Kulcsszerep Kína új politikájában

Lezsák Sándor és Hsziao Csien Spányi Antal székesfehérvári püspökkel Lakiteleken (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Kicsi a bors, de erős” – mondta hibátlan magyarsággal hazánkat jellemezve a Lakiteleki Népfőiskola Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói előtt tegnap a kínai nagykövet. Hsziao Csien a diplomáciai „illemet” meghaladó tisztelettel beszélt hazánkról, feltalálókról, tudósokról, a nemzet századokon átívelő szabadságvágyáról. Érezhetően nem puszta közhely volt, amikor felidézte a kínai általános iskolák irodalomóráinak kötelező anyagát, Petőfi Sándor verseit. A nagykövet ismételten magyarul idézett: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem!” A szimbólumokat a napi politika nyelvére fordítva Hsziao Csien hangsúlyozta: Peking új selyemutat, Ázsiát Európával összekötő tengeri, gazdasági „sztrádát” akar létrehozni, ez számtalan új lehetőséget biztosít a kínai–magyar viszonyban is.

Kína több fejlődési úttal próbálkozott, tanulni akartak a nyugati országoktól és a Szovjetuniótól is, de ez sikertelennek bizonyult, majd 1978-ban megtalálta saját útját. „Szorít-e a cipő, azt csak a láb tudja” – idézett egy kínai mondást a nagykövet. Hsziao Csien visszaemlékezett 1986-ra, amikor 375 dollár volt az egy főre jutó GDP Kínában, amely mára 6000 dollárra nőtt. „Akkor a legnagyobb álmunk az volt, hogy nyugdíjba menet vehessünk egy használt japán autót. Ma néhány havi fizetés után saját gyártású új autót vásárolhatunk” – hozott fel egy kézzelfogható példát. Kína elkötelezte magát a kínai álomnak nevezett koncepció megvalósítása mellett, amelynek keretében 2020-ra befejeződik a „szerény jóléti társadalom” kiépítése, majd 2049-re befejeződik a „modernizált állam” létrehozása. Hsziao Csien szerint Kína új politikájának megvalósításában Magyarország a térségi központ szerepét tölti be. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a népfőiskola alapítója hangsúlyozta: Kína a nyugati nyitás politikája, és hazánk keleti nyitása találkozik azzal a történelmi lehetőséggel, amelyet Kína ajánl a világ számára.

A Keleti Nyitás Kollégiumának előadásai után Lezsák Sándor és Bíró Zoltán irodalomtörténész felavatta Kerkai Jenő jezsuita szerzetes bronz mellszobrát. Az alkotást Spányi Antal székesfehérvári püspök áldotta meg. Lezsák Sándor hangsúlyozta: vissza kell hódítanunk a Kárpát-medence sok-sok területén ősi hitünket, a kereszténységet, ennek érdekében tett sokat Kerkai páter.

2 perces interjú: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke

– Az orosz mellett jövő nyáron kínai műfordítótábor is lesz a Lakiteleki Népfőiskolán. Ez gesztus Kínának, vagy több ennél?

– Sokat beszélünk a gazdasági együttműködésről, a kölcsönös üzleti haszonról. Ez fontos, de ehhez elengedhetetlen, hogy jobban megértsük és megismerjük egymást. A kultúra a népi diplomácia alapja, ami nélkül nem lehet teljes a két ország, a két nép viszonya. A műfordítótábornak ezért szentelünk kiemelt figyelmet. A nagykövetség támogatni fogja a programot, amely újabb híd a két nép között.

– Van ennek kézzelfogható haszna?

– Mindenképpen, hiszen a fiatalok segíthetik a magyar vállalatok kínai megjelenését éppúgy, mint ahogy lehetőséghez jutnak a nálunk megjelenő keleti vállalkozásoknál. Nem idegenként kerülnek össze egymással, ismerni fogják egymás kultúráját.

– Lakitelek ezzel felkerült a „kínai térképre”?

– Mindez nem csak a népfőiskola számára fontos. A kínai nagykövet látogatása előremozdítja a régiók közötti együttműködést is. Hiszen nem csak „nagyban” kell gondolkodni. Kína egy-egy tartománya magyarországnyi területtel, gazdasági erővel rendelkezik. Ha köztük és a magyar megyék, a magyar kis- és középvállalkozók között is megteremtjük az együttműködést, ez gazdasági válságokat túlélő szoros kapcsot jelenthet.

2 perces interjú: Hsziao Csien, Kína budapesti nagykövete

– Előszeretettel használunk nagy szavakat, de a valóságban milyen most a magyar–kínai viszony?

– A két ország hatvanöt éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, voltak jobb és rosszabb időszakok, most azonban „csúcsra jár” a két ország kapcsolata. A Bank of China, a Huawei is regionális központot létesített Magyarországon. Virágoznak a kulturális kapcsolatok is, a mostani három Konfucius-intézet után most nyílik a negyedik. Természetesen van még hova fejlődni, képletesen szólva egy tízes skálán most már átléptük a meghatározó ötös számot, a közeljövőben még legalább két ponttal javítunk.

– Miért jönnek a kínai cégek Magyarországra? A Kínában legendás „kék Duna” nem csak nálunk folyik…

– Magyarország földrajzi helyzete meghatározó. Önmagában azonban ez nem lenne elegendő. A magyar munkaerő szakképzettsége és nyitottsága, a kormányzat pozitív hozzáállása nélkül ez kevés lenne. Így azonban Magyarország a kínai külpolitikai stratégia legfontosabb pillére Közép- és Kelet-Európában.

– Először járt a Lakiteleki Népfőiskolán, hogy tetszett?

– A természeti környezet és a komplexum lenyűgözően egészíti ki egymást, jó lehet itt tanulni. Számunkra nagyon fontos, hogy ennyi fiatal érdeklődik Kína iránt. Ez biztos alapja kapcsolataink további fejlődésének.