Ajánló
Társszerzők lennének a rektorok
Bódis József: Aggodalmat kelt bennünk, hogy olyan valaki lesz kancellár, aki egyáltalán nem ismeri az adott egyetem belső világát
„Bár van bennünk némi félsz az új rendszerrel kapcsolatban, nyitottak vagyunk, rajtunk nem múlik a működőképesség” (Fotó: MH)
– Kettős vezetéstől tartanak a kancellári rendszer bevezetése kapcsán. Mire gondolnak pontosan?
– Sajnos olyan megfogalmazások szerepelnek a törvényben, amelyek a kettős vezetés kockázatát hordozzák magukban. A leginkább problematikus rendelkezés talán az, hogy miközben a kancellár is tagja lesz az intézmény szenátusának, felülbírálhatja az ott hozott határozatokat.
A jogszabályban ugyanakkor megtalálható az a kitétel is, hogy a kancellár a rektorral együttműködve látja el feladatát, amely bár igen laza megfogalmazás, mégis támpontot ad a közös munkához. Nagyon sok függ attól, ki lesz egy adott egyetemen vagy főiskolán a kancellár. Kérdés, hogy áll az intézményhez, ismeri-e annak működését, volt-e, és ha igen, milyen korábbi kapcsolata a vezetőséggel, miként tud velük együttdolgozni. Ha nyitott, konstruktív, az intézmény céljait szem előtt tartó kancellárt kap egy egyetem, akkor alapvetően nem lehet gond.
– A törvény alapján megszűnik a gazdasági főigazgatói poszt, pontosabban az intézmény hatáskörébe utalják, hogy kinevez-e valakit erre a feladatra. Hogy látja, szükség van a kancellári rendszerben erre?
– Ha az illető kancellár rendelkezik olyan végzettséggel, amely a gazdasági főigazgatói funkció ellátásához szükséges, akkor nincs arra szükség, hogy külön személy lássa el az ezzel járó feladatokat. Ez csak fölösleges kettősséget okozna. Ahová azonban menedzserszemléletű kancellárt neveznek ki, ott nem árt, ha az intézmény megtartja ezt a pozíciót.
– Alapvetően kitől, mitől félnek?
– Aggodalmat az kelt bennünk, hogy olyan valaki lesz kancellár, aki adott esetben egyáltalán nem ismeri az egyetemet, annak belső világát. Az új kancellárnak nyilván szüksége van némi „betanulási” időre. Ezalatt fontos lenne, hogy kiépítse a munkakapcsolatait, megismerje az intézmény működését, más vezetőktől tájékozódva. További gond lehet, ha a kancellár, amint odakerül az intézmény élére, egyből megakaszt bizonyos, az intézmény zavartalan működéséhez szükséges folyamatokat. Reméljük, ilyesmire nem lesz példa. Egyelőre szóbeszédek terjednek arról, kik lesznek kinevezve. Ezekkel nem szeretnék foglalkozni, mert ennél komolyabb az ügy.
– Az MRK elfogadta a kancellária bevezetését, de azt kérte, a jövő év elején tekintsék át a rendszert. Van erre hajlandóság?
– Igen, Balog Zoltán miniszter személyesen vállalt kötelezettséget arra, hogy ez meg fog történni. Azt látjuk, hogy a kormánynak is érdeke, hogy jó, működőképes rendszer alakuljon ki, ehhez pedig szükség van minden jobbító szándékra. Az első hónapok működése során óhatatlanul olyan zavarok kerülhetnek a felszínre, amelyeket előre nem lehet látni. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az első fél év után áttekintsük a kancellári rendszer működését a gyakorlatban, és korrigáljunk, ahol arra szükség van. Bár van bennünk némi félsz az új rendszerrel kapcsolatban, nyitottak vagyunk, rajtunk nem fog múlni a működőképesség.
– Önt most választották meg két évre a rektori konferencia elnökévé. Milyen tervei vannak?
– Még a megválasztásom előtt három fő programpontot vállaltam fel. Meg kell őrizni a rektori konferencia egységét. Az MRK az utóbbi időben a brazil hallgatókkal kapcsolatos program révén jelentős szerepet vállalt az idegennyelvi képzések bővítése érdekében, ezen az úton is tovább kell mennünk. Ami pedig a legfontosabb, hogy a felsőoktatás tervezett átalakításának aktív résztvevői legyünk. El kell érnünk, hogy ne csak kritikusok, hanem társszerzők legyünk.
– Az ősszel ismételten összeül a Felsőoktatási Kerekasztal. Ez a fórum megfelel ennek a „társszerzőségnek”?
– A kerekasztal kiváló lehetőség arra, hogy vitás kérdésekről tárgyaljunk. Ugyanakkor látjuk, hogy az államtitkárságon dolgozzák ki az átalakítás koncepcióját. Nekünk az az érdekünk, hogy már ebben az előkészítési fázisban figyelembe vegyék a javaslatainkat.
Nincs és nem is lesz egyetem-összevonás
Bár az elmúlt napokban több helyen cikkeztek róla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tervezi egyetemek összevonását, így az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Műegyetem összeolvasztása is légből kapott. „2010 előtt volt csak napirenden a felsőoktatási intézmények kormányzati nyomásra történő integrációja. 2010 óta egyetlenegy felsőoktatási intézmény sem olvadt be másik egyetembe, főiskolába kormányzati nyomásra. Az egyes intézmények saját döntéseik alapján integrálódhatnak” – közölte a tárca az Index tegnapi, a témával kapcsolatos írására reagálva. (MH)