Belföld

Kormányfüggő Soros-érzékenység

A 2018-as gyülekezési törvény egy rendkívül kiérlelt szabályozás, teljesen megfelel az európai korszellemnek, elképesztő, hogy a magukat jogvédőnek nevező szervezetek még ebbe is bele tudnak kötni, ráadásul újfent nemzetközi szinten – mondta lapunknak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, akinek a Soros-szervezetekről szóló nyilatkozatát korábbi, Erősen kormányfüggő álcivil érzékenység című cikkünkben technikai problémák miatt nem helyesen idéztük. Most pontosítunk.

Kormányfüggő Soros-érzékenység
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

„A 2006-os véres rendőrattak, a gumilövedékek és a szemkilövetések idején a Soros-szervezetek egyetlen eljárást nem kezdeményeztek a magyar állam ellen a gyülekezési joggal összefüggésben. A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság sem képviselt egyetlen ártatlanul meghurcolt személyt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Úgy tűnik, nálunk az érzékenység kormányfüggő, ahogy Soros fütyül, úgy ugrálnak” – fogalmazott lapunknak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese.

A napokban megírtuk: újabb nemzetközi testületnél mószerolták be hazánkat a hazai NGO-k. Szerintük ugyanis a magyar állam nem orvosolta azokat a hiányosságokat, amelyek többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és strasbourgi elmarasztaláshoz vezettek. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, vagyis a TASZ közös beadvánnyal fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását ellenőrző úgynevezett Miniszteri Bizottsághoz.

Közleményükben arról értekeztek, hogy bár 2018-ban született új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét.

Völner lapunknak elmondta: a jelenlegi jogszabály elődjét még a pártállami parlament fogadta el, kifejezetten rendvédelmi megközelítésű volt, s bár az évek során módosítgatták, már nem volt használható, a bennünket körül vevő világ ráadásul jelentősen megváltozott. „A 2018-ban elfogadott új törvény viszont egy rendkívül kiérlelt szabályozás, teljesen megfelel az európai korszellemnek. Megalkotása során többek között a német, a svájci és a norvég gyakorlatot is tanulmányoztuk, az indoklásban kis túlzással „a fel sem merült kérdésekre” is válaszokat adunk. Elképesztő, hogy a magukat jogvédőnek nevező szervezetek még ebbe is bele tudnak kötni, ráadásul újfent nemzetközi szinten” – fejtegette Völner.

Kapcsolódó írásaink