Jó úton, régi ösvényen járni: ez a katolikus ember hivatása

Keresztény világnézetünk egyik alapvető igazsága, hogy az ember örök életre hivatott, hogy személyes életünk és létünk sem szűnik meg a földi halállal – kezdte ünnepi homíliáját vasárnap Kassán, a premontrei Szentháromság templomban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a kassai vértanúk halálának négyszázadik évfordulóján tartott szentmisén. A főpásztor a napi evangéliumot idézve – „ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni” – emlékeztetett arra, hogy Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita szerzetes 1619-ben életét adta a krisztusi hitért. Mindhárman teljes szívükből hitték és vallották a katolikus hitet, minden erejükből szerették az Istent, mert amit egyszer az akaratának ismertek föl, azt minden lehetőségükkel és képességükkel követték. Erdő Péter szólt arról is, hogy a főparancs életre váltása azzal lett teljessé, hogy Krisztust nem csak teljes szívükből és minden erejükből, de teljes lelkükből is szerették, vagyis az életüket adták oda érte. „Ez az, amire az isteni gondviselés ad néha felhívást az – akár ismeretlen, akár híres –, kiváló emberek életében: a szorgalmas tanulás, a lelkigyakorlatok végzése, az odaadó lelkipásztori munka – ha valaki mindezekben következetes –, megérlelheti az embert a szeretet végső és teljes döntésére” – fogalmazott.

A bíboros fölidézte azt is, hogy idén tavasszal az ereklyék alapján sikerült rekonstruálni a három vértanú arcvonásait is, „így megrendült szívvel tekinthetünk bele tiszta, szép arcuk tükrébe és kérhetjük pártfogásukat, amelyre minden időben nagy szükségünk van”. A három mártír életpéldája kapcsán kitért a hivatás kérdésére. Ha manapság feltesszük a kérdést, hogy mi a hivatásunk, mi a katolikus ember útja és feladata, óhatatlanul eszünkbe jut a Biblia tanítása. „Ezt mondja az Úr: vegyétek szemügyre az ősi utakat, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát” – idézte Jere­miás prófétát. A főpásztor emlékeztetett, ezt az útmutatást ismerte föl előbb Pázmány Péter, aki 1628-ban kezdeményezte a kassai vértanúk szentté avatását, majd X. Szent Piusz pápa, aki 1905-ben engedélyezte ezeknek a vértanúknak a tiszteletét, végül Szent II. János Pál, aki pedig 1995-ben a három vértanút szentté avatta. De „azóta is új és új példaképekkel gazdagodott Magyarország és Szlovákia egyháza és a világegyház, új és új boldogokban és szentekben ismerjük fel Isten akaratának odaadó követését és teljes elfogadását”. A főpásztor példaként említette többek között Salkaházi Sára, Meszlényi Zoltán, Bogdánffy Szilárd, Scheffler János, Gojdis Péter Pál, Vaszil Hopko, valamint a nemrégen boldoggá avatott Koleszár Anna alakját. Értékelése szerint ők bizonyítják, hogy a szeretetnek ez a teljessége ma is aktuális. „Aki minden képességével keresi a Isten akaratát, az teheti a legtöbbet a körülötte élő emberekért, és az választja a maga számára is a legnagyobb boldogságot” – fogalmazott.

A négyszázadik évforduló kapcsán Erdő Péter arra is fölhívta a figyelmet: a kassai vértanúk különösen időszerű ajándéka a kiengesztelődés, hiszen közülük senki nem született sem a mai Magyarország, sem a mai Szlovákia területén. Kőrösi Márk horvát volt, Pongrácz István magyar, Grodecz Menyhért pedig lengyel. „Mégis közös szentjeink ők, sőt nemzeti szentjeik mind a magyaroknak, mind a szlovákoknak, hiszen vértanúságukkal megszentelték ezt a földet” – mondta, hozzátéve, hogy az ő tiszteletük egyben a régen szembenálló felek kiengesztelődését is szolgálta. A kiengesztelődés példájaként említette továbbá Szent II. János Pál pápa 1991-es látogatását, amikor Debrecenben lerótta tiszteletét a gályarab prédikátorok emléke előtt, amelyet a magyar református egyházi vezetők tisztelgése követett Esztergomban, a kassai vértanúk oltára előtt. Beszéde végén a főpásztor arra hívott, hogy a közelgő Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszusra készülve hallgassuk meg az egész Kárpát-medence vértanúinak és szentjeinek üzenetét. „Adja Isten, hogy hívő közössé­geink minden tagja felismerje az emberi élet, a család és a Jézus Krisztusba vetett személyes hit értékét, Isten akaratát a mai világ sokszor bonyolult körülményei között és olyan odaadó szeretettel kövesse azt, mint a szent kassai vértanúk” – mondta.