Ajánló
EU–Arab Liga: Napirenden a migráció is
Orbán Viktor képviseli hazánkat a Sarm es-Sejk-i csúcstalálkozón – a magyar kormány elutasította a Brüsszel által erőltetett közös, bevándorláspárti állásfoglalást
Megkezdődött tegnap az Európai Unió és az Arab Liga első, kétnapos csúcstalálkozója az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A tanácskozáson európai részről huszonnégy állam- és kormányfő, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vesz részt. Orbán Viktor kormányfő tegnap reggel utazott el Egyiptomba, érkezéséről a Facebookon is közölt videót. Angela Merkel német kancellár és Theresa May brit kormányfő is jelen lesz, távol marad viszont Emmanuel Macron francia elnök, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, valamint Lettország és Litvánia vezetői. Az Arab Ligát pedig a házigazda egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi mellett a huszonegy meghívott országból tizenhárom állam- és kormányfő képviseli.
A felek három fő témakörben tárgyalnak, ezek az Európa és az arab országok közötti gazdasági együttműködés, a globális kihívások és a regionális kérdések. A globális kérdések között vitatják meg a felek a multilateralizmus, az éghajlatváltozás, a migráció és a biztonság ügyét. A regionális témák között szerepel az izraeli–palesztin konfliktus, a szíriai, a jemeni és a líbiai háború. Az MTI által idézett elemzők szerint nem várható különösebb áttörés a tanácskozáson, már csak azért sem, mert többek között a migráció témájában sincs egység az uniós tagállamok között.
A megnyitón az egyiptomi elnök úgy fogalmazott, „a terrorizmus veszélye az egész világon elterjedt, mint egy kóros ragály”, ezért sürgős együttműködésre van szükség. Tusk szintén együttműködésre szólított a migráció ügyében. A lengyel politikus szerint a származási, tranzit- és célországoknak közösen kell megtörniük az embercsempészek üzleti modelljét. A tanácskozás előtt Sebastian Kurz osztrák kancellár az Európában elutasított illegális bevándorlók fokozott visszavételét követelte az észak-afrikai államoktól. Ausztria kész nagyobb nyomást gyakorolni a kérdésben – húzta alá.
Február elején tartották az EU és az Arab Liga külügyminisztereinek tanácskozását, ahol magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem támogatta, hogy a közös nyilatkozat utalást tegyen az ENSZ globális migrációs és menekültügyi csomagjára, mivel azokat Magyarország és más uniós tagállamok sem támogatták.
Az MTI-nek akkor elmondta, hazánk továbbra sem hajlandó a migrációról úgy beszélni, mint amit kezelni kellene, úgy tekinteni a migrációra, mintha nem lenne biztonsági kockázata, valamint továbbra sem lesz partner abban, hogy az ENSZ migrációs csomagját „a hátsó kiskapun visszahozzák”. Kiemelte, számos területen együtt kell működni az Arab Liga országaival egyebek mellett a biztonsági, a stabilitási és a gazdasági fejlődés érdekében. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az uniónak a beavatkozás gyakorlata helyett a kölcsönös tiszteletre kell alapoznia politikáját.
Röviden
A Közel-Keleten működő különbíróságok létrehozását javasolta Herbert Kickl osztrák belügyminiszter azon dzsihadisták ügyében, akik európai országokból érkeztek, és csatlakoztak az Iszlám Államhoz Szíriában vagy Irakban – írta az MTI a Kronen Zeitungra hivatkozva. Kickl hangsúlyozta, Bécs elfogadhatatlannak tartja, hogy visszafogadják Európába ezeket a zsoldosokat. „Ausztriába 30-60 ilyen ember akarhat visszatérni. Önként utaztak oda, terrorista szervezetek oldalán harcoltak, megsebesültek, most meg annak az államnak az egészségügyi rendszerét akarják használni, amelyet meg akarnak semmisíteni” – fogalmazott Kickl.
Az Il Giornale olasz konzervatív lap minapi cikke szerint az olasz médiahatóság, az AGCOM júniusban hatályba lépő új szabályozása alapján – a migránsoktól szóló híradásaikban – a műsorszolgáltatók 10 ezer eurótól 250 ezer euróig terjedő bírságot kockáztatnak, amennyiben saját programjaikban és híreikben gyűlöletbűncselekményt valósítanak meg a hatóság megítélése szerint – írta a Tűzfalcsoport blog. Hozzátették, az Il Giornale cikke világossá teszi, hogy ezzel a lépéssel valójában cenzúrát akarnak bevezetni az olasz médiában.