Belföld
A KDNP szerint az MSZP-t korrupció lengi be
Az ellenzéki párt korrupcióellenes csomagot nyújt be pénteken
Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: a baloldali erők közös szombathelyi frakcióvezetője fiatal kora ellenére súlyos botránykrónikával rendelkezik. Adócsalás miatt korábban jogerősen elítélték, és a hozzá köthető diákmunkacégek több mint 100 millió forintos adótartozást halmoztak fel - mondta Hollik István.
Úgy folytatta: Czeglédy Csaba a DK-elnök Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnök pártfogoltja és jelenlegi ügyvédje, egyúttal a baloldalon belül az ifjúsági utánpótlás "szállítója" volt a diákmunka szövetkezeten belül.
A szombathelyi politikus nemrég pert is vesztett - mondta Hollik István -, amikor azt kifogásolta hogy őt a szocialisták adóbűnözőjének nevezték, holott 2003-ban adócsalás bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték.
Manapság ismét nyomozás zajlik körülötte, jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja cége, a Humán Operátor Zrt. egyik adásvételi szerződésének körülményeit. A társaság 2007-ben vásárolta meg a Magyar Apartman Kft. üzletrészeit, de a vételárat nem fizette ki, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék is erre kötelezte. Az elsőfokú bírósági eljárás során ugyanakkor több bűncselekmény is megvalósulhatott, a Czeglédy Csaba által kiadott dokumentumok ugyanis valótlan adatokat tartalmazhattak, ami 160 millió forintos visszaélés gyanúját veti fel - mutatott rá a KDNP politikusa.
Czeglédy feltűnt a szocialista Harangozó Tamás ügyvédjeként is - folytatta Hollik István, elképesztőnek ítélve, hogy egyes szocialista politikusok és Gyurcsány Ferenc olyan emberekkel intéztetik jogi ügyeiket, akik maguk is bírósági eljárás alá vannak vonva.
"Az a baloldal beszél folyamatosan korrupcióról, amely minden idők legkorruptabb kormányzását hajtotta végre" - fogalmazott a KDNP politikusa, hozzátéve: a mostani kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben és minden kétes ügyben el fog járni.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért lép ki a Nyílt Kormányzati Együttműködés rendszeréből, Hollik István azt felelte: ha a szervezet valódi ügyeket tárna fel, a magyar kormány és a Fidesz-KDNP is támogatta volna a további tagságot, a gyakorlatban azonban ez a szervezet úgy fogalmazott meg véleményt, hogy nem kérdezte meg Magyarországot, nem kérdezte meg annak kormányát, vagyis prekoncepciók alapján gyártott véleményt az ország korrupciós helyzetéről. Kijelentette: a kabinet helyes döntést hozott, mert nem érdemes egy olyan szervezet tagjának lenni, amelyben az érintett tagállamokat nem kérdezik meg.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elkészült a párt által összeállított antikorrupciós törvényjavaslat-csomag, amelyet az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével állítottak össze. A politikus szerint a javaslatcsomagra azért van szükség, mert a Fidesz „semmit nem tett a korrupció ellen”.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője javaslataikat ismertetve elmondta: újraszabályoznák a politikusi összeférhetetlenséget, ugyanis a kormány- és miniszteri biztosok népes táborának informális befolyása, fizetése, tevékenysége teljességgel követhetetlen és egyik sarokköve a gyakorlatilag "maffiaszerűen" működő döntéshozatalnak.
A közpénzekből nyújtott támogatásoknál a pályázatok minden egyes pontja nyilvános lenne, és ha az összeférhetetlenség, vagy a nyilvánosság szabálya sérülne, semmissé válna a támogatási szerződés - jelezte, hozzátéve: a már kiutalt támogatásokat vissza kellene fizetni.
Harangozó Tamás kitért arra is, vissza szeretnék állítani, hogy az Országos Bírói Tanácsnak az OBH elnökével mindenben kötelező egyetértési joga legyen.
Szólt arról is, hogy megváltoztatnák a legfőbb ügyész kinevezési gyakorlatát, a pozíciót egyszer lehetne betölteni, ismétlésre nem lenne mód. Mandátuma lejártával pedig megszűnne a kinevezése - jelezte.
Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy megváltoztatnák a vagyonnyilatkozati rendszert. A nyilatkozat alapját a közhiteles nyilvántartások, mint ingatlan-nyilvántartás, adósnyilvántartás, s céginformációk képeznék. Ezzel kizárható lennének azokat a kifogások, amivel sokan takaróznak, hogy elfelejtették, nem tudják, nincs pontos információjuk. A jogellenes gazdagodáshoz számítási képletet alakítanának ki, és aránytalan gazdagodás esetén kötelező vagyongyarapodási vizsgálat indulna.
A családi ajándékozásnál és a magánkölcsönnél a kölcsönt adónak és az ajándékozónak is be kellene jelenteni a NAV-hoz, nem csak azt, hogy kinek adják, hanem azt is, miből.
Az, aki határidőn belül hibát jelez, és maga javít, pénzbírsággal lenne sújtható, de akiről határidő után derül ki mindez, az elveszítené mandátumát.
Kérdésre Tóth Bertalan azt mondta: az előző héten ötpárti konszenzus alakult ki arról, hogy az 1500 fő alatti kistelepüléseken növekedjenek a polgármesteri fizetések. Hazugságnak nevezte Lázár János előző napi kijelentését, hogy a növelés a főpolgármesteri és megyei jogú városok vezetőinek javadalmazásra is vonatozna a megállapodás szerint. Az ötpárti egyeztetésen jelen vannak, ott ismerik meg a pontos szöveget, és arról hétfőn a frakció fog dönteni.
Arról, hogy esetleg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lenne az államfő-jelölt azt mondta: őt biztosan nem tudják támogatni, elég csak megnézni mit művel az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra területén. Az MSZP közös, az ellenzéki demokratikus erők által támogatott jelöltet szeretne állítani - jelezte.