Belföld
A Fővárosi Közgyűlés elutasítja a kötelező betelepítési kvótát
Visszakerült az ötperces türelmi idő a parkolási rendeletbe+VIDEÓ
Elutasítja a kötelező betelepítési kvótát testület
A Fővárosi Közgyűlés elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, a testület ezt szerdán hozott határozatában mondta ki.
Tarlós István főpolgármester március 12-én A magyar önkormányzatok a betelepítési kvóta ellen című budapesti konferencián jelentette be, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén hivatalosan is csatlakozik a kormány kötelező uniós betelepítési kvótát elutasító álláspontjához.
A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) VIII. kerületi polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett javaslat elfogadásával a közgyűlés kimondta: elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, mivel az ellentétes Magyarország, így Budapest főváros érdekeivel.
A döntéssel továbbá a fővárosi önkormányzat egyetértését és támogatását fejezte ki a kormányának "az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban".
A javaslatot 21 igen szavazattal, 5 nem voks ellenében fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Félmilliárd forintos előleget kap a főváros az agglomerációs közlekedésre
A Fővárosi Közgyűlés döntésével hozzájárult ahhoz, hogy Budapest havonta 500 millió forintos előleget kapjon a kormánytól az elővárosi közlekedés bonyolításáért az év első hat hónapjában, amíg meg nem születik az átvételről szóló végleges megállapodás.
A testület 20 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá, hogy támogatási szerződés születhessen a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.
Az elfogadott előterjesztést Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a közgyűlés ülésének elején nyújtotta be, a vitában felszólalva pedig hangsúlyozta, a kormány vállalta, hogy a végleges megállapodásban, legkésőbb június 30-ig tételesen elszámolnak az agglomerációs közlekedéshez kapcsolódó minden kiadással, aminek eredményeként a város az előlegen felüli összegekhez juthat.
Horváth Csaba, az MSZP képviselője a javaslat vitájában elmondta, 12-16 milliárd forintra tehető az agglomerációs közlekedés költsége, így az 500 millió forintos előleg várhatóan csak a kiadások felét fedezi majd.
Csárdi Antal, az LMP képviselője arról beszélt, az állam 40 milliárd forinttal tartozik a fővárosnak az agglomerációs közlekedés korábbi biztosításáért, és azt kérdezte, mit tesz a városvezetés ezen összeg visszaszerzése érdekében.
Tarlós István főpolgármester erre reagálva felkérte a BKV és a BKK vezérigazgatóit, hogy tájékoztassák az LMP képviselőjét, összességében milyen költségtérítést igényelnek az államtól.
A főpolgármester ezt követően a jobbikos Tokody Marcell kérdésére válaszolva azt mondta, tavaly 15,9 milliárd forintba került az agglomerációs közlekedés, az érintett települések kifizetései után pedig 12,1 milliárd forintos kiadás maradt.
A főpolgármester közölte, erre hivatkozva 1 milliárd forintos havi előleget szerettek volna kérni a kormánytól, a kabinet azonban azzal az ígérettel adott 500 millió forintot, hogy a végén elszámolnak a kiadásokkal. Tarlós István megjegyezte, a mostani megállapodással kapcsolatos véleményét az elszámolás után mondja el. "Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű az elszámolás" - fogalmazott, hozzátéve, a "lényeg, hogy a pénzt megkapjuk".
Bagdy Gábor előterjesztésében megjegyzi, a kormány várhatóan április 4-i ülésén dönt az előleg biztosításához szükséges fedezetről.
Horváth Csaba, az MSZP képviselője szánalmasnak és szükségtelennek nevezte, hogy a közgyűlés kiáll a kormány mellett egy olyan ügyben, amelyben az Európai Unió már eldöntötte: nem lesz kötelező kvóta. Az ellenzéki politikus szerint a közgyűlés lépése csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az olyan fontos kérdésekről, mint az egészségügy és az oktatás "válságos helyzete".
Csárdi Antal, az LMP képviselője szerint az előterjesztéssel a főváros "felmondja a hűségesküt a kormánynak". "Ez nem egy fideszes taggyűlés" - fogalmazott, hozzátéve, a közgyűlésnek inkább azzal kellene foglalkoznia, miként kéri el az államtól azt a pénzt, amelyet nem fizetett ki az elmúlt években az agglomerációs közlekedés biztonságáért.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője szintén úgy vélte, az előterjesztésnek nem lenne helye a közgyűlés előtt.
Tokody Marcell, a Jobbik képviselője jelezte: támogatja a javaslatot, amelyet kiegészítené azzal is, hogy Budapest nyilvánítsa ki, hogy területén sem ideiglenes, sem állandó menekülttábort nem kíván létesíteni. Módosító javaslatát a testület nem támogatta.
