Magyar fejlesztésű jeltolmácsszoftver

Magunk is teszünk egy kísérletet a magyar startup, a SignAll rendszerével. Első lépcsőben az abc betűinek jeleit sajátíthatjuk el, majd ezt gyakoroltatja velünk a rendszer. A következő lépcsőben egyszerű szavakat, mint age (kor) vagy face (arc) betűzhetünk le jelnyelven. Próbának kitűnő, siket embertársainknak ugyanakkor ennél sokkal többet jelent majd: a gördülékeny kommunikációt a hallókkal. Az általunk kipróbált oktatási verziót most tesztelik az Egyesült Államok három egyetemén. Nem véletlenül: Amerikában évente százezer diák tanul jelnyelvet, a spanyol és a francia mellett ez a harmadik legnépszerűbb „idegen nyelv”. Már harminc iskola érdeklődött az Államokban a jeltolmácsrendszer iránt, e hónap során három tanintézménybe telepítik. Emellett a piac is felkészült, hamarosan magáncégek tesztelhetik a próbaverziót.

De miért kezd egy magyar vállalkozás a jelnyelv fordítására képes bonyolult rendszer fejlesztésébe? A választ a SignAll ügyvezető igazgatója adja meg. „Másik vállalkozásunkhoz szerettem volna felvenni egy siket szoftverfejlesztőt, ám a tolmácsra három hetet kellett várnunk. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy szükség volna egy olyan alkalmazásra, amely kiküszöböli ezt a problémát” – emlékezik vissza a kezdetekre Robotka Zsolt. IT-cégük háttere is jól illeszkedett a probléma megoldásához, hiszen foglalkozik digitális mozgásrögzítéssel és számítógépes nyelvészettel, így meg lehetett próbálni a fejlesztést. A probléma rendkívül összetettnek tűnt, de nem adták fel a reményt, hogy megoldást találjanak rá, a feladat egyben motiválta is a csapatot. A forrást kockázati tőke formájában magáncégek biztosították, később a vállalkozás sikerrel pályázott uniós forrásokra is.

A SignAll rendszerének előnye, hogy alkalmazásával nincs szükség drága tolmácsra, akinek segítségét hosszas szervezés után lehet csak igénybe venni, illetve – ahogy az ügyvezető fogalmaz – készletezni sem lehet. A magyar cég fejlesztésével viszont a siket munkavállaló bármikor képes kommunikálni munkahelyén a hallókkal, ami a rendkívül szigorú amerikai munkahelyi esélyegyenlőségi szabályozáshoz nyújt segítséget. Nem meglepő, hogy számos piaci szereplő érdeklődik a magyar találmány iránt. A cég is ezt tartja elsődleges felhasználási területnek az ügyfélszolgálatokra telepített tolmácsgépek mellett.

Bár a fejlesztéssel folyamatosan haladnak,a piaci verzió elkészültéhez Robotka Zsolt szerint még évek kellenek. Bízott benne, hogy sikerülhet megvalósítani az elképzelésüket, ám azt is tudta, milyen komplex feladattal állnak szemben. A valóság azonban még az előzetes elképzeléseiket is felülmúlta. Három évvel ezelőtt készült el a prototípus, amit a cég később a washingtoni Gallaudet Egyetemre telepített. A vállalkozás azzal is szembesült, hogy hatalmas adatbázist kell összegyűjteniük a rendszer mindennapos használatához. Ezért napjainkig gyűjtenek videókat, eddig kétszázötvenezer felvételt sikerült felhalmozniuk és rendszerezniük. A munkával nem álltak le, jelenleg is futnak programok az Egyesült Államokban, ahol lehetőséget kapnak adatrögzítésre. Ez egyben a SignAll legnagyobb piaci előnye is, hiszen bárki is lépne a nyomdokukba a jövőben, első lépcsőben össze kell gyűjtenie a felbecsülhetetlen értékű adatbázist.

Ehhez tudni kell, hogy a rendszer az adatbázis felhasználásával működik. A jelnyelvben az egyes jelek nem csak betűket jelölhetnek, ahogy az sem mellékes, hogyan áll a kéz, milyen a jelelő testtartása, arckifejezése, a térben hogyan helyezkedik el – ezért is van szükség a rendszer működéséhez négy kamerára. A szisztéma előbb a szavakat analizálja, ismeri fel a több százezres „szótár” segítségével, majd mint egy műfordító a jelnyelven közölt információból egy koherens szöveget alkot, amit egy chatablakban jelenít meg a halló számára.

Az ügyvezető igazgató a további fejlődést abban látná, ha az alkalmazás okoseszközökön is futhatna, hisz benne, hogy cégük szállíthatja majd a programot az infokommunikációs eszközöket gyártó cégeknek. Reményeit táplálhatja, hogy a világ nagy gyártói már megkeresték vállalkozásukat. Most a gyártók térfelén pattog a labda, a rendszer működéséhez ugyanis a jelenleginél nagyobb belső erőforrás és jobb kamera szükséges a telefonokba, laptopokba. Nem is beszélve a bevezetőben említett színes kesztyűk kiváltásának problémájáról. A cég ezért egyelőre nem is erre a területre fókuszál.

Hogy a magyar helyett miért az amerikai közeget célozta meg a startup, arra nagyon egyszerű a válasz: a tengerentúli piac sokkal nagyobb, legalább egymillió ember használ jelnyelvet. Munkájukhoz hatalmas segítséget nyújt az Egyesült Államokban található magyar konzuli hálózat, amely hathatósan támogatja a magyar cégek piaci megjelenését. Az Egyesült Államok piaca nyithatja meg az utat ahhoz, hogy más országok is foglalkozzanak a kérdéssel. Egy távol-keleti ország már érdeklődött a cégnél a lehetőségekről.

A fent említettek miatt a SignAllnál az amerikai angolt jelelik, továbbá azért, mert halló magyar és amerikai kollégák mellett dolgozik a cégnél amerikai siket munkavállaló is. A vállalkozásnál – példaértékűen – minden hallónak meg kell tanulni jelelni legalább alapszinten, vagy ha úgy tetszik „konyha­nyelven” (angolul small talk), így ha egy halló és egy siket találkozik az étkezőben, képesek kommunikálni egymással.

S hogy mikor használhatják a magyar siketek is a rendszert? Egyelőre még nem, hiszen jelenleg csak angolul zajlik a fejlesztés, de Robotka Zsolt reméli, hogy az Egyesült Államoknál kisebb országok is meglátják a fantáziát a találmányban, és államilag támogatják majd a nemzeti adatbázisok kialakítását. Ennek érdekében most készítenek egy ajánlatot. Tudni kell azonban, hogy a jelnyelvek jelentősen eltérnek egymástól, még a brit és az amerikai angol is.

Az amerikai jelnyelv a legelterjedtebb a világon, bár létezik egy, az eszperantóhoz hasonlatos nemzetközi jelnyelv is, de azt általában protokolláris nemzetközi eseményeken használják. A cégvezető lehetségesnek tartja, hogy együttműködjenek a későbbiekben a magyar állammal és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, már csak azért is, mert szeretnének a magyar siketeknek visszaadni valamit az eddig kapott rengeteg segítségért cserébe.