Kvótaérdekek

A Magyar Hírlap július 20-i számában Baranya Róbert tudósított a Századvég Alapítvány konferenciájáról, ahol Tuzson Bence arról beszélt, hogy „a brüsszeli bürokraták elvesztették józan ítélőképességüket, hiszen nem látják, hogy világos kapcsolat van a terrorizmus és az illegális migráció között”. Hasonló álláspontok hangzanak el a kormány és a kormánypártok több politikusa részéről is.

A brüsszeli bürokraták nagyon is látják a helyzetet, csak nem beszélnek róla. Teljes mértékben az Egyesült Államok kiszolgálói, amiből Angela Merkel Németországa is hasznot húz. Az Egyesült Államok már 1916-ban eldöntötte, hogy felszámolja az európai nemzetállamokat, mert azok egymás közti szembenállása robbantotta ki a Nagy Háborút. A Központi Hatalmak felajánlották a békekötést, miszerint a háború előtti status quo mindenben a régi marad. Ezt európai antanthatalmak is készek voltak elfogadni. Az Egyesült Államok azonban a háború folytatása mellett állt ki, mert ebben lehetőséget látott a világhatalmi pozíciójának megalapozására. Ennek kivitelezésére azt az ideológiát terjesztette, hogy a Nagy Háború oka a már említett ellentét volt, és hogy ez még egyszer ne következzen be, arabok tömegével kell elárasztani Európát. Így ugyanis a vérkeveredéssel rövid időn belül megszűnnek a nemzetállamok, és kialakíthatóvá válik az egységes európai társadalom, és megalakulhat az Egyesült Államok mintájára a kormány- és államfői szerepet egyaránt betöltő elnöki rendszer.

Mivel így a szellemi színvonala is csökken, az Egyesült Államok félgyarmatává tudja lesüllyeszteni Európát. Ezt a koncepciót – nyilván amerikai sugallatra – közvetlenül a háború befejezése után megírta a japán és osztrák főnemesi családból származó Richard Coudenhove-Kalergi is, az Európa megreformálása című könyvében. Röviddel ezután megjelent Oswald Spenglernek a Nyugat hanyatlása című kétkötetes munkája, amelyben kifejtette, hogy a nyugati kereszténység részéről sokkal inkább fennáll a kibékülés lehetősége az iszlámmal, mint az ortodox kereszténységgel, amellyel az ellentétek kibékíthetetlenek. A szintén osztrák származású Ludwig Josef Johann Wittgenstein pedig Cambridge-ben Bertrand Russel professzor Principia Mathematica című munkájában lefektetett számlogikai elvek alapján kidolgozta a „nyelv-logikai syntaxist”, amellyel a nemzeti nyelvek félretételével ki lehet dolgozni egy olyan egységes nyelvet, amely bárhol használható és megérthető. Ennek a filozófiai irányzatnak asztaltársasága a bécsi Central kávéházban volt a második világháború után is.

Amikor megalakult Európai Gazdasági Közösség (EGK), akkor még egy nemzetközi részvénytársasághoz hasonló gazdasági együttműködésnek indult, ami fokozatosan politikaivá is vált. Már politikai unióvá alakult át 1990-re, pontosabban a kiüresedett EGK mellett megalakult az Európai Unió államszövetségként. Ezt az államszövetséget az „eukrata unionisták” fokozatosan szövetségi állammá kívánják átalakítani. Megpróbálták az alkotmányát kidolgozni, ami a lisszaboni szerződéssel csak félig sikerült. Utána azonban a centralizálást felgyorsították. Ez párhuzamosan folyt az afroázsiai muszlim vendégmunkások fokozatos beáramlásával és letelepedésével.

Egyes államok, így Belgium, Franciaország és részben Németország nagyvárosaiban saját negyedeik alakultak ki. Fél évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok elérkezettnek látta az időt arra, hogy az úgynevezett arab tavasszal és a szíriai polgárháború kirobbantásának elősegítésével, és az Iszlám Állammal szembeni langyos fellépésével meginduljon a muszlim menekültáradat Európába, hogy szétverje az ottani nemzetállamokat, és minél előbb megvalósuljon prezidenciális köztársaságként az Európai Egyesült Államok azokkal a mai vezetőivel, akik feltétel nélkül hajlandók aláírni az Amerikai Egyesült Államok igényei szerint a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Megállapodást. Egy ehhez hasonló amerikai tervezet másfél évtizeddel ezelőtt az Európai Unió tagállamainak ellenállása miatt hiúsult meg. A megállapodástervezet aláírásával ugyanis Európa gazdaságilag teljesen az Egyesült Államok kiszolgáltatottjává válna.

Mivel az unió egy szűk, az Egyesült Államok érdekeit kiszolgáló vezető rétege mindenáron keresztül akarja vinni ezt a folyamatot, ezért nem akar gátat vetni az Európába irányuló illegális muszlim bevándorlási folyamatnak. Hogy az Egyesült Államok van a háttérben, azt bizonyítja Soros György brüsszeli fellépése, akinek javaslata, hogy a kvóta szerinti kötelező betelepítés költségeit a tagállamok adóemeléssel, az unió pedig elsősorban az agrártámogatások csökkentésével gazdálkodja ki. Az unió vezetői hajlamosak is ennek megfelelően cselekedni, aminek következménye a tagállamok mezőgazdaságának a tönkretétele, az egészségre nem biztonságos amerikai élelmiszer behozatala, és az adóemeléssel a tömeges elszegényedés, Európa életszínvonalának csökkenése lenne. A visegrádi négyek tanácskozásán valamennyi kormányfő és különösen Orbán Viktor helytállóan fogalmazott. Gyakorlatilag kimondták, hogy az unió jelenlegi vezetését le kell váltani, mert csak így valósítható meg az Európai Unió feltétlenül szükséges gyökeres reformja.

Mindezeket figyelembe véve alapvető érdeke valamennyi magyar állampolgárnak, hogy az október 2-i népszavazáson részt vegyen és tiltakozzon az Európába özönlő migránsok kötelező betelepítése ellen.