Tarlós István főpolgármester válaszában elfogadhatatlannak nevezte az ellenzék szerinte lekicsinylő véleményét a migránsproblémához, amely szerinte a budapestiek következő generációinak életét is jelentősen befolyásolhatja. Megjegyezte továbbá, a közgyűlést "fideszes taggyűlés" helyett sokkal inkább tartja az "1-5 százalékos pártok jutalomjátékának", mivel szerinte a felszólalások 40 százaléka az ide tartozó ellenzéki pártok képviselőihez köthető.
Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere azt mondta, az ellenzéki képviselők saját pártjaik "szólamait mondják fel", mert szerinte ha lelkiismeretükre hallgatnának, akkor megszavaznák az indítványt.
Kocsis Máté kiemelte, az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, szükség van a kormány migránspolitikája melletti kiállásra.
Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, 2015-ben "példátlan kihívással kellett szembenéznie az Európai Unió országainak, így Magyarországnak is. Mintegy másfél millió illegális bevándorló érkezett kontinensünkre, akiknek csak egy része menekült háborús övezetből".
Az illegális bevándorlás kérdése az önkormányzatokat is kihívás elé állítja, elsősorban azzal, hogy a területén élő lakosság zavartalan mindennapi életvitelét, közszolgáltatásokkal való ellátását a krízishelyzetben is biztosítania kell - olvasható a dokumentumban, amely leszögezi: tavaly nyáron Budapest "került erős migrációs nyomás alá", és a közszolgáltató cégek által megtett intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek megközelítik a százmillió forintot.
Százmillió a fővárosi cégek tavalyi, a migrációval kapcsolatos intézkedéseire
Mintegy százmillió forintot biztosítanak a fővárosi cégeknek a tavalyi, budapesti migrációs helyzettel kapcsolatban felmerült intézkedéseikre a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán.
A tranzitzónák létrehozása és működtetése során felmerült többletköltségek megtérítése érdekében 97 millió 766 ezer forint forrást biztosít a fővárosi önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt., Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt., a FŐKÉRT NZrt., a Fővárosi Vízművek (FV) Zrt. és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) részére.
A migrációs helyzet kezelésére az FCSM 18,6 millió, az FKF 64 millió, a FŐKERT 6,3 millió, az FV 1,3 millió forint kap. Ez összesen több mint 90 millió forint.
A FÖRI - mint az elfogadott javaslatban írták - kiemelt szerepet vállalt a 2015. évben fellépő migráns helyzet kezelésével kapcsolatban: közterület-felügyelői 24 órás szolgálatot teljesítettek a tranzitzónákban, ahol feladatuk a közrend és közbiztonság megteremtése, fenntartása, a segítségnyújtási, irányítási és logisztikai feladatok koordinálása volt.
A meghatározott feladatokat elvégezték, és a FÖRI kiadásai összesen 7,5 millió forintot tesznek ki.
A menekültek szállítási költségeire a fedezetet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORDFK) biztosította a BKV Zrt. részére.
Bolla Tibor, a társaság vezetője közölte, a BKV mintegy 200 millió forintot költött migránsok szállítására, ezt az ORFK megtérítette.
A javaslatot egyhangúlag támogatta a testület.
A dokumentumban azt is olvasható, hogy a bevándorlással erősen érintett európai nagyvárosokban - például Párizsban, Berlinben és Brüsszelben úgynevezett "no-go" zónák alakultak ki, ahol a befogadó társadalom írott és íratlan szabályai nem érvényesülnek, a hatóságok nem vagy nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani a városrészeket. "A felelős városvezetés ezt negatív és elkerülendő folyamatnak kell, hogy tekintse" - szögezték le.
Mint írták, szakértői vélemények szerint az illegális bevándorlás jelentős visszaesésére nem lehet számítani, és az ellenőrizetlen bevándorlás fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Fontosnak tartják - mint írták -, hogy a fővárosi önkormányzat kifejezze egyetértését a kormány migrációs politikája mellett, és csatlakozzon "a magyar önkormányzatok a betelepítési kvóta ellen" mozgalomhoz.
A testület az említett többletköltségek megtérítésére vonatkozó javaslatot is tárgyalja az ülésén.
Visszakerült az ötperces türelmi idő a parkolási rendeletbe
Visszakerült a parkolási rendeletbe a korábban törölt ötperces türelmi idő.
