Erősödik a Kúria szerepe

A visszajelzések évének nevezte az esztendőt Darák Péter, a Kúria elnöke, elsősorban azért, mert hosszú idő után úgy néz ki, nyugvópontra jutnak az igazságügyi szervezetet és a Kúriát érintő jogalkotási kérdések. Példaként említette a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó döntést és a parlament előtt álló, a legfőbb bírói fórumot is érintő törvényjavaslatot, amely a Kúria igazságszolgáltatásban betöltött szerepét kívánja erősíteni. A bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányos helyzete megerősödjön, és ha ehhez a jogalkotó megfelelő és hatékony eszközöket talál, az találkozni fog a jogkereső közönség érdekeivel is – hangsúlyozta évértékelő sajtótájékoztatóján Darák. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az új OBH-elnök megválasztásával máris megváltozott a feszült helyzet a bírósági szervezeten belül. Darák üdvözlendőnek nevezte azt a módosítást, hogy a jövőben alkotmánybíróból is lehet majd kúriai bíró. „Nekünk is a célunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a két intézményt, a változással pedig az alkotmányos szemlélet nagyobb hangsúlyt kaphat az ítélkezésben” – húzta alá.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról a fontos jogegységi határozatról beszélt, amely azt hivatott eldönteni, hogy a belső elhatározásból történő, bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilvánítása önmagában szankcionálandó vagy csak akkor, ha a felhívás mástól származik, és az elkövető azt fogadja el. A jogegységi határozat megállapította, hogy a saját döntés is alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására. Az elnökhelyettes kitért arra is, hogy jogegységi határozataik vissza is hathatnak a jogalkotásra. Példaként említette, hogy a feltételes szabadlábra helyezés gyakorlatában a mérlegelés szempontjait bővítették, a büntetés-végrehajtási bírónak a jövőben figyelembe kell vennie az elkövetett bűncselekmény jellegét, a szabadságvesztés mértékét és az abból letöltött időt. Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője is kitért az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását elvető döntésre, hangsúlyozva, hogy ebben az ügyszakban a törvényi változások alapján nagyon megerősödik a Kúria szerepe a felülvizsgálatok elbírálásával. Kalas a fegyveregyenlőség elve alapján helyes döntésnek nevezte azt a változást, amely alapján a jövőben a közhatalmi szervek is benyújthatnak alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz egy vitatott bírósági döntéssel szemben.