Így változik idén a gazdaság

A háztartások túlzott eladósodását megelőzendő, január 1-jén lépett életbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új adósságfék-szabályozása. A jegybanki rendelet két új fogalmat vezet be: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM).

A szabályozás értelmében a hitelfelvevő a kétszázezer forintot meghaladó hitelösszeg felvételekor nem vállalhat a nettó jövedelmének ötven százalékánál nagyobb törlesztőrészletet (négyszázezer forint feletti jövedelem esetén hatvan százaléknál nagyobbat), az ügyfél jövedelmét pedig kötelezően igazolni kell. A devizahitelek esetében szigorúbb a szabályozás: a JTM felső korlátja euróban felvett hitel esetén huszonöt (a magas jövedelműeknél harminc) százalék, egyéb devizában felvett hitel esetén tíz, illetve tizenöt százalék. A jövőbeni lakossági hitelezést meghatározó jogszabály másik újítása, hogy az MNB bármikor szigoríthat a feltételeken, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a lakossági hitelezés túlságosan felfutott.
A kormány novemberi döntése alapján a február 1-jei hatállyal forintosítják a devizaalapú jelzáloghiteleket. Ugyan az ügyfelek tőketartozása ezzel nem csökken tovább, a törlesztőrészletekre kedvező, 3-4 százalékos csökkentő hatással van (az elszámolást követő, mintegy huszonöt százalékos csökkenésen felül).

Viszonylag kevesen, vélhetően nagyjából tíz százaléknyian élnek majd a devizában maradás lehetőségével.
A forintosítást követően kisebb hatása lesz a forint árfolyamváltozásának a háztartások költségvetésére, s megnő a betéti- és hitelkamatok szerepe - így az MNB kamatpolitikájának erőteljesebb lesz a hatása a fogyasztásra, s azon keresztül az inflációra.

Átrendezett adózás

A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat, ami havonta ötezer forint megtakarítást jelent számukra. A kétgyermekes családok 2015-től még nem jutnak nagyobb kedvezményhez, de 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik a gyermek után leírható kedvezmény: a jelenlegi tíz-tízezer forint helyett négy év múlva már húsz-húszezer forintnyi lesz. A változás háromszázezer szülőt érinthet, s egy átlagfizetést megkereső egyedülálló, kétgyermekes anyuka 2019-től már teljes mértékben mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége alól, míg jelenleg a személyi jövedelemadó (szja) felét kellett befizetnie a gyerekek után járó kedvezmény révén.

Az eddigi évi ötszázezer forint helyett csak kétszázezer forintig adhat a munkáltató 35,7 százalékos közteher mellett nem pénzbeni juttatást, az e feletti részt 51,17 százalékos adó terheli. A SZÉP-kártya esetében ez a határ négyszázötvenezer forint, és az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákok is kaphatnak béren kívüli juttatásokat. A munkáltató 2015-től a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen nyújthat támogatást.

A tartós megbízási szerződésben dolgozók nem csak az év végi adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik ez évtől az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeiket, valamint a családi járulékkedvezményt.

A nyugdíjak és egyes járadékok is 1,8 százalékkal emelkednek januártól. Akiknek többféle folyósítás jár, azoknál egyenként kell megemelni a nyugdíjakat és járulékokat. Ez év végével viszont megszűnt megszűnt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba.

Szeptembertől megszüntetik azokat a magánnyugdíjpénztárakat, amelynél a befizető tagok aránya a megelőző  hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a hetven százalékot.
A társasági adónál a nyereségminimumot a teljes árbevétel két százaléka után kell számítani, tehát ez évtől már nem szabad figyelembe venni csökkentő tételként sem az ELÁBÉ, sem a közvetített szolgáltatás értékét.