A parkolási rendelet módosítása a várakozási díj utólagos igazolásával kapcsolatos pontosítást tartalmaz, amely szerint a gépkocsijával parkoló mentesül a törvényben meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj megfizetése alól,ha az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy, vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el öt percnél hosszabb idő és a várakozási díjfizetést a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodáján utólag igazolja - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
A rendelet módosítását a hatálybalépését követő fél éven belül - a fővárosi parkolás-üzemeltetők bevonásával, azok tapasztalatai alapján - felülvizsgálják és arról ismét tárgyal majd a Fővárosi Közgyűlés.
A türelmi idő eltörlésére vonatkozó módosítás áprilisban lépett volna hatályba.
Az előterjesztést 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Nyolc új díszpolgárt választott Budapest
A Fővárosi Közgyűlés szerdán nyolc új budapesti díszpolgárt választott ülésének zárt szakaszában. A testület döntésével Budapest díszpolgára lett Bogányi Gergely zongoraművész, Dózsa László színművész, rendező, Freund Tamás neurobiológus, agykutató, Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, valamint Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója. A kitüntetéseket június 19-én, a magyar szabadság napján adják át.
A díszpolgári elismerésben posztumusz részesülhet Szabó Miklós operaénekes és Török Bódog kézilabdaedző, volt szövetségi kapitány.
Megszűnik a Fővárosi Biztonsági Iroda
Megszűnik a Fővárosi Biztonsági Iroda, a feladatait a Főpolgármesteri Hivatal egyik főosztálya látja majd el a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében.
Az elfogadott előterjesztésben a megszüntetés úgy indokolták: tekintettel arra, hogy a vállalatbiztonsági feladatkör teljesült és a városgondnoki feladatok hivatali feladatkörben is elláthatók, javasolt a társaság végelszámolás útján történő, jogutód nélküli megszüntetése.
A településüzemeltetéssel kapcsolatos városgondnoki feladatokat a továbbiakban a Főpolgármesteri Hivatal április elsejével létrejövő városigazgatóság főosztálya látja majd el. Az új szervezeti egység bővebb feladatkörrel rendelkezik, mint a létrehozásával egyidejűleg megszüntetett városüzemeltetési főosztály.
A Fővárosi Biztonsági Irodát 2010 októberében alapította a Fővárosi Közgyűlés. A megszüntetéséről szóló javaslatot 27 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Megszűnik a belvárosi, József nádor téri női hajléktalanszálló
Megszűnik a V. kerületi, József nádor téri, 64 személyes női átmeneti hajléktalanszálló, a Fővárosi Közgyűlés ugyanis úgy döntött, hogy felmondja az Oltalom Karitatív Egyesülettel kötött ingatlanhasználati szerződést.
A testület által elfogadott előterjesztés szerint augusztus 31-ével mondják fel a 2000. január 10-én létrejött, határozatlan idejű, a hajléktalanszállóként működő helyiségcsoport használatára vonatkozó szerződést. A szálló lakóinak elhelyezéséről a szociális szakma úgy foglalt állást, hogy a IX. kerületben, a Gyáli út 33-35. szám alatti munkásszálló egyik emeletén egy 64 személyes átmeneti szállás alakítható ki.
Az előterjesztő Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közölte: számos panasz érkezett a szálló elhelyezkedés miatt. Nem ideális, hogy a belváros szívében, egy bérházban működik egy nem túl jó állapotban lévő hajléktalanszálló - mondta.
Ellenzéki képviselők az egyeztetés hiányát kifogásolták.
Horváth Csaba (MSZP) azt nehezményezte, hogy az érintett egyesületnek a sajtóból kellett értesülnie arról, hogy fel akarják mondani az ingatlanhasználati szerződést. Kezdeményezte, hogy vegyék le a napirendről a javaslatot és kezdődjenek egyezetések az érintettel.
Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint nem szól másról a történet, mint hogy valaki szállodát akar építeni a környéken.
Csárdi Antal (LMP) sokkal hatékonyabban lehetne a célokat elérni, ha partnerként tekintenének "az utca emberére" is.
Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy a hajléktalan-szálláshelyek száma 2010 óta növekedett. Hangulatkeltésnek nevezte, hogy a szállodaépítést az ügybe keverik, ahhoz - mondta - a fővárosi önkormányzatnak nincs köze. Közölte: ha elkészül az új szállás, akkor a lakók képviselőit meghallgatják, hogy az új létesítmény jobb-e mint a József nádor téri.
A javaslatot a testület 19 igennel, 6 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Elfogadták a BRFK 2015. évi beszámolóját
Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elmúlt évről szóló beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A dokumentum szerint a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2015-ben 19,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma több mint 4 százalékkal nőtt. A beszámoló szerint tavaly 90 207-ről 72 709-re csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma.
