Belföld

A Fővárosi Közgyűlés támogatja az olimpiai pályázatot

Tarlós István szerint van esélye Magyarországnak

A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. A testület számos más kérdésben is döntött: szó volt a 3-as metró felújításáról, a közösségi közlekedés költségvetésének hiányáról, több színház igazgatói pályázatának kiírásáról.

Jelentős összeg hiányzik a tömegközlekedés büdzséjéből

Tarlós István főpolgármester szerint "alsó hangon" 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, az idei évi hiány pedig ebből 15 milliárd forintot tesz ki. A főpolgármester erről a Fővárosi Közgyűlés keddi ülésének szünetében beszélt újságíróknak, hangsúlyozva, hogy a budapesti tömegközlekedés költségvetésében "nincsenek dugipénzek", a főváros pedig nem akarja becsapni a kormányt. Tarlós István nem tudta megígérni, hogy nem lesz járatritkítás, az ugyanis szerinte a kormánnyal kötendő megállapodástól függ.

Főpolgármesteri hatáskörbe kerülnek a 3-as metróvonal felújításával kapcsolatos ügyek a beruházás mielőbbi megvalósítása érdekében. A fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) úgy módosította a Fővárosi Közgyűlés, hogy a főpolgármester dönthet a jövőben a beruházás megvalósításával összefüggő ügyekről annak érdekében, hogy ez a kiemelten fontos fővárosi projekt minél hamarabb megvalósulhasson. Az előterjesztést 19 igen szavazat, 1 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadták el. 

A budapesti tömegközlekedés nagyon drága dolog, aminek a súlyát nem tudják felmérni "azok, akiknél mondjuk hat csuklós buszból áll a tömegközlekedés" - fogalmazott, hozzátéve, a kormányfő pontosan tudja, miről van szó, és biztos abban, hogy megtalálják majd a megoldást. "Orbán Viktor miniszterelnökkel eddig is mindig szót értettünk, ezután is szót fogunk érteni, még akkor is, ha ettől nem mindenki boldog" - mondta a főpolgármester, majd megjegyezte, utóbbi kijelentéssel nem az újságírókra gondol.
Tarlós István szólt arról is, hogy a kormány a budapesti tömegközlekedés támogatásával nem átvállal valamit, hanem az államtól átvett kötelező feladatot finanszíroz.
A közgyűlés döntött a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról szóló szerződésekről: az elfogadott előterjesztés szerint az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-n keresztül legkésőbb 2015. június 30-áig megállapodást köt a BKV Zrt.-vel és annak hitelezőivel. Az átvállalás teljesítésével a fővárosi önkormányzat által 2012 júniusában megkötött kezességi szerződések is megszűnnek.

Támogatta a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításáról szóló projekt megvalósításának koncepcióját a testület. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a projekt összköltsége több mint kétszázmilliárd forint. A fejlesztés egy egész agglomerációs térség, valamint Budapest keleti területe nagy részének gyors és átszállásmentes kapcsolatot tud majd biztosítani. A javaslat szerint a további tervezési munkák elvégzéséhez a fővárosi önkormányzat 2016-ban és 2017-ben maximum egy-egy milliárd forint forrás biztosítását látja lehetségesnek.

 "Az adósságkonszolidációt követően a közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos tárgyalások tovább folynak a kormánnyal. Az ennek eredményeképpen létrejövő tartós finanszírozási megállapodás megkötésével helyreállítjuk a BKV gazdálkodási egyensúlyát és biztosítjuk a fővárosi tömegközlekedés tartós finanszírozását" - olvasható a főpolgármester, Tarlós István jegyezte előterjesztésben. A javaslatot egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. 

Öt bankból álló konzorcium ad kölcsönt a 3-as metró felújításához. A közbeszerzési eljárás összesen 60 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsön biztosítására irányult.

