Belföld

Négymilliárd forintot meghaladó összeget utaltak Magyarországra külföldi szervezetek

A Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utaltak Magyarországra külföldi szervezetek – áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

Négymilliárd forintot meghaladó összeget utaltak Magyarországra külföldi szervezetek
A korábban ismertté váltnál nagyobb összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezetek által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

„Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti” – olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az Action for Democracy (AD) amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az eDemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor „a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott”.

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport volt a külföldről érkező támogatások koordinátora. A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel – olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek „megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is”.

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy „az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felelt meg a valóságnak”. Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel – írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami – az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett – megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez „a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia”. Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre – fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint „az AD külföldi háttere kapcsán – a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is – megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik”.

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát.

A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte „a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről” készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel „új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében” a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is – fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy „újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan” a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.

Kapcsolódó írásaink