A keresetek 108 hónapja növekednek

A bérek 108 hónapja töretlenül emelkednek Magyarországon – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tegnap az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. A KSH jelentése szerint tavaly decemberben 9,7 százalékkal nőtt a bruttó és nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly január–decemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

A gazdasági növekedés 2021-ben 7,1 százalékos volt, az egyes ágazatokat tekintve pedig az iparban 9,6, a feldolgozóiparban 9,1, az építőiparban pedig 13,3 százalékos volt a növekedés – közölte Bodó Sándor. Hozzátette: ezekben az ágazatokban lehet a legmagasabb és a legkiszámíthatóbb jövedelmekkel kalkulálni. Az államtitkár kiemelte, hogy hazánkban munkaadó- és munkavállaló-barát az adópolitika: a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökken, a munkavállalókat tekintve pedig példaként említette a 25 év alattiak szja-mentességét.

Az előző évhez képest nem nőtt a prémiumkifizetés decemberben, ami a gazdaság teljesítményének tavalyi, rekordmértékű növekedésének fényében különös volt, ami már a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhető – közölte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH adataira reagálva. Hozzátette, idén a húszszázalékos minimálbér-emelés mellett tizenöt százalékos átlagbér-emelkedéssel kalkulál. Kiemelte: a bérköltségek növekedésének inflációs hatása már érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a korábbiakhoz képest háromszor erősebb év eleji átárazást mutatott. Az elemző szerint már látható Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni – hangsúlyozta.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: decemberre a versenyszféra és a közszféra bérnövekedési üteme kiegyenlítődött. Idén az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, két számjegyű lehet, amit a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít – mutatott rá. A reálbérek növekedését az infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben – tette hozzá. Hangsúlyozta: a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika, és idén további gyorsulás várható. A minimálbéremelések, a munkaerőhiány, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak – közölte. A teljes bérskála feljebb tolódhat, és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén a tavalyi 8,7 százalékos növekedés után – mutatott rá.

Ilyen mértékű béremelés erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit meg is tehetnek az erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, amikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul – figyelmeztetett. Az egyszeri transzfereknek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől, és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is tíz százalék feletti éves reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami jelen-tős fogyasztásélénkítő erővel bír – mutatott rá.