Gazdaságélénkítési stratégiát fogadott el a Közgyűlés

Elfogadta Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiáját a Fővárosi Közgyűlés. A 2015 és 2021 közötti évekre vonatkozó program hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
Ezt a célt a következő hét középtávú fejlesztési célon keresztül kívánja a stratégia elérni: a vállalkozói működést nehezítő szabályozói terhek csökkentése; hatékony funkciómegosztáson alapuló összehangolt budapesti gazdaságfejlesztési intézményhálózat kiépítése; kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló aktív politika kialakítása; a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése; Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése; a munkaerőpiac rugalmasságának növelése; az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzése. Az előterjesztés egyhangúlag, 21 igen szavazattal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Négy színház vezetésére írnak ki pályázatot
A Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Centrál Színház és a József Attila Színház ügyvezető igazgatói pályázatának kiírásáról döntött keddi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők 19 igen és 1 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést. A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés emlékeztet: a négy, nonprofit kft. formában működő színház ügyvezetőjének megbízatása 2016. január 31-én lejár és az előadóművészeti törvény értelmében a vezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni - a szakmai munka folytonossága érdekében - legalább hat hónappal korábban. Ennek megfelelően a közgyűlés határozata szerint a pályázatok kiírásának határideje július 31-e. Mind a négy színház esetében az ügyvezetői megbízatás 2016. február 1-jétől 2021. január 31-ig tart. A pályázati felhívásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján teszik közzé, a pályamunkákat a megjelenést követő 30 napon belül várják.
A jelenlegi igazgatók közül Máté Gábor, a Katona József Színház vezetője, Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója és Puskás Tamás, a Centrál Színház ügyvezetője már jelezte, hogy újból pályázik a posztra, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója pedig úgy nyilatkozott, hogy 30 év után már nem pályázik újra.

A Fővárosi Közgyűlés támohatja a 2024-es Olimpia pályázatát

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában mondta ki: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal közösen, az Országgyűlés támogatásával, pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogára.
A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot - az Országgyűlés támogató döntését követően - a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.
Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM.

A határozat szerint 2016. február 29-ig kell a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a pályázat alapját képező területfelhasználási, városszerkezeti és helyszínkiválasztási javaslatot, valamint az olimpiarendezés esetén szükséges város-, létesítmény- és közlekedéstervezési, beruházási, fejlesztési feladatok, intézkedések alapvető meghatározását.
A Fővárosi Közgyűlés felkéri az Országgyűlést, hogy döntésével támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, szerény, rokonszenves összefogásra van szükség a siker érdekében. Budapest csak nyertese lehet az olimpiának, hiszen a játékok a város infrastruktúrájának fejlesztését is eredményezi majd - fejtette ki, majd kiemelte, a magyar sportolók is megérdemelnek egy hazai olimpiát, hiszen az újkori történelemben ők hozták a legnagyobb dicsőséget az országnak.
Az ülésen több olimpikon is megjelent, köztük Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, volt köztársasági elnök, valamint Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, akit 80. születésnapján köszöntöttek.
A testület döntését tapssal fogadták a jelenlévők.

A 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozat benyújtásának támogatását kérte a Fővárosi Közgyűléstől Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke.

Az olimpiára vonatkozó előterjesztés elfogadását megelőzően Borkai Zsolt,  a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy "az álmok teljesüljenek". Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kijelentette: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység.
Az MSZP-s Horváth Csaba azt mondta, a város hírnevének javítása érdekében támogatják a budapesti olimpiára történő pályázást. "Az ördög természetesen mindig a részletekben van" - fogalmazott, hozzátéve, a pályázat minősége attól is függ, hogy a beruházások hosszú távon miként hasznosíthatók.
Az LMP szerint Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé egy budapesti olimpia megrendezését akkor sem, ha azt mindenki szeretné. Erről Csárdi Antal, az LMP budapesti képviselője beszélt, "kamunak", súlyosan alultervezettnek nevezte a rendelkezésükre bocsátott tanulmány alapján az olimpia költségvetését. "A vágyálmokat és a valóságot külön kell választani" - fogalmazott, hozzátéve, addig nem kell olimpiáról még beszélni sem, amíg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) évi 15 milliárdos hiánnyal küzd, továbbá megoldatlan egészségügyi problémák vannak.
A Jobbik elviekben, Budapest nemzetközi megítélésének javítása érdekében támogatja a 2024-es magyarországi olimpia megrendezését annak ellenére is, hogy az erről szóló szakmai összefoglaló szerintük sok kérdést hagy maga után. Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője egyelőre nem látja megoldottnak, hogyan lehet majd az olimpiai idején közlekedni, miként szállásolják majd el az ideérkezőket, továbbá a rendezvények után miként hasznosítják az új létesítményeket. A Jobbik emellett irreálisnak tartja a budapesti olimpiai 774 milliárd forintos költségvetését, hiszen például abban nem találhatók meg például a biztonsági kiadások. Tokody Marcell kiemelte, a magyar terv azért sem lehet valós, mert a londoni olimpiára 4 000 milliárd forintot, a pekingire pedig 11 000 milliárd forintot költöttek.DK: indokolatlan a Dagály fürdő állami átvétele.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2017-es vizes világbajnokság megrendezéséhez nem lenne szükség a budapesti Dagály fürdő állami tulajdonba kerülésére - mondta Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásának ellentételezésére újabb és újabb ingatlanokat "nyúlna le" a fővárostól, most éppen a Fiumei úti sírkertet.