A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 20,1 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2014-ben 21 245, míg 2015-ben 16 978 bűncselekményt regisztráltak a fővárosban.
A beszámolót 30 igennel, Tokody Marcell (Jobbik) tartózkodása mellett fogadta el a testület.
Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány kiemelte, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje - ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti - 2014 decemberében 29 perc, 2015 decemberében pedig már csak 15 perc volt. Az egész évet tekintve az átlagos reagálási idő 19 perc volt - közölte.
Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok megköszönte a BRFK munkáját, és azt mondta: a beszámolóból látszik, hogy jó munkát végzett a rendőrség, Budapest közbiztonsága évről évre javul. Hozzátette: 2015 nyarán a budapestiek megtanulhatták, hogy számíthatnak a rendőrökre, szavatolják biztonságukat.
Tokody Marcell komoly eredménynek nevezte a reagálási idő lecsökkentését, ugyanakkor a zárt gépjárművek feltörése esetében az 5,9 százalékos nyomozáseredményességi mutatót kevesellte.
Az elfogadott beszámoló szerint a Budapesten elkövetett emberölések száma a 2014. évi 45-ről tavaly 33-ra csökkent, ezen belül szándékos, befejezett emberölés 2014-ben 27, 2015-ben 19 történt. Emberölés kísérletét 2014-ben 16, 2015-ben 10 esetben regisztráltak - olvasható.
A testi sértések száma 4,7 százalékos növekedést mutat, 2014-ben 2022, 2015-ben 2117 esetben történt ilyen bűncselekmény. Súlyos testi sértést 2014-ben 1267, 2015-ben 1292 esetben regisztráltak, ez 2 százalékos emelkedést mutat.
Az autófeltörések száma 3715-ről 2562-re, 31 százalékkal, az autólopás száma 2902-ről 1896-ra, 34,7 százalékkal csökkent.
Göncz Árpádról neveznek el városrészt a XIII. kerületben
Göncz Árpád egykori köztársasági elnökről neveznek el egy új városrészt a XIII. kerületben. Az elfogadott előterjesztés szerint a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezte, hogy egy új városrészt Göncz Árpád városközpontnak hívjanak. A városrész Angyalföld és Vizafogó városrész területének átalakításával, a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környékén jönne létre. A javaslat többi pontját az előterjesztő visszavonta, így azt is, amely arra irányult, hogy Mádl Ferencnek a Hegyalja út átnevezésével állítsanak emléket. A javaslatot 25 igen szavazattal, 1 ellenében támogatta a testület.Tarlós István főpolgármester azt mondta, a Hegyalja út elnevezését Mádl Ferencről olyan mértékben "betámadták", hogy az egykori államfő özvegye belebetegedett, és egyelőre hallani sem akar semmiféle elnevezésről. A főpolgármester hozzátette: "gratulál" annak, aki kitalálta a támadást.
A fővárosban 25,2 százalékkal kevesebb lakásbetörés történt az előző évhez képest, a számuk 6774-ről 5064-re csökkent.
A rablások számának alakulásában szintén csökkenő tendencia figyelhető meg: 2014-ben 828, 2015-ben 615 rablást regisztráltak, ez 25,7 százalékos csökkenést jelent.
A kábítószerrel visszaélésben növekedés figyelhető meg, 2014-ben 83, 2015-ben 119 ilyen jogsértést regisztráltak Budapesten - írták.
A beszámoló szerint a tavalyi év "egyik legkiemelkedőbb bűncselekménye az embercsempészet, amely a migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest". A hatéves tendenciát elemezve megállapítható, hogy számuk 2010 és 2014 között 2 és 30 között mozgott, 2015-ben viszont 55 embercsempészéses esetet regisztráltak a fővárosban - olvasható.
Az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményességének alakulásáról azt írták, hogy 2014-hez képest az 39 százalékról 39,4 százalékra emelkedett.
A beszámoló szerint Budapesten a halálos kimenetelű balesetek száma 4 százalékkal csökkent, a súlyos kimenetelű balesetek száma 13,9 százalékkal, a könnyű kimenetelű balesetek száma 1,5 százalékkal növekedett.
A főváros I., II., V., VI., XV., XVII. és XXII. kerületében 2015-ben nem történt halálos közlekedési baleset. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a III., a X., a XI., a XIII., a XVIII., a XIX., valamint a XXI. kerületben emelkedett a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma.
