Ajánló

Mit jelent ma a Nemzeti Színház?

Vidnyánszky: Kihívásokkal teli, komoly évad elé nézünk – Száznyolcvan éves a teátrum

Rendhagyó évadnyitó társulati ülést tartottak tegnap a száznyolcvan éves Nemzeti Színházban. Vidnyánszky Attila vezérigazgató az eseményen ismertette a tervezett bemutatókat. Az ünnepi évad legfőbb céljául azt tűzte ki, hogy a teátrum térjen vissza egykori nívójához.

Nemzeti
A Nemzeti Színház társulata Vidnyánszky Attila főigazgatóval az épület előtt (Fotó: Ficsor Márton)

A Nemzeti Színház, amely valaha a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán állt, száznyolcvan éve, 1837. augusztus 22-én nyitotta meg ka­puit. Ehhez az ünnepi évfordulóhoz alkalmazkodott az idén az új Nemzeti is, amely tegnap délután rendhagyó társulati üléssel kezdte meg következő, 2017/2018-as évadát.
Az ülésen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is beszédet mondott, s feltette a kérdést, hogy vajon ma, a huszonegyedik században mitől lesz „nemzeti” egy színház. Mint mondta, annak idején a válasz egyértelmű volt, a nemzeti azt jelentette, hogy nem német, vagyis, hogy a színészek magyar nyelven játszanak. „Számomra ma attól nemzeti egy színház, hogy megmutatja nekünk, magyaroknak, hogy kik voltunk, kik vagyunk és kik lehetünk” – fogalmazta meg a miniszter, hozzátéve, hogy ennek ellenére az intézményre nem lehet a magyarok magánügyeként tekinteni, hiszen fontos, hogy más nemzetek felé is nyissunk.

Balog Zoltán ezután Széchenyi István 1832-ben írt, a Magyar játékszínrül című röpiratából idézett, amelyben a gróf indítványozta egy olyan épület felépítését, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. A miniszter úgy vélekedett, a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház ma megfelel a Széchenyi által megfogalmazott igényeknek, mert az intézmény a minőséget, a közönség nemesítését és az innovációt is képviseli. Kiemelte azt is, hogy a teátrum nem csak a magyarországi, hanem a határon túli magyarokhoz is szól, és próbálja megtalálni a helyét a nemzetközi színházi világban is. Mint rámutatott, a kormány dolga az, hogy mindehhez biztosítsa a megfelelő anyagi hátteret, s ezt igyekeznek is megadni, ugyanakkor van egy nagy közös feladat is, mégpedig a megfáradt, elavult infrastruktúra megújítása. Úgy fogalmazott, a megvalósítás előtt még le kell küzdeni néhány akadályt, hiszen előbb a környék közlekedését és fejlesztését szeretnék megoldani.

Vidnyánszky Attila főigazgató elmondta, hogy színházuk nem csak a száznyolcvanadik születésnapját ünnepli az idén, hanem az épület létrejöttének tizenötödik évfordulóját is. „Kevés olyan nemzet van, ami olyan fordulatos Nemzeti Színház-történetet tudhat maga mögött, mint mi” – mutatott rá az igazgató. Majd ismertetett néhány fontosabb dátumot a teátrum múltjából, hozzátéve, hogy a következő évadot az emlékezésnek szeretnék szentelni. Mint felidézte, a Nemzeti Színház első előadása 1837. augusztus 22-én volt, ekkor Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művét mutatták be. Az ötvenéves évfordulón, 1887-ben szintén a költő darabjának díszelőadásával emlékeztek, s Jókai Mór és Csiky Gergely drámáit is bemutatták az ünnep alkalmából.

A százéves jubileumkor, Németh Antal igazgatása alatt, válogatott darabokat vettek elő a Nemzeti múltjából, és megkoszorúzták Bajza József sírját is. „Németh Antalt a példaképemnek tekintem, az ő színházeszményét szeretném megvalósítani a mai Nemzetiben” – fogalmazta meg a főigazgató, aki szerint a drámai fordulatot a teátrum történetében az 1965-ös év jelentette, amikor felrobbantották a Blaha Lujza téri épületet. Mint mondta, ez olyan seb a színház múltjában, amely talán soha nem fog begyógyulni.

Vidnyánszky Attila az évad megnyitásakor úgy fogalmazott, fontos tisztázni, hogy ma is azt jelenti-e a Nemzeti Színház, amit régen. Úgy vélekedett, az intézmény elpusztításának gondolata mindig is jelen volt, és ma sem tűnt el a köztudatból és a szakmából, sokan próbálják ma is relativizálni a szerepét. Mint rámutatott, hatvanöt év után, 2002-re végre elkészült az új épület, amely azóta is össztűz alatt áll, a legfontosabb azonban szerinte mégis az, hogy van, és a mienk.

„Úgy kell majd átadnunk a következőkben, hogy minimum olyan állapotban maradjon, ahogy eredetileg volt” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ennek érdekében vannak feladataik, például az elavult elektronikai berendezéseket ki kell cserélniük. A legfontosabb teendőnek azonban az alapokhoz való visszatérést nevezte, s mint mondta, mindent meg kell tenni azért, hogy a színház újra felvegye a fonalat. „A legnagyobb pusztítás a színházi szakma lelkében történt, most nekünk kell megfelelő szintre emelni a Nemzeti renoméját” – mutatott rá.

