Belföld

A DK szegi könyveldéje az elmúlt hét belpolitikai botránya

Hétértékelő – Kiszelly Zoltán szerint mindenki teszi a dolgát, a kormány védi az embereket a háborús infláció hatásaitól, a DK pedig folyamatosan építkezik

A kormány intézkedései a háborús infláció fékezésére, illetve a baloldalhoz, és jelentős mértékben kifejezetten a DK-hoz kötődő könyvelőirodai botrány határozta meg az elmúlt hét belpolitikai eseményeit Kiszelly Zoltán politológus meglátása szerint, aki lapunknak nyilatkozva kitért az Európai Unióban kibontakozó francia–német ellentét okaira és várható következményeire is.

A DK szegi könyveldéje az elmúlt hét belpolitikai botránya
A főnök és meghosszabbított keze, felesége, Dobrev Klára
Fotó: MH

A kormány folytatja az árstopot, a vállalatmentő intézkedések után a finomhangolás zajlik, a lakosságot közvetlenül érintő intézkedésekkel, amivel azt üzeni, hogy a háborús infláció közben folyamatosan segíteni igyekszik, mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

A baloldalon a DK teljesen átvette a hatalmat, amit jól mutat, hogy folyamatosan uralja az ellenzéki közbeszédet. Hét közben a momentumos újpesti polgármester, Déri Tibor DK-ba igazolásával érte ezt el, míg szombaton kongresszust tartottak, ahol Gyurcsány Ferenc és felesége show-ját élvezhették a küldöttek.

– Mindenki teszi a dolgát, a kormány védi az embereket a háborús infláció hatásaitól, a DK pedig folyamatosan építkezik, ami egy ellenzéki párt alapvető feladata, míg a többi párt csak a tévéstúdiókba jár – állapította meg az elemző, aki emlékeztetett, hogy mindez nem feledtetheti a hét botrányát, amely a guruló dollárokhoz kapcsolódik, és szintén elsősorban DK-hoz kötődik.

Ez a szegi könyvelőiroda lelepleződése volt, ahol a Gyurcsány-párthoz is köthető Tóth Józsefné nem csupán a Bajnai-féle DatAdat könyvelését végezte, hanem a DK-közeli álhírportálét is, és amely egyben a DK képviselőinek európai uniós kifizetőhelye is volt, de Gulyás Márton könyvelését is itt végzik.

A borsodi kis faluban működő könyvelőirodában tartottak házkutatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal DatAdat-ügyben nyomozó munkatársai.

– Az amerikai globalisták legalább négy–ötmillió dollárt toltak a magyar baloldali ellenzék alá, és ennek a szálai ebben a könyvelőirodában értek össze, hiszen az eddig lelepleződöttek mellett ki tudja még, hogy kinek vagy milyen cégnek végezték itt a könyvelését? – tette fel a kérdést az elemző, aki leszögezte, hogy azt látni, a guruló dollárok beavatkozást jelentettek a magyar választásba.

Gulyás Márton a médián, a DatAdat az sms-küldéseken, az előválasztáson keresztül végezte ezt a feladatot. Látható, hogy itt egy hálózat működik.

– Eddig csak a nemzetközi Soros-hálózatról tudtunk, de most úgy tűnik, ennek van egy globalista, választási manipulációs ága is, amellyel a magyar választásba igyekeztek beavatkozni – jelentette ki Kiszelly Zoltán.

A politológus arról is beszélt, hogy a héten továbbra is zajlott az Európai Unióval kialakított 17 pont teljesítése, ám ha létre is jön a megállapodás, akkor sem lesz azonnal pénz, mert a lengyelek esete azt mutatja, hogy várhatóan újabb követelésekkel áll majd elő a brüsszeli bürokrácia.

Az energiaválság miatt az európai diplomáciában kibontakozó német–francia ellentét is jelentősen érintheti Magyarországot. Amíg a németek egy kétszázmilliárdos tőkeinjekcióval mentenék a gazdaságukat, addig a franciák és az olaszok egy közös uniós hitelfelvétellel, és ez az ellentét egyre elmélyülő feszültséget okoz. A németek az úgynevezett bent ragadt pénzeket – például azokat az összegeket, amelyeket nem kaptak meg a lengyelek és mi sem – akarják újraosztani. De ez részben más országokra is vonatkozik, mert az újjáépítési hitel mintegy 60–70 százaléka ragadt bent, ugyanis az uniós vezetők az országokat a tenyerükből próbálják etetni. A németek ebből az összegből segítenék a déli országok rezsicsökkentését, míg a többi ország egy újabb hitelfelvétellel, amihez azonban a lengyelek és a magyarok támogatása is szükséges, ám a tapasztalatok óvatosságra inthetik ezeket a kormányokat, ezért ez az ellentét is növeli a magyar kormány mozgásterét – elemezte a politológus a kialakult ellentétek okait.

Kiszelly Zoltán kitért Wintermantel Zsoltnak, a budapesti Fidesz–KDNP frakcióvezetőjének felvetésére is, aki lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy a jelenlegi fővárosi vezetésben olyan elképzelések is felmerültek, amelyek kívánatosnak találnák Budapest csődbe vezetését.

– Ez egy elképzelhető forgatókönyv. Demszky Gábor korábban ezt zsarolásra használta a mindenkori kormányokkal szemben, és így tudta elérni, hogy az üzemeltetés költségeit rátolta az aktuális kormányra, míg a látványosabb fejlesztéseket a főváros maga végezhette el. Ezt az utat követte eddig Karácsony Gergely is, ám ha a DK már nem csupán zsarolásra használná az eszközt, hanem továbblépne, az azt mutatná, hogy Karácsony Gergely ellen használnák fel a más pártoktól átcsábított politikusokkal kialakított erejüket. Más baloldali pártoknak, kerületi polgármestereknek azonban ez aligha állna érdekében, mert rossz üzenet lenne, ha alig több mint félévvel a választások előtt a hátországuk összeomlana. Az mára mindenki számára világossá vált, hogy a baloldalon Dobrev Klára legnagyobb riválisa Karácsony Gergely, és az ő meggyengítése, illetve Dobrev Klára főpolgármesterré választatása előkészítené a 2026-os miniszterelnök-jelölti pozícióját – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Kapcsolódó írásaink