Belföld

A boldogság titka a család

A magány árt az egészségnek, a kapcsolataikban kiteljesedő embereken később jelentkeztek az öregkori betegségek is – igazolta egy 1938-ban indult, életeket végigkísérő kutatás

A felelős döntésekhez stabil személyiség szükséges, azt a családban kaphatjuk meg, ami védőhálóként működik – hangzott el egy tegnapi konferencián.

A boldogság titka a család
A világ leghosszabb ideje tartó kísérletében a családtagjaikkal szoros kapcsolatban élő emberek voltak boldogok (képünk illusztráció)
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Sok a feladat egy családban, ami olykor próbára teszi a párkapcsolatot. Sajnos a fogyasztói társadalom azt üzeni: aminek a szavatossága lejárt, dobjuk ki. Pedig a legtöbb házasság menthető volna, ha kivárnánk, amíg elmúlnak a nehezebb időszakok – mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár A családi és társas kapcsolatok kihívásai a 21. században című tegnapi, budapesti rendezvényen. A politikus leszögezte: egy szülő pótolhatatlan ragaszkodást kap gyermekétől.

Azok maradtak hosszú ideig boldogok és egészségesek, akik szoros kapcsolatban álltak családtagjaikkal, barátaikkal és másokkal – mondta Robert Waldinger pszichiáter, a Harvard Medical School professzora, a világ leghosszabb ideje tartó kutatásának jelenlegi vezetője. A tudományos kísérlet célja, hogy megtudják, mitől boldog igazán az ember, miként képes kiteljesedni. Az 1938-ban indult kutatás megállapította: a magányosság rendkívül rossz az egészségre nézve. A legboldogabbak nem akkor vagyunk, ha vásárolunk valamit, hanem ha élményeket szerzünk, amelyeknek a hatása sokkal tovább tart, a tapasztalatok hozzákötnek embertársainkhoz. A kapcsolataikban kiteljesedő személyeken később jelentkeztek az öregkori betegségek. Sajnos napjainkban az emberek nem fektetnek a kapcsolatokba (önkéntes munka, klubok, polgári közösségek, családi vacsorák, baráti összejövetelek formájában) annyi energiát, mint régen. Hiába nő a rendelkezésünkre álló pénz, a boldogság nem nő azzal egyenes arányban – szögezte le a professzor. Viszont a 2000-ben született generáció arra a kérdésre, mitől érezné magát boldognak, azt felelte: ha gazdag és híres lenne, és ha úgy haladna a munkában, ahogy eltervezte. A jó élet definícióját ugyanis a (közösségi) média közvetíti számukra, belső lényüket mások külső megnyilvánulásához hasonlítják.

Nemes Orsolya generációkutató kifejtette: régen föntről lefelé terjedt a tudás, az idősebbektől lehetett minden fontos, hasznos dolgot megtudni. Mára ez megváltozott, mert tovább élünk, felgyorsultak a változások. Elcsúsztak a szülés vagy a karrier időpontjai is, van, aki 18 évesen, más negyven felett szül, van, aki már gyermekkorában milliomos, más a nyugdíjkor elérése után is dolgozni akar. Ezért ma inkább az élethelyzetek alapján kell vizsgálni az embereket, nem életkor szerint. Az előadó szerint a jövő nagy kihívásaira olyan válaszokat kell adni, amellyel minden generáció egyet tud érteni. Ehhez stabil személyiség kell, biztos alap, amit a családban kaphatunk meg, ott, ahol megtanulhatjuk az élethez való hozzáállást, ahol vannak bástyáink és védőhálónk.

A családalapítás kezdetét azonban jól meg kell fontolni. Vesztergom Dóra, nőgyógyász, endokrinológus, a Semmelweis Reprodukciós Centrum specialistája rámutatott: az utóbbi időben Magyarországon háromszorosára nőtt a meddőséggel orvoshoz fordulók aránya. S ugyan az orvostudomány elképesztő ütemben fejlődik, csodákra nem képes. Sokszor a férfiak nincsenek tisztában vele, hogy az esetek ötven százalékában részben vagy teljesen ők a felelősök a meddőségért, például negyven éves kor felett a hímivarsejtek megtermékenyítő képessége fokozatosan csökken.

A nők esetében még fontosabb az életkor. Idősebbeknél gyakoribb lehet a vetélés, esetleg a nem egészségesen, autizmussal vagy skizofréniával születő gyermekek aránya. A mesterséges megtermékenyítés sikerére sem garancia, ha a nőnek rendszeres a menstruációja. Míg egy 35 éves párnak ötven százalék az esélye arra, hogy esetükben a lombikprogram eredményes lesz, egy 42 éves párnak már csupán hat százalék. A túl későn észbe kapók már lombikprogram segítségével sem biztos, hogy szülni tudnak, minden második negyven év feletti megtermékenyítés vetéléssel végződik. Az idő és a gyermek nem pótolható – figyelmeztetett a szakember.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom