Ajánló
Beruházások adták a tavalyi év lendületét
Alábecsültük a növekedés ütemét – mondta Varga Mihály, aki a korábbi számításokat azzal magyarázta, hogy a költségvetést még a hatéves bérmegállapodás előtt készítették
Fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat tegnapi parlamenti vitájában. A tavalyi volt az első év, amikor a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság.
„Önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét” – fogalmazott a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy a költségvetést tavasszal készítették, míg a bérmegállapodást novemberben kötötték meg. Arról is szólt, akár beszámítják az Eximbank mérlegfőösszegét, akár nem, az államadósság állománya akkor is csökkent. A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak. A miniszter szerint 2017-ben a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, miközben 2010-ben 3,8 millió alatt volt ez szám.
Szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke ugyancsak a tavalyi zárszámadásról szóló expozéjában az Országgyűlés plenáris ülésén a számvevőszéki portál közlése szerint. Elmondta, 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál is kedvezőbben alakult. Tavaly a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték. Hozzátette, a pozitív gazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell a fenntartható kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét. Domokos László expozéjában feltette a kérdést, hogy a következő években mekkora méretű állam képes támogatni a magyar gazdasági folyamatok fenntarthatóságát. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elképesztőnek nevezte a kormánypártiak „dicshimnuszát” a tavalyi büdzséről. Hiányolta, hogy a javaslat nem adott elegendő információt arról, „mit vert dobra” a kormány. Mesterházy Attila (MSZP) utalva a lakás-takarékpénztárakat érintő változásokra, úgy vélte, a kormány a kiváltságos keveseket támogatja. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint a kormány azért is sikeres, mert rendbe tette a költségvetési gazdálkodást. Amikor a jelenlegi ellenzék volt hatalmon, akkor egyetlen költségvetési szám sem teljesült. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a 2017-es zárszámadás azt mutatja, hogy a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelentősen nőtt a reáljövedelem.