Belföld

Információs buborékba zár Bajnaiék hálózata

A datadatos kapacitással és információmennyiséggel már lehet manipulálni az online teret, a megcélzott emberek szinte csak a cég által kiválogatott adatokhoz jutnak hozzá

Bajnai Gordon az Egyesült Államokban vállalt munkát bukása után, hűséges emberei közül Ficsor Ádámot már titokminiszterként figyelte az amerikai külügy, Korányi Dávid pedig New Yorkból látja el Karácsony Gergelyt tanácsokkal. A DatAdat személyesadat-panamája mögött valóban Panama-iratokhoz köthető cégek tűnnek fel, és egy furcsa játék, amelynek segítségével több millió szavazó személyes preferenciáját ismerhetik meg.

Információs buborékba zár Bajnaiék hálózata
Bajnai Gordon szavaz. Céghálót építettek a választók befolyásolására
Fotó: Bajnai Gordon Facebook-oldala

Korányi Dávid volt Bajnai Gordon kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, majd 2009 augusztusában a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára lett. A 2019-es önkormányzati választások után aztán sok régi arccal együtt visszatért, jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester megbízásából városdiplomáciai főtanácsadóként tevékenykedik New Yorkban. Neve akkor röppent fel ismét, amikor a Time Squere-en megjelent egy reklám, amelyen a magyar országgyűlési választáson való szavazásra, a demokrácia megmentésére buzdítottak. A hirdetés finanszírozója az Action For Demokracy nevű szervezet, ennek elnöke Korányi Dávid. A cég vezetésében találunk egy Chris Maroshegyi nevű személyt, aki a Facebookot is birtokló, Meta nevű cégnél dolgozott korábban.

Ha Korányi Dávid tevékenységét nézzük, hamar eljuthatunk a News Gamer nevű vállalkozáshoz, amelynek Korányi mellett Kenes­sey Tamás az alapítója, egyetlen finanszírozója pedig Korányi korábbi egyetemének, a Columbia Universitynek a diákokat támogató alapja, az ALMAWORKS. A cég produktuma egy játék, amely az úgynevezett newsgame-ek sorába illeszkedik. Az ilyen játékokban döntési helyzetekkel szembesülünk, valós vagy kitalált szcenáriók során. Lehetünk egy adott ország miniszterelnöke egy napra krízis idején, esetleg egy napra Tarlós István vagy Karácsony Gergely.

A Tarlós-féle játékmenet így indít: „Párbeszéd-aktivisták megpróbálták elérni, hogy Tarlós töltsön ki egy kérdőívet arról, milyen feltételekkel lenne hajlandó végre kiállni vitatkozni az ellenzék közös főpolgármester-jelöltjével. Éld bele magad a főpolgármester kellemetlen helyzetébe!” Karácsony esetében viszont annyi a dolgunk, hogy kitaláljuk, mihez kezdünk a 3-as metró problémájával. A játékban egyébként telexes újságírók is lehetünk egy napra…

A készítők saját bevallásuk szerint több mint két és fél millió emberhez tervezték eljuttatni a játékot partnereken keresztül, az elérni kívánt cél határideje 2020 volt, arról nincsen adat, hogy sikerült-e teljesíteni. A DatAdat-ügyből ismerős jelenség, hogy a cég oldalán fellelhető adatkezelési tájékoztató szerint a személyes adatokat – habár a cég New Yorkban van bejegyezve – a szerverek helyén, Írországba kezelik. Írország nem a GDPR-szabályok betartatásának vasszigoráról híres, rendszeresen kap kritikákat, illetve kisebb összegű büntetéseket, sőt az unió már eljárást is kívánt indítani ellene az elégtelen adatkezelés miatt.

Külföldi finanszírozók

Bajnaiék amerikai beágyazottsága nem meglepő, hiszen maga a bukott miniszterelnök is ott vállalt munkát a választás elvesztése után. Ficsor Ádám összeférhetetlenségre hivatkozva öt hónap után lemondott titokminiszteri pozíciójáról, az indoklás szerint indulni kívánt jelöltként 2010-ben az MSZP színeiben, ám a WikiLeaksen kiszivárgott diplomáciai feljegyzés tanúsága szerint szemmel tartotta őt az amerikai külügy, sőt a dokumentum alapján méltónak is találták rá, hogy elvégezze az amerikai külügyminisztérium külföldieknek szánt vezetőképzését.