A beszámolóban írtak arról, hogy az illegális migráció 2015-ben folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, "a harmadik országbeli állampolgárok egyre jelentősebb létszámban jelentek meg a Keleti és Nyugati pályaudvarokon és vonzáskörzetükben, a Nagykörút vonalán, a Nyugati tér - Baross utca közötti szakaszon, a II. János Pál pápa téren, a Blaha Lujza téren és a környezetében lévő internetkávézókban, vendéglátó-ipari egységekben, alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken". Az ellenőrzéseken 4092 embert jogellenes belföldi tartózkodás miatt fogtak el, ez megközelítőleg négyszerese a 2014. évi adatnak - olvasható.
MSZP: a főváros vegye vissza a budapesti iskolákat!
Az MSZP szerint katasztrofális állapotban vannak az állami kezelésbe került budapesti iskolák, ezért azt javasolják a fővárosnak, hogy vegye vissza a mintegy 150 intézmény fenntartását.
Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján bátornak nevezte azokat a tanárokat, szülőket és diákokat, akik elmondják az oktatás "valós problémáit".
A szocialista politikus szólt arról is, hogy a kormány és a városvezetés "négy hónapja hazudozik" a budapesti közlekedés finanszírozásával kapcsolatban. Horváth Csaba a 3-as metró pótlásával kapcsolatos esetleges újabb buszjárat-kiszervezéssel kapcsolatban azt mondta, "nem tudjuk bizonyítani, de azért a gyanú elég erőteljes ahhoz, hogy itt egy nagy össznépi lopássorozat zajlik".
Horváth Csaba közölte továbbá, az MSZP javaslatot tett arra, hogy Nemes Jeles László, az Oscar-díjat nyert Saul fia című film rendezője is legyen Budapest díszpolgára.
Szaniszló Sándor, az MSZP másik képviselője ezt követően a fővárosi kukadíjak 15 százalékos csökkentését kezdeményezte, amire szerinte azért lenne szükség, mert ellenkező esetben a budapesti polgárok fizetik majd "az elrontott vidéki hulladékgazdálkodás" veszteségét. Budapest több mint 4 milliárd forintos bevételtől esik majd el azzal, hogy áprilistól elkezdi működését az országos hulladékkezelési társaság, az így kieső bevételek pedig a főváros takarítására szánt forrásokból hiányoznak majd - tette hozzá.
DK: A főváros vegyen buszokat a 3-as metró pótlására, a Jobbik szerint a javaslat ésszerűtlen
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fővárosnak járművek bérlése helyett saját buszokat kellene vásárolnia a 3-as metró pótlásának biztosítására.
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a "fideszes haveri érdekkör" és a főpolgármester nem tudott megegyezni a 150 autóbusz beszerzésének módjáról, pedig a fővárosnak azért kellene minél hamarabb döntést hoznia az ügyben, mert a 3-as metró felújításának kezdetét novemberre ígérték, a szerelvények pótlásának megoldatlansága azonban eltolhatja ezt az időpontot.
A DK politikusa figyelemfelkeltően megdöbbentőnek nevezte, hogy kedden a szerinte a "főpolgármesterhez leglojálisabb szakszervezet" sztrájkot és hűtlen kezelés miatti feljelentést helyezett kilátásba, mivel ők is úgy gondolják, a metrópótlást a BKV tudná a legjobban megoldani.
A Jobbik szerint ésszerűtlen és drága lenne, ha a főváros új buszok vásárlása helyett valamilyen bérleti konstrukcióval próbálná megoldani a felújítás idején 3-as metró pótlását.
Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatóján elmondta, a buszbérlést azért is rossz iránynak tartanák, mert az további kiszervezésekhez és így elbocsátásokhoz vezetne.
Kiemelte, a BKV kapacitásának csökkentése azért történhet meg, mert a kormánynak nem érdeke egy erős főváros és egy nagy budapesti közlekedési társaság. A kormány és a főváros "harcának" következményeit pedig ebben az esetben is a budapestiek szenvedik majd el - fogalmazott Tokody Marcell.
A Liberálisok 1300 aláírást gyűjtöttek a Hegyalja út átnevezése ellen
A politikus közölte, pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy a több mint ezer ott lakó, valamint az érintett kerületek megkérdezése nélkül nevezzék át a Hegyalja utat, amely 1936 óta viseli ezt a nevet.
A Liberálisok az átnevezés ellen 1300 aláírást gyűjtöttek az elmúlt négy napban, ami azt mutatja, a helyiek sem értenek egyet a kezdeményezéssel - fejtette ki Szabadai Viktor, aki megjegyezte, Mádl Ferencről is olyan "alulról jövő kezdeményezés" után kellene közterületet elnevezni, mint ahogy az szerinte elődje, Göncz Árpád esetében is történhet a XIII. kerületben.