Belföld

Volner János úgy érzi, a Jobbik egy rákos daganat

Háromezer ember ment el a megválasztott százhat jelölt eskütételére. Évtizedek óta nem történt ennél nagyobb kudarc a baloldali ellenzék soraiban – mondta az egykori jobbikos politikus

Mi csak akkor fogunk elindulni a 2022-es választáson, ha az indulásunk nem veszélyezteti az országot a baloldal hatalomra jutásával. Tudom, hogy ez szokatlan a magyar politikában, de a Fidesztől jobbra lévő térben az önfeláldozás nem ismeretlen dolog. Csurka István is meg tudta tenni annak idején, hogy hátrébb lépett, mert a helyzet azzal fenyegetett, hogy a baloldal ismét hatalomra jut – mondta a lapunknak adott interjúban Volner János országgyűlési képviselő, a Volner Párt elnöke. Szerinte ugyanis a választás tétje a nemzeti szuverenitás megőrzése. Az egykori jobbikos politikus a baloldali pártokat tömeggyilkosnak nevezte azért, mert szerinte több ezer ember élete szárad a lelkükön a járvány kez­deti szakaszaiban folytatott oltásellenes kampányaik miatt.

Volner János úgy érzi, a Jobbik egy rákos daganat
A Volner Pártot létrehozó politikus a nemzeti oldal sikeréért áldozatot is kész vállalni
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Négy évvel ezelőtt ilyentájt a legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik legnépszerűbb politikusa volt. Nemrégiben viszont Orbán Viktor a parlamentben az ellenzék utolsó mohikánjának nevezte, aki a kormánypárti frakciókon kívül egyedül tartja a nemzeti politika irányvonalát. Gondolom, ettől a dicsérettől nem lett több a barátja az ellenzéki berkekben.

– Valószínűleg nem. Meggyőződésem szerint azonban a miniszterelnök azért használta velem kapcsolatban ezt a kifejezést, mert jelenleg én vagyok az egyetlen, aki a parlamenti pályafutása során 2010 óta töretlenül képviseli azt az irányt, amivel a nemzetinek mondott politikát jellemezni szokták. Az ellenzéki térfélen mindenki más vagy összefogott a baloldallal, vagy pedig elment olyan irányba, ami álláspontom szerint nemzetellenes. Konkrétan például a Mi Hazánk oltásellenességére is gondolok, amivel nem tudok azonosulni. Azért maradtam egyedül, mert már nincs mellettem Morvai Krisztina vagy például Gaudi-Nagy Tamás, akikkel a maga természetességében képviseltük ezt az irányvonalat az egykori Jobbikban.

– Ennyi idő távlatából megfogalmaz­-ha­tó-e egzakt módon az, ami a Jobbikban történt, s az ön kirúgását is előidézte?

– Szerintem egyszerű a magyarázat. A Jobbik nagyon sok, több százezer szavazót tudott megszólítani, akiket a Fidesz nem. Ezeket az embereket a baloldaltól vette el a Jobbik. Személy szerint engem is az vonzott a politikába, hogy a 2006 okozta társadalmi krízis után vegyünk el minél több szavazót a baloldaltól, s állítsuk a nemzeti oldal mellé. A Jobbik, bár szubkulturális jellege is volt a pártnak, mégis csak egy cool politikai brandnek számított, amihez jó érzés volt tartozni. A párt történelmi erényének azt tartom, hogy a politikájával volt MSZP-s szavazók százezreit tudta áthozni a jobboldalra, s így a nemzeti oldalnak megvolt a kétharmados parlamenti képviseleten túl is a támogatottsága az ország talpraállításához.

Tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy a Jobbik olyan szavazókat szólított meg, akik eredetileg is a jobboldalon álltak, hanem a legnagyobb számban éppen olyanokat, akik korábban MSZP-sek voltak, ám csalódtak a szocialistákban. A fordulatot a Jobbiknál 2018 jelentette, először Sneider Tamás, majd Jakab Péter elnöksége alatt visszavezették a párt szavazóit a baloldalra, s a pártvezetők betolták a pártot a baloldali összefogásba. A Jobbik vezetésének történelmi árulása több százezer embert rántott vissza a baloldalra.

– A napokban egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy képes ezt a folyamatot megállítani. Mire alapozta ezt a véleményét?

