Ajánló

Hatszáz cég létszámnövelő beruházása kaphat támogatást

Tovább folytatódik a Pénzügyminisztérium munkahelyteremtést ösztönző programja, a résztvevőknek azonban vállalniuk kell, hogy a létrehozott pozíciókat meghagyják

Hatmilliárd forintból idén már második alkalommal hirdeti meg a Pénzügyminisztérium (PM) a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt programját.

Irodai-munka
Rekordalacsony szinten az álláskeresők száma, egyre több cég keres munkatársat, azonban a feladott hirdetések számával a munkaerőhiány is tovább nőtt (Fotó: Ficsor Márton)

A Pénzügyminisztérium pályázata a kormány gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban a kis- és középvállalkozói szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaságok megerősítéséhez, a területi kohézió erősítéséhez és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához.
A támogatási keretösszegből megközelítőleg hatszáz kkv-nál mintegy háromezer új munkahely jöhet létre, és több ezer megőrizhető – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a távirati irodának.

A központi programban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez igazodva emelkedtek a kiegészítő támogatási összegek, továbbá egy újabb hátrányos helyzetű célcsoport – a hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nők – foglalkoztatásának kiemelt támogatását is segíti a program.
A munkahelyteremtő támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen vagy csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható, amelynek mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet. Ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként további hétszázezer forintot kaphatnak, amennyiben az elmúlt tizenkét hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják, új munkahelyenként további 1,5 millió járhat, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további másfél millió forint támogatást kaphatnak – tette hozzá Varga Mihály.

Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további négyszázezer forint támogatást kaphatnak.

A munkáltatónak a kétéves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított három évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.

A munkaerőpiaci eszközbeszerzői program pályázati időszaka szeptember 10-ig tart, a kormányhivataloknál lehet jelentkezni.


Magyarországon a kötött munkarend jellemző
Lehetne rugalmasabb idehaza a munkaidő

Magyarországon tízből három, nemzetközi szinten azonban már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben derült ki a Randstad Workmonitor munkavállalói attitűdöket vizsgáló, 33 országra kiterjedő, negyedévente végzett felméréséből.

Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, ugyanakkor a dolgozók 44 százaléka úgy vélte, hogy kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek. Idehaza több mint négyszáz, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18–65 éves munkavállaló válaszolt a Randstad Workmonitor munkavállalói attitűdöket vizsgáló felmérésére, amelyet tegnap küldtek el az MTI-hez.

A közlemény idézte Szokody Ágnest, a Randstad Hungary marketingmenedzserét, aki kifejtette: Magyarország kicsit le van maradva, itt ugyanis a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze harminc százalékuk tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. Ugyanakkor megjegyezte, elhelyezkedéskor különösen a Z generáció számára fontos szempont, hogy a kiszemelt vállalatnál van-e lehetőség rugalmas munkavégzésre. A kutatásban az is szerepel, a megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy munkáltatója minden technikai feltételt biztosít az otthoni munkavégzéshez.

A régióban Ausztria áll az élen, ott minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada.

A kutatásból kiderül, a dolgozók támogatják a rugalmas munkavégzést, úgy vélik, hogy az hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. Ezáltal csökkenthető az elvándorlás is.
(MOA)


A legtöbb pályakezdőt az ország északkeleti megyéiben regisztrálták
Országszerte javuló foglalkoztatási mutatók

A nyilvántartott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában. Zala megye statisztikái némiképp jobbak az országos átlagnál, és kevesebb a munkát kereső pályakezdő is.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a honlapján közölte: júniusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. Számszerűsítve: a nyilvántartott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent egy év alatt, az NFSZ a júniusi zárónapon 240 700 álláskeresőt tartott nyilván. Júniusban 43 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét. Az új belépők száma az előző évinél 3,1 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,8 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma. Az álláskeresők 28,2 százaléka, 67 800 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 12,9 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt a 2018. március–májusi gördülő negyedévben. Zala megyében 4,8 százalékra mérséklődött júniusban az álláskeresők aránya, a mutató értéke a májusinál 0,1 százalékponttal, az egy évvel korábbinál pedig 0,8 százalékponttal volt kevesebb – tájékoztatta a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya tegnap az MTI-t. Csökkent a pályakezdő álláskeresők száma is a megyében. Júniusban az álláskeresők hét százaléka, összesen 437 fiatal volt pályakezdő, míg tavaly 593-an kerestek állást a kirendeltségek segítségével. A regisztrált álláskeresők számának csökkenésében a szezonális munkaerőigények bővülése mellett az is szerepet játszott, hogy júniusban mintegy hetven álláskereső képzése kezdődött el.
Az álláshelyek száma is jelentősen bővült: a munkaadók ezerkétszáz új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be júniusban.
(MOA)


Megugró kereslet Bács-Kiskun megyében
Az állások számával együtt a munkaerőhiány is nőtt

Több mint negyvenezer új állást hirdettek meg a cégek a legnagyobb álláskereső oldalon az elmúlt három hónapban. Ezzel újabb tizenhét százalékkal emelkedett a feladott hirdetések száma a tavalyi második negyedéves eredményekhez képest. Regionálisan Bács-Kiskun megyében nőtt kiemelkedően a hirdetések száma, a munkaerőhiány viszont már az ország minden táján jelentkezik – derül ki a Profession.hu kutatásából, amelyet tegnap tettek közzé. A legtöbb álláshirdetésben középiskolai végzettséget vártak el, míg az egyetemi végzettség mindössze a cégek három százalékánál volt feltétel.
Az idei második negyedévben is bolti eladót, pénztárost és betanított munkást keresett a legtöbb cég. Harmadik helyen az anyagmozgató, rakodó pozíciókra feladott hirdetések állnak, majd ezt követi a  programozó, fejlesztői pozíció, amely tavaly még a keresleti lista harmadik helyén állt. A legtöbb jelentkezés ezzel szemben az asszisztensi, adminisztrátori hirdetésekre érkezett. Őket szorosan követik a területi képviselők, a betanított munkára, majd az eladói munkára jelentkezők, ám ezekben a kategóriákban a kínálat dinamikája még mindig meghaladja a keresletet. Fizikai és szakmunka területen tizenegy százalékos jelentkezésnövekedést mértek, ami a kereslettel párhuzamosan mozog, de még mindig kisebb ütemben nő a jelentkezések száma, mint amilyen ütemben a meghirdetett állások száma növekszik.
(MOA)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom