Belföld

„Nem örökül kaptuk a jogállamiságot, megharcoltunk érte”

Varga Judit: Szívesen bemutatjuk a magyar modellt, de nem kötelezünk senkit arra, hogy ezt az utat járja. Viszont azt elutasítjuk, hogy kettős mérce alapján ítéljék meg hazánkat

Az EP jogi bizottsága a jogot félretéve politikai bizottságként járt el, amikor összeférhetetlenségre hivatkozva nem támogatta Trócsányi László biztosi kinevezését – mondta lapunknak Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szégyenteljesnek és elszomorítónak nevezte, hogy az ellenzék deklarált célja keresztbe tenni a kormányoldalnak Brüsszelben. A minisztert nem érte meglepetésként a máltai paktum aláírása, ám hangsúlyozta, elhibázott lépésnek tartja a megállapodást.

„Nem örökül kaptuk a jogállamiságot, megharcoltunk érte”
Sok bűnünk van Brüsszel szerint, de nem fogjuk bedobni a törülközőt – jelentette ki a miniszter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Az EP jogi bizottsága nem támogatta Trócsányi László biztosi kinevezését, helyette Várhelyi Olivér, a brüsszeli állandó képviselet vezetője az új jelölt. Nem csak a kormány, hanem jogi szakértők szerint is mondvacsinált indokok alapján szavazták le Trócsányit. Hogyan értékelné a kialakult helyzetet?

– Trócsányi Lászlót a bevándorláspárti képviselők nem szavazták meg. Ez a bevándorláspártiak bosszúja. Az egyetlen bűne, hogy igazságügyi miniszterként előkészítette a jogi határzárhoz szükséges törvényeket, és ezzel segítette megvédeni Magyarországot az illegális bevándorlástól. Tisztán politikai és rendkívül jogszerűtlen döntés volt, beleillik abba a sorba, amelyben ott van a csalással elfogadott Sargentini-jelentés is. A jogi bizottság eredeti feladata az lett volna, hogy létező, fennálló összeférhetetlenséget vizsgáljon. Ez egy egyszerű eljárásjogi kérdés, de ők politikai alapon döntöttek. Ebből is látszik, hogy boszorkányüldözés zajlik. Olyan ügyeket olvastak Trócsányi László fejére, amelyeknek nincs közük az összeférhetetlenséghez. Az EP jogi bizottsága a jogot félretéve politikai bizottságként járt el. A kettős mérce egyébként itt is megjelent. Olyanokkal szemben, akikkel kapcsolatban hazájukban visszaélés miatt jogi eljárás van folyamatban, a bizottság érdekes módon semmilyen megállapítást nem tett. Piszkos politikai alkuknak lehettünk szemtanúi. Természetesnek tartom, hogy egy ilyen ügy után – amely rendkívül veszélyes precedensként szolgál – az érintett vizsgálja a jogorvoslat lehetőségét.

– Ezekből az eseményekből azért nem lehet azt a következtetést levonni, hogy változna a brüsszeli hozzáállás irányunkban.

– Az új bizottság novemberben áll fel, Von der Leyen asszonynak egy nagyon soktényezős játékban kell jól teljesítenie. Ami számunkra a legfontosabb, hogy ő a megválasztott elnök és tudja hogy ezt nekünk, a V4-nek is köszönheti. Megkaptuk azt a biztosi portfóliót, amit kértünk, ez az ország érdeke szempontjából fontos fegyvertény. Az EU bővítési biztosa sokat tehet a Nyugat-Balkán stabilizálásért, amely a balkáni migrációs útvonal védelme miatt is lényeges. Orbán Viktor a finn miniszterelnökkel való találkozás után pedig egyértelművé tette, hogy egy politikai biztosjelölt – aki listavezetőként bírta a választók demokratikus felhatalmazását – után csak egy technokratát tudott javasolni. Várhelyi Olivér ezzel együtt egy teljesen alkalmas jelölt, nagyon jól ismeri az unió működését.

– Ha már a kormány jelöltjeinek elgáncsolásánál tartunk, az ellenzéki EP-képviselők deklarálták, hogy mindenhol keresztbe tesznek a kormányoldalnak, ahol csak tudnak. Ez mennyire egyedülálló az uniós tagállamokban?

– Meghökkentőnek tartom, hiszen én dolgoztam az Európai Parlamentben, és azt tapasztaltam, hogy amennyiben a nemzeti érdek úgy kívánta, akkor a képviselők attól függetlenül össze tudnak fogni, hogy melyik frakcióban ültek. A magyar ellenzék viselkedése elég szégyenteljes, elszomorító és erkölcsi aggályokat is felvet. Nem vagyunk olyan nagy ország, itt elemi érdek lenne, hogy összezárjunk és együtt tudjuk képviselni a magyar embereket az Európai Unióban.

– A 7-es cikkely szerinti eljárás nemrég lezajlott meghallgatásán kevesen vettek részt és a visszhangja sem volt akkora a balliberális körökben, mint az elején. Nem lehet, hogy szép lecseng ez a történet?

– A bevándorláspárti EP-többség által indított politikai támadás célja, hogy megbüntessék hazánkat azért, mert a magyar emberek többször is hangosan nemet mondtak a bevándorlásra. El se kellett volna kezdődnie, de mesterségesen tartják életben, még a jogászok is vitatkoznak azon, mi lehet az eljárás vége. Mi már mindent elmondtunk, mindenre megvan a megfelelő válaszunk. Ami vitás kérdés maradt, az az Európai Bíróság előtt van. Mindig az egyeztetéseken dől el, mi lesz a következő lépés, de minden lépéshez a tagállamok többségének támogatása kell. Ezeket a garanciális szabályokat tudjuk folyamatosan számon kérni és minden eszközt kihasználunk, hogy védjük az igazunkat. A jelenlegi hangulatban nem is érzem, hogy a tagállamok többsége bármit is kérne ellenünk. Sok bűnünk van Brüsszel szerint, nem értik, miért nem tartunk a fősodorral, miközben az sokkal egyszerűbb lenne. Arra várnak, hogy dobjuk be a törülközőt, de nem fogjuk. A mi jogállamiságunk sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint egyes tagállamoké. Mi nem örökül kaptuk a jogállamiságot, azért megharcoltunk, mindig a szabadságunkért, a nemzetünk fennmaradásáért és keresztény gyökereink megőrzéséért küzdöttünk. Ezt a kontextust ugyanakkor nehéz megértenie egy olyan államból jött kritikusnak, ahol örökül kapták a szabadságot. Azt se felejtsük el, hogy a magyar kormány az EP-választás eredményeképpen olyan egyedülálló, stabil felhatalmazással bír Brüsszelben, amit Európa szinte fel sem tud fogni. Ők ilyet még nem láttak, hiszen az országok nagy többsége koalíciókhoz, a koalíciós kényszerekhez van szokva. Mi viszont köszönjük szépen, jól vagyunk, szívesen bemutatjuk a magyar modellt, de nem kötelezünk senkit arra, hogy ezt az utat járja. Viszont azt elutasítjuk, hogy kettős mérce alapján ítéljék meg hazánkat.

– Meglepte a máltai paktum, illetve az, hogy a vezető tagállamok kormányfői újra ellenőrzés nélkül engednék be az illegális bevándorlókat?

– Éppen ezért vagyunk mindig óvatosak, amikor egy tanácsi csatát megnyerünk és sikerül egy olyan szöveget elfogadtatnunk, amiben nincs kötelező kvóta. De tudjuk, hogy ez itt van a levegőben, ezért nem meglepetésszerű ami történt, főleg azok után, ami az olasz belpolitikában lezajlott az utóbbi hetekben. Az olasz baloldali kormány felállásával elképesztő volt a hirtelen irányváltás. Az utolsó heteit élő Európai Bizottság is mindent megtesz, hogy ezt a máltai kvótamegállapodást ráerőltesse a többi tagállamra. Mi ezt a megállapodást, a migránsok elosztását egy elhibázott lépésnek tekintjük, hiszen ez hosszú távon újra ahhoz a helyzethez vezethet, ami ellen 2015 óta küzdünk: a kvóta Afrikából és a Közel-Keletről millióknak jelent meghívót.