– Említenék egy konkrét példát, Fodor Rolandét, aki régi harcostársam volt a győri Jobbikban. Ő volt az a győri képviselő, aki az egész csapatával kiugrott a pártból az önkormányzati választás előtt, amikor a Borkai-botrány kirobbant, mert nem voltak hajlandók összeállni Gyurcsányékkal. Én senkit nem csábítottam a Jobbikból, amikor 2018 őszén kizártak a pártból, de most kész vagyok máshol is elősegíteni a csalódott jobbikosok visszatérést a jobboldalra. Nekünk a Volner Pártban óriási lehetőségünk van abban, hogy a nemzetben gondolkodó embereknek politikai otthont kínáljunk a jobboldalon. Azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket a baloldal által gerjesztett Orbán-fóbia miatt a Fidesz nem tudott megszólítani, mi meg tudjuk, ez szilárd meggyőződésem.

– A baloldali sajtóban konkrétan a Fidesz szatelitpártjaként emlegetik a Volner Pártot. Ez ellen tiltakoznak?

– Mi ezen a csodálkozni való? A Volner Párt jobbközép politikai párt, mint a Fidesz, a lehető legtermészetesebb, hogy egy sor világnézeti kérdésben egyetértünk. A családpolitikában száz százalékig egyezik a véleményünk. Abban is, hogy a munkán keresztül kell érvényesíteni a szociális juttatásokat, tehát aki dolgozik, az államtól is nagyobb segítségre számíthat, mint aki nem akar dolgozni.

Abban is egyetértünk, hogy a megélhetési gyermekszülés, amely elsősorban vidéken nagyon sok halmozottan hátrányos helyzetű családot érint, nem megoldás a demográfiai gondokra, viszont újrater­meli a szociális feszültségeket. Az ilyen családok nagyon rossz mintát mutatnak, azt a mintát, hogy az anyukát vagy az apukát a gyerekek nem látták soha munkába menni. Ilyen szociális környezetben a gyermekek sem tudnak felemelkedni nagy számban. Az alapvető válaszaink sok kérdésben hasonlatosak a Fideszével, ami abból adódik, hogy jobbközép, nemzeti párt vagyunk mi is, de nem vagyunk szatelitpárt.

– Valamikor a Jobbik is nemzeti párt volt, nem?

– Persze. Engem mindig az vezetett, hogy a Jobbik el fogja majd hagyni a gyermekbetegségeit. Nem fogja behívni az iráni forradalmi gárdát Magyarországra, nem rombolja le az RTL-székházat, vagy nem akar azonnal kilépni az Európai Unióból. Ezek a levetkőzhető hülyeségek kategóriájába tartoztak. Sajnos nem ez történt. Először üdvözöltük, hogy van egy néppártosodási szándék, ami azt jelentette volna, hogy szakszerűbben fogalmazzuk meg a párt elképzeléseit, nem lózungokkal, populista ígéretekkel, hanem megalapozott szakmai elképzelésekkel törjük át a középpártiság falait.

Már 2015 elején javasoltam a Jobbik elnökségének, hogy építsünk határkerítést, ám Vona Gábor gyakorlatilag letiltott a migrációs kommunikációról. Ezzel kiherélték a párt témáját, mert attól tartott Vona, hogy ezzel a párt elveszíti azt a cuki néppártos jellegét, amit meghirdetett. Ez óriási hiba volt. A Jobbik elbátortalanodott, a Fidesz pedig megcsinálta azt, amit nekünk kellett volna javasolni s az élére állni.

– Visszatérve a mába, a közvélemény-kutatók méréseiből nem látszik, hogy a Volner Pártnak lenne reális esélye 2022-ben bejutni a parlamentbe.

– Minket jellemzően a három-négy százalék között mért pártok dobozában tárolnak, bár ezeket az adatokat nem hozzák elő. Nagyon fontos, hogy ne a pártsovinizmus uralja el a nézőpontunkat. A 2022-es választások tétje az, hogy megmarad-e Magyarország önállósága, vagy beolvadunk egy európai egyesült államokba, egy szuperállamba, amit Brüsszelből irányítanak, a magyar érdekek figyelmen kívül hagyásával. A választás tétje tehát a nemzeti szuveneritás megőrzése.

