Súlyos ítélet a sorozatrabló álrendőrökre

Összesen több mint száznegyvenegy év szabadságvesztéssel sújtotta tegnap a Budapest Környéki Törvényszék annak a társaságnak a tagjait, amely korábban magát rendőrnek álcázva, rendőri intézkedéseket színlelve követett el trükkös rablásokat szerte Magyarországon. A bűncselekmények értelmi szerzőinek, illetve elkövetőinek zöme a bíróság határozata szerint nem bocsátható feltételes szabadságra sem, így az öttől tizenkilenc eszten­deig tartó fegyházbüntetésüket teljesen ki kell tölteniük. A tizennégyből három terhelt a szabadságvesztésének kétharmada után feltételes szabadlábra helyezhető, egyikük ügyét pedig elkülönítették, az ő esetében ítéletet sem hirdetett a törvényszék. Az ügyben házi őrizetben volt korábban egy nő, aki többek között fiktív okiratok beszerzésével segítette társait, a napokban pedig pénzhamisítás gyanújával vették őrizetbe. O. Barbarát nyolc év szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, egyúttal távollétében előzetes letartóztatásba helyezték.

A sajtóban az elsőrendű vádlott Csorba János és társai elsősorban módosnak ismert üzletembereket támadtak meg otthonaikban, közöttük több vietnami kereskedőt. A társaság tagjai rendőrruhába öltözve, arcukra kámzsát húzva keresték fel a sértetteket, akiknek hamis rendőrigazolványukkal igazolták magukat. A támadások előtt arra hivatkoztak, hogy bűncselekmény jutott a tudomásukra, ezért házkutatásokat tartanak. A sértettekben csak azután keltettek gyanút a történtek, hogy az álrendőrök összekötözték őket (néhány esetben a családtagjaikat is), és kifosztották őket. A megtámadottak között volt egy magyar vállalkozó is, akinek otthonából több mint harmincmillió forinttal távoztak a vádlottak.

Mint arról beszámoltunk, két héttel ezelőtti perbeszédében az ügyész a három csapásként ismert törvényre hivatkozva több vádlott esetében is életfogytig tartó – közöttük több tényleges – kiszabására tett indítványt a bíróságnak. Másnap tette közzé állásfoglalását a három csapás alkalmazásáról az Alkotmánybíróság, a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a halmazati büntetés súlyosításáról szóló korábbi rendelkezések egy részét. Az ügyésznek így módosítania kellett indítványát, és határozott idejű szabadságvesztés kiszabását kérte.

Utóbbi körülmény a Budapest Környéki Törvényszék tegnapi határozatának indokolásában is elhangzott, Surdy Miklós, a büntetőtanács vezetője kifejtette, hogy a legszigorúbban elbírált esetekben így is az öttől huszonöt évig tartó szabadságvesztés középmértékét kellett figyelembe venniük. Ennél azok a vádlottak kaptak súlyosabb büntetést, akikről megállapították, hogy bűnszervezetben követték el tetteiket.

A terheltek többsége láthatóan jókedvűen, egymással viccelődve vette tudomásul büntetését, többen sértő beszólásokkal illették a bíróságot is. A hetedrendű vádlott P. Béla vélhetőleg a sajtó képviselőinek is szánta azt a jókedvű megjegyzését, hogy ők azért jártak társaival rendőrruhában rabolni, mert igazából megélhetési bűnözők. A Budapest Környéki Törvényszék tegnapi ítélete nem jogerős, az ügyész egy terhelt kivételével a többi esetében súlyosításra tett indítványt, a védelem többnyire hatályon kívül helyezésért, enyhítésért fellebbezett.