A Városháza-ügy akarva-akaratlanul is megmutatta a hálózat mélységét. A kiszivárgott hangfelvételeken Gansperger úgy fogalmaz: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye, én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.” A hálózat erejét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy Bajnai magyarázkodó bejegyzését a közösségi médiában – ráadásul nem túl aktív időszakban, éjszaka – sikerült úgy felpörgetni, hogy tizenegyezren lájkolták és háromezer-kilencszázan osztották meg. Ehhez hasonló elérést eddig csak hatalmas követőtáborral rendelkező és aktív politikusoknál figyelhettünk meg. Amúgy Bajnai tavaly mindösszesen nyolc bejegyzéssel büszkélkedhet.

A kormányzása ugyan véget ért, ám Bajnai Gordonnak és körének politikai tevékenysége közel sem szűnt meg, csak éppen elköltözött Magyarországról. Ficsor Ádámmal közösen birtokolnak egy céget, amely sajtóinformációk szerint különböző fiókcégek segítségével – amelyek közül több Észtországban van bejegyezve – választói adatbázist épít, a megszerzett érzékeny adatok segítségével pedig különböző, „progresszív” kampányok előre mozdításában segédkeznek. Írországhoz hasonlóan az észteknél is lazák az adatkezelési szabályok.

Datapraxis OÜ nevű észtországi fiókvállalatukon keresztül Bajnaiék és a cégben még érdekelt Mark Steitz és Laura Quinn – akik az amerikai demokrata párthoz köthetők ezer szállal – tulajdonképpen azt csinálnak a megszerzett adatokkal, amit csak akarnak. Azt, hogy a begyűjtött adatok segítségével mit lehet elérni, a magyar előválasztás pontosan megmutatta: a DatAdat segítette Márki-Zay Péter kampányát az előválasztás alatt a leszálló ágban lévő Karácsony Gergellyel szemben, így végül maga mögé is utasította Dobrev Klárát.

Álprofilsereg

Századunk az információ kora, tudja ezt Bajnai Gordon és köre is. Arról, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, Patrick Frank, a DatAdat tájékoztatási igazgatója beszélt egy kiszivárgott hangfelvételen. „Egy online kampányt folytatsz, és futtatod a hirdetéseket, az egyik célod az, hogy összegyűjts annyi információt az emberekről a közösségi médiából, amennyit csak lehetséges. És tudod, a targetáláson túl, amit a Facebookon tudsz csinálni, tudsz valamiféle mikrotársadalmi közösséget is megcélozni. És idővel, a kérdőívekkel és minden más forrással együtt, amit belehelyezel a kampányba, elkezdesz fejleszteni egy szavazói személyiséget” – magyarázta.

Természetesen az adatok még csak az irányt jelölik ki, a végrehajtáshoz rengeteg eszközt kell bevetni. Ennek egyik módja például a bérkommentelő és álprofil-sereg fenntartása. Az álprofilok általában kevés személyes adatot adnak meg, viszont naponta ötven-hatvan politikai témájú posztot is megosztanak, főként baloldali érdekeltségű médiafelületektől. Ezek közül megosztásszámban kiemelkedik az Ez a lényeg, illetve a Nyugati fény. Az már korábban kiderült, hogy ez a két portál kapcsolatban áll a DatAdattal.

Ha az ember ennyi kapacitással és információval rendelkezik, könnyen manipulálhatja az online teret, és mint a fenti példa mutatja, akár eldönthet egy előválasztást is, vagy ahogyan a Cambridge Analytica-botrány megmutatta, még az amerikai választás legitimitását is megbolygathatja. Könnyen létrehozható az, amit úgy neveznek, hogy ideológiai szűrő buborék vagy egyszerűen csak információs buborék, ami tulajdonképpen a narratívaépítés alapja.