– Mit szól ahhoz, hogy az olasz külügyminiszter és kormányfő is minket okolt a migrációs válságért és azzal vádolta Magyarországot, hogy nem nyújt segítséget?

– Olaszországban már új , bevándorláspárti baloldali kormány van, annyira nem csodálkozunk, ha ők is beállnak abba a sorba, akik nyomást akarnak ránk gyakorolni. Ez emlékeztet arra, amit általában a külföldi kollégák mondogatnak. Ez van a fejekben. Hoztak egy elhibázott döntést, az évek során több millió bevándorlót engedtek be, most aztán nem tudnak megszabadulni a tömegektől és ezért azokat okolják, akik az első perctől azt mondták, ez rossz ötlet volt. Migrációban nem egységes megoldásra van szükség, hanem arra, hogy legyen kölcsönös tisztelet, türelem, tolerancia, mert teljesen máshogy állunk ehhez a kérdéshez. Magyarországnak és a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kivel akarnak vagy nem akarnak együtt élni.

– Megint belengették azt a fenyegetést is, hogy meg kellene büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nemet mondanak a kvótára, a migránsok befogadására. Visszatérő kérdés: ezt el tudnák-e érni jogilag?

– Nehéz azt is definiálni, mit jelent az, hogy „jogilag”. Ha egy modellszerű állapotról beszélünk, akkor ilyen döntést nem lehet hozni, hiszen ehhez a tagállamok egyhangú határozata kell, ahogy korábban is erre lett volna szükség. Mikor a kötelező kvótánál ezt nem tudták volna biztosítani, lejjebb vitték a kérdést egy olyan tanácsi formáció szintjére, ahol elég volt a minősített többség. Ettől függetlenül ilyen esszenciális kérdésekben az egyhangúság a főszabály. Tehát jogi szempontból ez kivitelezhetetlen, mégis, egyszer már megcsinálták. Majd ezek után megmagyarázták, és még be is pereltek minket. Anno friss szakvizsgával kerültem ki az unióba jogásznak, s mindig kerestem a szabályokat a rendszerben. A nagy öregek viszont azt mondták, hívd fel a tanácsadókat és ők megmondják, hogyan szokták megoldani. Már akkor megtapasztaltam, hogy mindig az adott politikai többség akaratán múlt, hogyan kell értelmezni a szabályokat. Ezért kell folyamatosan figyelni, résen lenni, hogy milyen új kezdeményezés kúszik be szerződésellenesen, mikor fogják kitalálni, hogy az önkéntesből legyen kötelező betelepítési kvóta. Csak annyit tudunk tenni, hogy erősítjük a saját oldalunkat és „nem engedünk a ’48-ból”. A fenyegetéseknek egyébként van egy nem várt pozitív hozadéka: összekovácsol minket.

– Milyen súlyú a visegrádi együttműködés?

– Örülök, hogy a régióban a V4-ek összefogása nagyon stabil, ráadásul az osztrák választásokon is megerősítette korábbi támogatottságát Sebastian Kurz. A visegrádi együttműködés számomra rendkívül pozitív élmény, végigéltem, hogyan alakult a folyamat, hogyan tanultunk meg mi is szövetségeket kötni. A V4-ek egy adottság, hiszen regionálisan és történelmileg is fél szavakból megértjük egymást. Egyúttal kiváló példa a régiós érdekalapú együttműködésre, hiszen bár minden kormányfő más pártcsaládból származik, össze tudják egyeztetni az alapvető érdekeiket. Egymásra vagyunk utalva. Ráadásul a gazdasági és GDP adatok is azt mutatják, hogy hatalmas a dinamika a régióban.

– Az önkormányzati kampányban ön is több választókörzetet, jelöltet meglátogatott. Mik a benyomásai?

– Nagyon jó élmény, látom, hogy rengeteget fejlődött az ország, és látom az elégedett embereket is. Ez az igazi politika, személyesen találkozni a választókkal. A kampány fontos üzenete, hogy az eredményeket meg kell védeni és ehhez alkalmas jelölteket kell találni, akik képesek tovább vinni a fejlődést, ami az elmúlt években kézzelfoghatóvá vált.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom