Belföld

Novák Katalin: Már érezni a családvédelmi akcióterv hatásait

Kormány elé kerülhetnek a következő hetekben, hónapokban azok a legfrissebb családtámogatási intézkedések, amelyeknek tervéről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt évértékelőjében, vagyis a kismamák ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga-lehetősége, illetve a csed (csecsemőgondozási díj) mértékének emelkedése – mondta lapunknak Novák Katalin. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszélt a legfrissebb KSH-adatokról is, szerinte a következetes családbarát kormányzás mellett a társadalmi szemléletváltásnak is köszönhető a javuló tendencia.

Novák Katalin: Már érezni a családvédelmi akcióterv hatásait
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb népesedési adatai, amelynek egyik legszembetűnőbb pontja, hogy 65 300 pár kötött házasságot tavaly, így ez jelentősen, majdnem harminc százalékkal, 14 472-vel több az egy évvel korábbinál. Bár jelentősen befolyásolja a számokat a kormány családpolitikája, mégsem lehet kizárólag ennek tulajdonítani a folyamatos növekedést. Mikből áll össze az emelkedő tendencia?

– Bizonyára van összefüggés az eredmények és a 2010 óta tartó következetes családbarát kormányzás között. Talán ez a tíz év elegendő volt arra is, hogy az emberek elkezdjenek hinni abban, érdemes gyermeket vállalni és maguk mögött hagyni a 2010 előtt elszenvedett teljes bizalomvesztést. Ám nemcsak a pénzről szól a házasságkötések számának emelkedése, hanem arról is, hogy valóban értékeljük és megbecsüljük közösségi szinten, ha valaki felelős módon a családalapítás mellett dönt.

– Hogyan alakult ezzel szemben tavaly a válások száma?

– A válásokra nézve még nem állnak rendelkezésre a 2019-es adatok, de szerencsére folyamatos, majdnem harmincszázalékos csökkenést mutat a számuk 2010 óta 2018-ig. Évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint most.

– Zömében milyen életkorban köttetnek a házasságok? Van e tekintetben változás?

– A legnagyobb növekedés a harmincas éveikben járók körében volt, de tulajdonképpen az emelkedő tendencia minden korosztályra igaz.

– Tavaly decemberben 8,2 százalékkal több gyermek született, mint az azt megelőző év utolsó hónapjában. Elmondható az is, hogy 8,1 százalékkal kevesebben is haltak meg, összességben tehát csökkent a természetes fogyás mértéke. Megfelel ez a várakozásoknak?

– A gyermekvállalási kedv jelenleg 1,49, ami mintegy húsz százalékkal magasabb, mint 2011-ben.  Önmagában az, hogy ez a szám ezen a szinten már egy ideje stabilizálódott, jó hír, hiszen a kilenc évvel ezelőtti 1,23-as adat volt a mindenkori mélypont. Biztató jel az is, hogy a havi adatok szerint tavaly decemberben a gyermekvállalási kedv majdnem kilenc százalékkal magasabb volt, mint 2018 utolsó hónapjában. Bizakodhatunk tehát abban, hogy idén e tekintetben megint ugrás várható. Ha a gyermekvállalásról szóló döntéseket összefüggésbe hozzuk a családvédelmi akciótervvel – ami a legkevésbé sem alaptalan feltételezés –, akkor a tavaly februárban bejelentett kedvező intézkedések mostanság kezdik kifejteni a hatásukat. Tehát onnantól kalkulálhattak a párok a babaváró támogatással, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményével, de ilyen a nagyszülői gyed és a személyi jövedelemadó mentesség a négygyermekes édesanyák esetében is, ami bár idén januártól lépett életbe, szintén már tavaly lehetett vele számolni.

– Említette, hogy stabilizálódott a termékenységi ráta 1,49-en. Mivel billenthető ki?

– Egyrészt további családtámogatási formákkal, amire jó példa a családvédelmi akcióterv. Úgy érzem, ez nagyon sokat számít, különösen azoknál a pároknál, családoknál, ahol a gyermekvállalásnak konkrét anyagi akadályai vannak. Nem szeretnénk, ha bárki kizárólag a pénz miatt vállalna gyermeket, de azt sem, ha az lenne a gátja a családalapításnak. Éppen emiatt számítok arra, hogy az akciótervnek érdemi hatása lesz a gyermekvállalási kedvre a továbbiakban is. Emellett változik a kultúránk, a gondolkodásunk, egyre inkább családbarát módon élünk és elismerjük a családokat, sőt, a nagycsaládosokat különösen. Meggyőződésem, hogy ennek óriási jelentősége van az egyéni döntésekben, hogy megbecsülik-e azt, aki gyermeket nevel, vagy az, hogy társadalmi szinten a nagycsaládot értéknek tekintjük-e.

– Orbán Viktor kormányfő néhány hete tartott évértékelő beszédében további családtámogatási elemekről beszélt, ám egyelőre csak a tervek szintjén. Ezek mikorra realizálódhatnak?

– A miniszterelnök három konkrét dolgot említett, egyrészt, kiterjesztenénk az szja-mentességet a háromgyermekes édesanyákra is, de hozzátette azt is, hogy ez akkor történhet meg, ha a gazdasági helyzetünk megengedi. Azt az elvet követjük, hogy addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, így reményem szerint az előttünk álló évek valamelyikében akár be lehet vezetni az intézkedést. A kormányfő beszélt arról is, hogy a csedet, vagyis a születést követő hat hónapon át tartó juttatást, amit az édesanya kap, megemelnénk a bruttó kereset száz százalékára. Ennek eredményeképpen ha egy dolgozó nő gyermeket vállal, akkor a gyermek után kapott állami támogatás mértéke végeredményben magasabb lesz, mint a korábbi nettó jövedelme, mert a csedből kevesebb adót vonnak le, mint a bérből. Ennek nemcsak anyagi, hanem szimbolikus jelentősége is van, hiszen elismeri azt a teljesítményt, amit egy nő a gyermekszüléssel nyújt. Az erre vonatkozó előterjesztést már az előttünk álló hónapokban a kormány elé viszem, és bízom abban, hogy a parlament támogató döntést hoz majd róla. A harmadik elem a nyelvvizsga és a KRESZ-vizsga ingyenessé tétele volt a kismamák számára, ez szintén a következő hetekben a kormány elé kerülhet.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom