk közömbösek azon értékek iránt, amelyeket a szovjet megszállás időszaka és a velük kollaboráló hazai árulók igyekeztek eltüntetni. Fontos hagyomány és erőforrás a nemzeti érzés és a nemzeti érdek - hangoztatta. 
Boross Péter arra is kitért: kötelességünk az emlékek megőrzése és a gesztusok a még élő egykori áldozatoknak.
A megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására részt vett Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.
Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezres békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. A környező épületekből és szovjet harckocsikból nyitottak tüzet a tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb fővárosi eseménye.

Az ádozatok tiszteletére konferenciát rendezett az Országház

A forradalmárok szabad, független Magyarországot és jelző nélküli demokráciát akartak 1956-ban - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a szakmai konferencia megnyitóján. "Azokra emlékezünk, akik a 20. század egyik legnehezebb történelmi pillanatában cselekedtek hazájuk függetlenségéért" - fogalmazott a KDNP-s politikus. Hangsúlyozta: 1956. október 25-étől az állampárt megtorló jelleggel alkalmazta a sortüzeket, a következő napokban csaknem félszáz volt, a társadalom azonban ennek ellenére tovább követelte az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) feloszlatását, a párt egyeduralmának felszámolását és a szovjet csapatok távozását. A kegyetlen megtorlás mély sebeket ütött a magyar társadalmon, de az 1956-os forradalom mégsem volt kudarc - tette hozzá Latorcai János.

Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa előadásában elmondta: a nép felkelt a természetellenes zsarnokság ellen, mert normális életre vágyott. Leegyszerűsödött minden: "aki magyar, velünk tart", hangzott 1956-ban a jelszó. Az 1956-os forradalom a marxizmus eleven cáfolata, hisz az emberek elsősorban nem anyagi követelések, életkörülményeik miatt, hanem emberi méltóságuk, identitásuk, nemzeti függetlenségük védelmében vállalták a harcot az elnyomó kommunista rendszerrel. A forradalom az egész világ számára leleplezte a kommunizmus valódi természetét, hogy a szabadság, emberi méltóság esküdt ellensége. A szovjet hadsereg hiába győzött, mert közben a rendszer elvesztette arcát. A kormánybiztos megjegyezte: bocsánatot kell kérni azért, hogy több évtizedes elhallgatás, hazudozás után a rendszerváltást követően sem vonták felelősségre a Kossuth téri sortűz elkövetőit, jószerével még csak meg se nevezték őket. Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak - zárta előadását Schmidt Mária az emlékév mottójával.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke előadásában emlékeztetett arra, hogy a diákság már a forradalom kitörése előtt elkezdett szerveződni. A munkás és szegényparaszti származású fiatalok elvileg a rendszer elsőszámú támogatói voltak, ám éppen származásuknál pontosan érzékelték a rendszer visszáságait - mondta. Vidéken nem a harc, hanem az önszerveződés volt a legfontosabb. A tanácsrendszer pillanatok alatt összeomlott, a hatalmi vákuum azonban nem vezetett anarchiához. A helyi közösségekben hamar előkerültek azok a rátermett emberek, akik felsőbb beavatkozás nélkül is képesek voltak megszervezni az ellátást, az életet. Ezek a helyi vezetők a rend, a törvények megtartására törekedtek, nem leszámolásra - mondta a történész.

A konferencián elhangzott: a Kossuth téri sortűznek mintegy 70 áldozatát azonosították, de jóval többen is lehettek, a sebesültek száma pedig több száz volt. A Magyarországot 1956 november 4-én megszálló szovjet hadsereg rengeteg iratot vitt magával, melyek jelentős részét még mindig nem vizsgálhatták magyar kutatók. Történészek szerint ÁVH-sok, és feltehetően szovjet katonák lőttek a fegyvertelen tömegre 1956. október 25-én a Kossuth téren. Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett szakmai konferenciát az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.


A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom