Boldoggá avatás előtt Mindszenty

A főpásztor tájékoztatott arról is, hogy mindez „fontos lépés a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik”. A vizsgálatok pozitív eredménye „megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket” – írta.

A hírt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke az Országházban jelentette be a Mindszenty bíborosról szóló tudományos tanácskozás résztvevőinek tegnap. A konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szervezte abból az alkalomból, hogy hetven évvel ezelőtt, 1949. február 3–8. között zajlott Mindszenty József hercegprímás koholt pere. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: az államhatalom célja volt nem csak a főpásztor likvidálása, hanem a hívek megfélemlítése és az egyházak kiiktatása is. „Mindszenty József azonban a diktatúrával szembeni ellenállás jelképe és a hűség példaképe lett” – mondta, hozzátéve, hogy a kereszténység ma is egy üldözött vallás, „éppen ezért a magyar kormány támogatja a hazai egyházak működését és társadalmi szerepvállalását”.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke hangsúlyozta: Mindszenty József vállalta a nyílt harcot és annak minden következményét a hatalommal, nem egyezkedett és el volt készülve a vértanúságra, ezért válhatott a kommunista hatalommal szembeni ellenállás jelképévé. Perét óriási nemzetközi médiaérdeklődés is kísérte: a lapok napokon keresztül tudósítottak a perről, a Life magazin önálló számot szentelt neki, a Times pedig címlapon hozta a bíboros arcképét. Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök köszöntőjében azt mondta: Európa keleti régiójában a kommunista hatalomátvétel után az egyházi vezetők vállalták a nehéz sorsot, „Mindszenty József azonban példakép és reményforrás: azt mutatja, hogy Isten segítségével az ember minden körülmények között megmarad embernek”.