A baloldal pártjai elfogadták a Gyurcsány által képviselt ideát, amit mi, jobboldali politikusok elborzadva nézünk. Mi csak akkor fogunk elindulni a 2022-es választáson, ha az indulásunk nem veszélyezteti az országot a baloldal hatalomra jutásával. Tudom, hogy ez szokatlan a magyar politikában, de a Fidesztől jobbra lévő térben az önfeláldozás nem ismeretlen dolog. Csurka István is meg tudta tenni annak idején, hogy hátrébb lépett, mert a helyzet azzal fenyegetett, hogy a baloldal ismét hatalomra jut.

– A Jakab Péter pártelnök körüli botrányok, a házasságtörése gyanújában vele szemben folytatott etikai eljárás mennyire fogják erodálni a pártot?

– Jakab Péter mit tett Szájer Józseffel vagy Borkai Zsolttal? Földön fekvő emberekbe rúgott bele a leggusztustalanabb módon. Ezek után miért várja el azt, hogy az ő magánélete szent és sérthetetlen legyen? Amikor másokkal szemben éppen ő volt az, aki a legundorítóbb módon felrúgta a magánélet szentségét még azután is, hogy ezek a szereplők politikailag megbuktak, s már levonultak a színpadról. A Jobbikot egy rákos daganatnak látom a magyar politikában, ami szörnyű károkat okoz az egész magyar nemzetnek. Teljesen kifordult magából a párt azzal, hogy Gyurcsány Ferenc legfőbb szövetségese lett. Szembeköpik mindazt, amit egykoron képviseltek.

Magam sok volt jobbikos értelmiségivel együtt ma már azt tartom a legszörnyűbbnek, hogy nekünk egyáltalán közünk volt ahhoz a párthoz, amely ide jutott. Jakab például az Európai Bizottságnál már kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett hazánkkal szemben. Ez nettó hazaárulás. A keleti vakcinák elleni hangolás úgyszintén. Ez konkrétan emberéletekbe került és kerülhet. A baloldali pártokat tömeggyilkosnak tartom azért, mert több ezer ember élete szárad a lelkükön a járvány kezdeti szakaszaiban folytatott oltásellenes kampányaik miatt. Abban a népjóléti bizottságban ülök, amelynek Korózs Lajos az elnöke, s aki a kamuvideóval mindent megtett annak érdekében, hogy lejárassa a teljes magyar egészségügyi rendszert.

– A hatpárti előválasztás után milyennek látja az ellenzék helyzetét?

– Úgy látom, az előválasztás egy óriási kudarc. Márki-Zay Péter befutása arra utal, hogy ezekben a pártokban nem bíznak a választók. Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén azt mondta, hogy az ellenzék még azt az előválasztást sem tudta megnyerni, amelyen csak ők indultak. A választók nem rájuk szavaztak, hanem egy kívülállóra. A végén pedig háromezer ember ment el a megválasztott százhat jelölt eskütételére. Évtizedek óta nem történt ennél nagyobb kudarc az ellenzék soraiban, s az előválasztás megmutatta, hogy mennyire kormányzásképtelen pártokról van szó. Még nincs pénz, még nincs pozíció, de már egymást gyilkolták, egymás ellen áskálódtak.

Márki-Zay barátjának nevezte Karácsony Gergelyt, majd átverte, a baloldali lapok fogalmaztak így. Amit ma mondanak, holnap már nem igaz. Az előválasztás a baloldalon meglévő óriási érdekellentéteket hozta felszínre. Megtisztulásról beszéltek. Ennek jegyében ledarálták például Tóth Csabát, hogy korrupt. Ha korrupt volt, hogy csinálhatta a baloldal teljes támogatásával? Ha nem volt korrupt, akkor miért nem állt ki mellette a teljes MSZP-vezetés? Egy példát hadd mondjak, a zuglói parkolási botrányban 2017-ben tettem feljelentést.

A nyomozó hatóság arról értesített, hogy 492 millió forint kár érte az önkormányzatot 2016. április 28-tól december 31-ig. Tóth Csaba parlamenti képviselő volt, közjogilag nem volt befolyása a történtekre. Közjogi felelőssége csak Karácsony Gergelynek és azoknak az önkormányzati képviselőknek volt, akik a vagyoni hátrányt okozó parkolási szerződést megszavazták. A Városháza eladása mellett ez a történet is megmutatja ennek a baloldalnak az igazi arcát.

Kapcsolódó írásaink