„A NATO is segít megfékezni a bevándorlást”

A NATO–Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg „a keleti szárny” védelmét – jelentette ki Orbán Viktor Varsóban. Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozójáról a magyar kormányfő a közmédiának nyilatkozva emlékeztetett: miután a kelet-közép-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”. „Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – nyomatékosította a miniszterelnök.

„A korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét. A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy „szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen”. Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.

A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség „vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe”. „A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (…) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.

Megerősített kohézió

A miniszterelnök szavait támasztotta alá Simicskó István honvédelmi miniszter nyilatkozata, aki a NATO-csúcstalálkozó keretében részt vett az észak-atlanti szövetség miniszteri szintű tanácskozásán. A tárcavezető elmondta, a NATO a délről érkező veszélyek – az illegális migráció, az embercsempészet – elleni harc tekintetében is megerősítette egységét. Mint kifejtette, az észak-atlanti szövetség igyekszik válaszokat adni azokra az új biztonsági kihívásokra, melyek az elmúlt években, illetve napjainkban is jelentkeztek.

Ezért „mind a déli, mind a keleti veszélyek tekintetében megerősítettük a kohéziót” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, a terrorizmus elleni küzdelem nagyon fontos kihívás a NATO számára.

Délről jön a legnagyobb kihívás

Szijjártó Péter szintén azt hangsúlyozta, hazánk szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a déli kihívások közvetlen hatással vannak Magyarország biztonságára, mivel „Európa déli szomszédságában destabilizált környezetből, destabilizált térségekből érkezik a legtöbb bevándorló” ide – mondta. Hozzátette: a déli helyzet az egyik legfőbb oka az Európára, illetve Magyarországra háruló bevándorlási nyomásnak.
A migránsválság kezelése, a terrorizmus visszaszorítása, illetve Európa keleti és déli szárnyának megerősítése mellett a csúcstalálkozón szó esett az iraki és az afganisztáni helyzetről is: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta: a szövetség kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, és egy új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját. Stoltenberg elmondta továbbá, a tagországok megállapodtak abban, hogy fenntartják a szövetség stabil katonai jelenlétét Afganisztánban, elkötelezve magukat amellett, hogy 2020 végéig folytatják az afgán biztonsági erők finanszírozását.

A NATO-főtitkár tájékoztatást adott arról is, hogy a tagállamok átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára, Ukrajna NATO-tagsága ugyanakkor egyelőre nem kerül napirendre. Stoltenberg a Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: a NATO nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni a Krím elcsatolását.

Alakuló forró háború

„Elítéljük a kelet-ukrajnai helyzet szándékos destabilizálását” – hangsúlyozta. A NATO-csúcs egyik legfontosabb döntésének egyértelműen az számít, hogy a szövetség megerősíti keleti szárnyát, és mintegy ezerfős zászlóaljakat fog állomásoztatni az Oroszországgal határos Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban. Erre reagálva Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „a NATO megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására”. „A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek” – hangsúlyozta Gorbacsov. A volt szovjet elnök szavai szerint a Varsóban hozott döntések Oroszországot egy növekvő szembenállásba rángatják bele.

Az orosz külügyminisztérium tegnap közleményben jelezte, a NATO-csúcson elhatározott erőfeszítések tisztázást követelnek a NATO–Oroszország Tanács soron következő, július 13-ra előirányzott ülésén. Az orosz külügyminisztérium vasárnapi közleményében úgy értékelte, hogy ezek a döntések a nem létező orosz fenyegetésen alapulnak.

---

Röviden. Washington marad a hegemón szerepben
-
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy a visegrádi csoport az Egyesült Királysággal kiegészített formátumban a Brexit következményeiről fog tárgyalni. A Londonnal a „közeli jövőben valószínűleg folytatandó V4-es egyeztetésen civilizált módon értekeznének az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról” – mondta.

- Barack Obama amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok nem fogja soha cserben hagyni Európát, bármilyen idők is járjanak. „Jóban-rosszban, mindig számíthattok az Egyesült Államokra” - hangsúlyozta, miután felhívta a figyelmet az Európára leselkedő biztonsági és humanitárius fenyegetésekre. Az amerikai elnök kérte továbbá Angela Merkel német kancellárt, hogy a britek EU-ból távozása, „a Brexit után az Európai Unió és Nagy-Britannia között legyen szoros kapcsolatrendszer, s egy ehhez vezető rendezett átmenet”. Barack Obama a lengyel alkotmánybíróság körüli vitákra utalva beszélt arról is, nem látja veszélyben a lengyel demokráciát.

- Francois Hollande francia államfő kis iróniával reagált varsói sajtóértekezletén a Brexit kapcsán elhangzott amerikai tanácsokra. „Mindig is baráti jellegűnek tartom, amikor Obama elmondja nekünk, hogy mit is kell tennünk Európa érdekében. Így hát én is, ugyanilyen baráti jelleggel azt tanácsolnám az amerikaiaknak: ők meg jól válasszanak, ha eljön a pillanat” – mondta Hollande a novemberi amerikai elnökválasztásra célozva.

- Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök bejelentette, egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket a szövetség keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói NATO-csúcson.