Tovább egyszerűsödik a hazai adórendszer

Az adószerkezet 2010 óta jelentősen átalakult. A munkát és a jövedelmet terhelő adók súlya csökkent, helyüket a fogyasztási, forgalmi adók vették át. Az adópolitikai fordulatot úgy sikerült elérni, hogy közben a vállalatok megőrizték versenyképességüket, azokat a bérterheket pedig ki tudták termelni, amelyeket a minimálbér emelése és az emelkedő bérdinamika rájuk rótt – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára tegnap a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián.

Az adóék, azaz a munka adóterhelése a válság időszakában rendkívül magas, ötven százalék felett volt, az élmezőnyben az OECD-országok között, 2016-ra azonban sikerült jelentősebb elmozdulást elérni. A szo-
ciális hozzájárulási adó (szocho) hatéves bérmegállapodásban rögzített csökkentése után az adóék eléri majd a visegrádi országok átlagát, a következő időszakban pedig próbálják ezt a szintet is tovább mérsékelni – hangsúlyozta.

A kis és közepes cégek versenyelőnye az egyedi, rájuk szabott, egyszerű adónemekben – mint a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) van – mutatott rá Izer Norbert. A 12 milliós értékhatárig választható kata hatálya alá már csaknem háromszázezren tartoznak. A kivával kapcsolatban, amit már több mint 28 ezren választottak, hangsúlyozta, azt a pénzt adóztatják meg, amit kivonnak a vállalkozásból. Ha visszaforgatják a megtermelt profitot, csak a bérköltség után kell 13 százalék adót megfizetni.

Az áfával kapcsolatos intézkedések – többek között az elektronikus közúti árufuvarozó rendszer, az elektronikus számlaadat-szolgáltatás, az online pénztárgépek bevezetése – látványos eredményeket hoztak. A be nem szedett áfa aránya 2016-ban 13 százalékra csökkent, a 24-25 százalékos régiós átlag felére. A kormány határozott szándéka, hogy az áfarés egy-két éven belül az összuniós tíz százalék alá csökkenjen. Az adórendszer egyszerűsítéséről szólva felidézte, hogy új jövedékiadó-törvényt hoztak létre, szeretnének egy modern, jól használható jogrendszert kialakítani az adózás terén. Nemcsak az adminisztrációt, az adók számát is radikálisan csökkenteni kívánják. A folyamat már elkezdődött, 2019-től öttel kevesebb adónemmel kell számolni. Egy cég ma jellemzően 10-12 féle járulékot fizet, és hatvanfélével találkozhat.

---

Ott sem volt a jelentéstevő
Szanyi Tibor az adóelőnyök ellen

A hozzáadottérték-adó mértékének uniós szabályozásáról Szanyi Tibor jelentésében arra tett kísérletet, hogy elvegye az adópolitika meghatározásának jogát a tagállamoktól. Az adópolitika meghatározásának elvétele Magyarországtól veszélybe sodorná az eddig elért sikereinket, ezért a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja nem támogatta azt – közölte a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja. Szanyi Tibor, aki jelen sem volt saját jelentése megszavazásakor, ismét olyan területen próbált uniós szabályozást elérni, mely szigorúan tagállami hatáskörbe tartozik. Míg az eurózóna országaiban az elmúlt években nőttek az adóterhek, a magyar adópolitika a sikeres magyar gazdasági modell része lett. Szanyi javaslata megszüntetné hazánk adóelőnyét. Ha Brüsszel döntene a magyar adókról, az elmúlt évek során nem sikerült volna az uniós tagállamok között a legnagyobb mértékben csökkenteni az egy főre jutó adómértéket sem. A brüsszeli adómeghatározás nem tenné lehetővé az egységes tizenöt százalékos személyi jövedelemadót, ami az EU-tagok között a második legalacsonyabb. Veszélybe kerülne a versenyképességet javító társasági adó alacsony szintje is, ami kilenc százalékkal az EU legalacsonyabb értéke. Ha Brüsszel elvenné az adópolitika meghatározásának jogát Magyarországtól, nem kaphatnának a magyar családok adókedvezményeket és családi otthonteremtési támogatást sem.