A megvalósíthatósági tanulmány optimista kicsengésű

Tarlós István szerint van esély arra, hogy 2024-ben Magyarországon rendezzék meg a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. A főpolgármester a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában beszélt erről kedden azután, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. Tarlós István úgy fogalmazott: "megvan azért az esélye Magyarországnak. Nem nulla ez az esély mint korábban" - mondta a főpolgármester utalva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformprogramjára, amely az olcsóbb és kisebb olimpiák megrendezését támogatja. Elmondta azt is, hogy a NOB "óriási összegeket ad" az olimpiarendezésre, a maradékot az országnak és a fővárosnak kell majd előteremtenie. Tarlós István ugyanakkor megjegyezte, óva int mindenkit attól, hogy beleélje magát, hogy Budapest megkapja a rendezés jogát.

Harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni a 2024-es budapesti olimpiát, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassay-zsilip és környéke lenne. A lehetséges vidéki helyszínek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag - olvasható a Fővárosi Közgyűlés tagjainak és valamennyi parlamenti pártnak átadott részletes megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában.

Az ötkarikás játékokhoz szükséges sportlétesítmények kétharmada az olimpiától függetlenül is adott lesz Magyarországon 2024-re - olvasható az úgynevezett masterplanben. Ezen felül négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot a gazdaságosságot szem előtt tartó szakemberek. 
A helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednek el. A másik két csomópont az Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget). A fővárosi helyszíneket összekötő két főtengely a Duna és a Hungária körút. Az olimpiai helyszínjavaslat teljes mértékben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott közép- és hosszú távú fejlesztési tervekkel a tanulmány szerint.
Az olimpia eddigi egyik legfontosabb alapelve volt, hogy azt nem egy ország, hanem egy város rendezi meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új vezetése által elfogadott Agenda 2020 program azonban már lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését. Ezt elsősorban a selejtezők (csoportmérkőzések) esetében adja meg, de megfelelő indoklással, korlátozott mértékben egyes döntők vidéki rendezése is felmerülhet. 
A javasolt városok egy része Budapesttől egy órán belül elérhető, itt nem kell önálló olimpiai falu kialakítását tervezni, de a többi vidéki városban is elégséges vagy elégségessé tehető a szállodai kapacitás.
Ami az edzéshelyszíneket illeti: 86 budapesti helyszínen 178 létesítmény vizsgálata alapján kijelenthető, hogy új edzéshelyszín építésére nincs szükség, csak átalakításokra illetve felújításokra - áll az összegzésben.
Budapest számára az arculat, az adottság a pályázás során komoly versenyelőnynek bizonyulhat - olvasható a tanulmányban, amely kiemeli: az olimpiai játékok központi helyszínét tudatosan jelölték ki közvetlenül a Duna-parton, a belvároshoz lehető legközelebbi területen, egyedivé téve a pályázatot.
Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás is. Így a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétika stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehet a játékokat követően.
A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza az olimpia gazdasági előnyeit. Ezek alapján az állami lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forintra, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.

Az olimpia gazdasági hatásai - befektetések generálása, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, államháztartási, lakossági és vállalati többletbevételek Magyarországon - a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években is jelentkeznek, rövid és hosszú távon, 2015 és 2030 között.