Egy kiszivárgott hangfelvételen maga Ficsor Ádám mondja el, hogy vannak tulajdonostársai és van befektetőjük, egy vagyonkezelő alap. Az egyik ilyen tulajdonostárs az ausztriai fiókvállalatban nem más, mint Molnár István, aki emellett a Sea Manager LTD gibraltári cég magyarországi képviselője is. A Sea Manager LTD tényleges tulajdonosa pedig nem más, mint a Nimrod Nominees Limited, amely már az adóparadicsomként elhíresült Belize-ben van bejegyezve. Vulper Limited, Storm Media International Limited, Andromeda Consultants Limited, Blue Horseshoe ACS Limited – az alábbi cégek mind a Nimrod Nominees Limited tulajdonában álló, úgynevezett fedőcégek. Ezek közül kettő korábban a Tosca Nominees vállalat tulajdonában állt. A cég a Panama-akták néven elhíresült botrány során lepleződött le. A Tosca Nominees egy Research Consultants Limited S. A. nevű panamai vállalat társtulajdonosa is a Cheswick Inc. és az Eastshore Inc. nevű cégekkel együtt, amelyek irodája megegyezik Mossack Fonseca & Co. irodái­nak címével. A Mossack Fonseca & Co. neve onnan lehet ismerős, hogy az ügyvédi iroda alapítványokat hozott létre annak érdekében, hogy elrejtse kliensei vagyonát. A Mossack Fonseca & Co. valósnak hangzó, de hamis neveket használt, mint például a Faith Foundation és a Brotherhood Foundation, ami hitelességérzetet adott, miközben az átutalásokat adományként álcázhatták. Így ügyfelek százai vagyonának elrejtésében segédkezett a jogi cég. Molnár megjelenésével tehát előkerült az a végtelen bonyolult cégháló is, amelynek segítségével könnyen elrejthető a tényleges finanszírozók személye.

Algoritmusok foglyai

Az úgynevezett információs buborék akkor jön létre az online térben, amikor a közösségi oldalak és különböző platformok algoritmusai úgymond foglyul ejtik az embert. Ilyenkor már csak az az információ jut el hozzánk, amit az algoritmus elénk sodor korábbi preferenciáink alapján. Ha ezekre a platformok által működtetett algoritmusokra rájátszik egy cég, könnyen elérheti, hogy a targetálás során megcélzott emberek szinte csak a cég által kiválasztott információkhoz jussanak hozzá. Természetesen a rendszer ellen sokat tett az elmúlt időben hangsúlyozott digitális tudatosság, ami azonban a társadalom nem minden rétegéhez jut el, hiszen kevésbé tudatos egy kiskorú a személyes adatai tekintetében, és sokszor az idősebb korosztály is hasonló veszélynek van kitéve. Ha látszólag egymástól független helyekről jön velünk szembe ugyanaz az állítás, cáfolat nélkül, akkor azt hajlamosak vagyunk igaznak elfogadni. Ha elég emberhez jut el ilyen formában, akkor könnyen felépíthető a valóság értelmezésének bármilyen narratívája. Minél több embert érnek el így, minél több ember kapja meg az üzenetet személyre szabottan, annál nagyobb hatásfokkal működik a hálózat.

Elég keveset lehet tudni Bajnai Gordon körének tényleges tevékenységéről, például homályos, mihez kezdenek a begyűjtött személyes adatokkal Észtországban, vagy hogy Korányi nagyszabású hírjátéka milyen szerephez jut a jövőben. Érdekes, hogy míg a Bajnai-kormány tagjai lépten-nyomon feltűnnek a fővárosi vezetésben tanácsadóként, amíg a bukott miniszterelnök kész infrastruktúrát épít a lehető legtöbb személyes adat begyűjtésére és ezáltal a közvélemény észrevétlen manipulálására, addig egykori bizalmi embere egy személyes politikai döntések meghozatalára épülő játékot akar milliókhoz eljuttatni. A kirajzolódó kép mindenesetre egyértelműen mutatja, hogy a tömeg manipulálásának már nem a nyomtatott sajtó az első számú eszköze, hanem az a hálózat, amely személyes adatokkal megtámogatva képes bármilyen narratíva felépítésére és napirenden tartására, függetlenül annak igazságtartalmától.

Kapcsolódó írásaink