Belföld

A Ház újra döntött az otthonteremtési közösségekről

Néhány helyen pontosították a nok-törvényt

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. 

A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.
A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt.

Dömötör Csaba: A kormány már ötféleképpen segíti az otthonteremtést
A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény ismételt elfogadásával válik teljessé az otthonteremtési program, amelynek elemei az áfacsökkentés, a vissza nem térítendő támogatások, vagyis a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), a kedvezményes, államilag támogatott hitel, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a nok - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Dömötör Csaba kiemelte, az otthonteremtési programmal a kormány egy olyan időszakot akar lezárni, amelyet a devizahitelek mellett a lakásépítések alacsony száma jellemzett; azt szeretnék elérni, hogy minden magyar családnak legyen saját lakása és háza elérhető áron.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, az év első két hónapjában mintegy hatmilliárd forint értékben 2400 csok-igénylést fogadtak be a bankok, az új ingatlanokhoz járó támogatások 55 százaléka nagycsaládosokhoz kerül, tehát minden második új ingatlanhoz csokot igénylő nagycsaládos, vagy nagycsaládban szeretne élni.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. 
Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.
Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.
Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról is, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az országos betétbiztosítási alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

Fidesz: Az ellenzék kezdettől fogva támadta az otthonteremtési programot 
A Fidesz szerint az ellenzék kezdettől támadja az otthonteremtési program minden elemét.
A nagyobbik kormánypárt közleményében rámutatott: a parlament szerdai döntésének köszönhetően teljessé válik az otthonteremtési program, létrejöhetnek a nemzeti otthonteremtési közösségek, amelyek lehetővé teszik a bankrendszeren kívüli lakáscélú megtakarítást az eddiginél jóval nagyobb állami támogatás mellett.
A Fidesz szerint az ellenzéki pártok ezúttal is a bankok érdekeit védték és meg akarták akadályozni a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását. Az ellenzék kezdettől támadja az otthonteremtési program minden elemét, korábban a családi otthonteremtési kedvezményt és a lakásépítési áfa csökkentését is támadták - tették hozzá.
Ha rajtuk múlna, újra eltörölnék az otthonteremtési programot, ahogy azt kormányzásuk alatt egyszer már megtették: megszüntették az otthonteremtési kedvezményeket, több mint duplájára emelték a lakásépítési áfát, és kiszolgáltatták a bankoknak a családokat. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal által kezdeményezett jogszabályt két hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők, ám azt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak arra hivatkozva: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.
Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. 
A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.