Mint kiemelte, a teátrum az évadot nagyszabású Bánk bán-bemutatóval nyitja meg, emellett színpadra kerül többek között az Egri csillagok, az Úri Muri, a Woyzeck, a Figaro házassága, Az ügynök halála és a Cseresznyéskert is. Lesz négy olyan előadásuk is, amelyet a diákok ingyen nézhetnek meg. „Méltó, kihívásokkal teli, komoly évad elé nézünk” – fogalmazta meg a főigazgató, akinek megbízatása május végéig tart.


Röviden

A jubileum jegyében telik az új évad a 25 éves Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban, amely nyolc bemutatóval várja a 2017/18-as szezonban a közönséget. Az MTI szerint Novák János igazgató elmondta, hogy az új darabok közül kettő a negyedszázados évfordulóhoz kötődik: a társulat alapító tagjainak személyes történeteire épül Czukor Balázs Visszatérő című, októberben debütáló előadása, míg Vidovszky György a társulat fiatalabb művészeivel készíti el a Mondj egy mesét című produkciót, amely a második félévben lesz látható a Kolibri Pincében. Az új évadban megtartják a Vidovszky György rendezésében Drezdában már bemutatott Rövidzárlat hazai premierjét is. A közönség jövő tavasszal láthatja Anders Duus svéd szerző a színház felkérésére írt, Dobd vissza almával című darabjának ősbemutatóját.

Jövőre megkezdődhet a Veszprémi Petőfi Színház épületének teljes rekonstrukciója. A tervekről a színház igazgatója, Oberfrank Pál elmondta, hogy elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány. Az átalakítás idejére a színház a közelbe, a Városi Művelődési Központ egykori Dózsa György úti épületébe költözik. A 2017/18-as évad első premierje egy gyermekdarab lesz, a Kincskereső kisködmön, amelyet a Bob herceg című operett követ. November elején mutatják be a Holt költők társasága című film színpadi adaptációját, az eredeti, Oscar-díjas forgatókönyvet is jegyző Tom Schulman darabját. Karácsony előtt láthatja a közönség Bálint Andrással a főszerepben az Isten pénze című musicalt, a jövő évben pedig a Kurázsi mama és gyermekei, valamint az Életrevalók című darabokat mutatja be a színház.

A sátán kutyája című Sherlock Holmes-történet premierjével kezdi szeptember 9-én a 2017/18-as színházi évadot a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A szezonra tizenhárom bemutatóval készül a társulat. Kirják Róbert, a színház ügyvezető igazgatója elmondta, a nagyszínpadi bemutatók sorában Kapecz Zsuzsa, Gothár Péter és Selmeczi György Diótörő című zenés mesejátéka, John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse Chicago című musicalje, Schiller Don Carlosa és Georges Feydeau A hülyéje című vígjátéka szerepel.

Szeptember 4. és 10. között hatodik alkalommal rendezi meg a Thália Színház hagyományos évadnyitó eseményét, a Vidéki Színházak Fesztiválját: hét nap alatt kilenc előadással várják a közönséget. Szeptember 4-én a fesztivál nyitóelőadásaként látható Csehov Ivanov című darabja, Spiró György fordításában – írja az MTI. Szeptember 5-én Paczolay Béla rendezésében tekintheti meg a közönség a Pécsi Nemzeti Színház előadását, az Ádám almáit. A fesztivál nagyszínpadi előadásainak sora szeptember 6-án Az ötödik pecsét című produkcióval, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátékával folytatódik. A Vidéki Színházak Fesztiválja szeptember 10-én két előadással zárul. A nagyszínpadon a Jászai Mari Színház előadását, Spiró György Az imposztor című darabját láthatja a közönség. A Bereményi Stúdióban a Szegedi Nemzeti Színház várja a közönséget, Háy János Utánképzés (ittas vezetőknek) című előadásával.

Tizenöt bemutatót tervez az új évadban a kecskeméti Katona József Színház. Cseke Péter igazgató elmondta: az öt nagyszínházi, bérletes bemutató közül ez első szeptember 29-én a Csárdáskirálynő című operett premierje lesz. A darab rendezője Béres Attila. Bertolt Brecht A szecsuáni jóember című drámáját Zsótér Sándor rendezi, bemutatóját november 17-én tartják. Michael Frayn Függöny fel! című előadását, Szente Vajk rendezésében, szilveszterkor láthatja először a közönség.

Az Őrült nők ketrecével indítja az évadot augusztus 31-én a Margit körúti Átrium. Októberben Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket című művének színpadi adaptációját tűzik műsorra Alföldi Róbert rendezésében, Hernádi Judit és Bányai Kelemen Barna főszereplésével. Februárban George Orwell 1984 című regényének színpadi változatát mutatják be a Lepkegyűjtő Produkció előadásában. Scherer Péter lesz a főszereplője a Kiscsillag zenekar Semmi konferencia című kamaraestjének, bemutatkozik Gubás Gabi és Szabó Győző zenés estje, a Ha lenne más is, a galérián pedig Alföldi Róbert 1940 és 1970 közötti színezettfotó-gyűjteményéből nyílik kiállítás októberben.