Pluszpénzzel ösztönzött szűrőprogram

Július 4-én hatályba lépett a rendelet, amelynek értelmében pluszpénzt kapnak azok az orvosok és szakdolgozók, akik részt vesznek a november óta zajló országos vastagbélszűrési programban – írja a Medicalonline.hu. A szakportál cikke szerint a laboratóriumok egy-egy kolonoszkópiáért (vastagbéltükrözés) 17 820 forintot számolhatnak el. Az összeg nyolcvan százalékát, 14 256 forintot azoknak az orvosoknak és szakdolgozóknak kell majd megkapniuk, akik a pá­ciens szűrésé­ben közvetlenül részt vesznek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a portállal közölte: a szolgáltatók első alkalommal szeptem­berben kapják meg a vizsgálatért járó emelt finanszírozást. Arról, hogy ennek nyolcvan százalékát milyen arányban osztja el a dolgozók között, az adott kórház dönthet. A pluszpénz az alapellátásban is megjelent: azok a háziorvosok, akik az uniós projekt keretében szerződtek az NNK-val, szűrésenként ezer forint többletbevételt könyvelhetnek el, de csak azt követően, hogy ötven páciens esetében megtörtént a minta vizsgálata.

Mivel a finanszírozás számos más, a szűréshez kapcsolódó tevékenységre, többek között a szakorvosi és szövettani vizsgálatokra, másodszakvélemény kiadására is vonatkozik, a Medicalonline feltette a kérdést, nem félő-e, hogy a többletbevétel reményében a laborok fölösleges pluszvizsgálatokat is végeznek majd, például a polipok eltávolítása nem az első szűrővizsgálattal egy időben, hanem újabb kolonoszkópia alkalmával történik. A NEAK hangsúlyozta: a tárca, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a biztosító egyaránt prioritásként kezeli a szűrővizsgálatok sikerességét, ezért fokozott figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy a szűrővizsgálat a pá­ciensek számára a lehető legkisebb terheléssel járjon. Amennyiben az tapasztalják, hogy ugyanazon beteg vizsgálatát a különböző ellátási formákban több alkalommal is elvégzik, úgy az felveti az adott szolgáltató szakmai kompetencia-vizsgálatának szükségességét, ami hatással lehet az intézmény részvételére további programokban, és az ellátórendszerben betöltött szerepére is.
Az NNK mintegy kétezer házorvosi praxissal szerződött azért, hogy körzetükben kiosszák a székletminta beküldésére szolgáló eszközt és borítékokat azoknak a pácienseknek, akik meghívólevelet kaptak az NNK-tól. Július 31-ig az ötven-hetven év közötti célcsoportból 332 ezren kaptak meghívót, több mint 116 ezer érintett vette át az egységcsomagot, 103 449 minta érkezett az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriumába, kolonoszkópos vizsgálaton pedig 3093 páciens jelent meg.

A nem negatív eredménnyel rendelkező páciensek a háziorvostól kapnak beutalót kolonoszkópiára, a kijelölt laboratóriumokban négy héten belül kell elvégezni a vizsgálatot. A háziorvosok tapasztalatai szerint a rendszer ebből a szempontból jól működik, betegeik kettő-négy héten belül valóban átesnek a vizsgálaton. A szakportálnak nyilatkozó gasztroenterológus szerint azonban a négy héten belül teljesített szűrések miatt hosszabban kell várakozni az egyéb céllal végzett vizsgálatokra. Megjegyezte: azoknál a betegeknél, akik pozitív eredményt kaptak a székletvérteszten, személyes konzultációra lenne szükség annak érdekében, hogy részt vegyenek a kolonoszkópián, így többen jelennének meg a laborokban. Bár sok háziorvosi praxisban igyekeznek a személyes meggyőzés módszerével élni, hogy rávegyék a pácienseket a szűrésre, ez sokszor sikertelen, már a székletvértesztet sem szívesen vállalják az érintettek.

A praxisnővér rátermettségén, leleményességén múlik, hányan hajlandóak a szűrésre. Noha a projekt része médiakampány is, ez egyelőre még nem indult el. Több orvos úgy nyilatkozott, hatékonyabb lenne a szűrési rendszer, ha nem behívás alapján, hanem a háziorvosokon keresztül működne, ám a vizsgálathoz szükséges készülék félmillió forintba kerül.
A programban a feladat ellátását huszonnégy új kolonoszkópos szett és tíz új endoszkópos mosóautomata segíti, hamarosan megkezdődik annak felmérése, hol van szükség újabb eszközökre.