Ajánló

Egyeztetések a globális minimumadóról

Bár az adónem mértéke már megvan, a végleges szabályok még messze nincsenek készen

Az Adó-Tanácskozás hétvégi online ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 15 százalékos minimumadó bevezetése nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét veszélyeztetné, egy olyan javaslatra lenne szükség, ami rugalmasan tudja kezelni az adó-rendszerek eltéréseit.

Akár már idén nyáron döntés születhet a globális minimumadóról – szögezte le Izer Norbert,  a Pénz-ügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a nagyhatalmak által támogatott új fajta adóra a legjobb választ a magyar adószakmával együttműködve, közösen lehet adni. Ezért volt szükség az Adó-Tanácskozás összehívására, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró tíz adótanácsadó cég, hét szervezet és a közgazdasági egyetem képviselői vettek részt. A most kivételesen online összeülő grémium egyetértett abban, hogy a globális minimumadó esetleges bevezetése nemcsak az adózást, hanem a gazdaság- és befektetéspolitikát is jelentősen befolyásolja világszerte – hangsúlyozta az államtitkár.

A tanácskozáson elhangzottak azt mutatták, hogy a hazai cégvilág úgy ítéli meg azt, hogy a világ vezető hatalmai, a G7-ek június 5-én megállapodtak arról, hogy 15 százalék legyen az adómérték, az olyan, mint amikor egy még tervezés alatt lévő építkezésen elsőként a ház színéről döntenek, de úgy, hogy még a szerkezet sincs kész.

Ugyan a globális minimumadó mértéke már megvan, de a végleges szabályok még messze nincsenek meg, és számos olyan elem van, amelyek alakítása kulcsfontosságú. Így például nagyon nem mindegy, hogy milyen adók vehetők figyelembe a számítások során, milyen adóalapon kell azokat alkalmazni, milyen kivételek, illetve átmeneti szabályok kerülnek majd elfogadásra. Magyarország esetében például fontos kérdés, hogy a minimumadóba a helyi iparűzési adó beszámítható-e – jegyezte meg Izer Norbert.

A résztvevők álláspontja szerint egy olyan javaslatra lenne szükség, ami rugalmasan tudja kezelni az adórendszerek eltéréseit. Ha ez nem sikerül, az OECD jelenlegi javaslata nemcsak a magyar vállalkozásokat érinti hátrányosan, hanem bármelyik, a globális adózással érintett országban működő cégre hátrányosan hathat, és a Pénzügyminisztérium elemzése alapján ez még a legmagasabb adókulcsot alkalmazó országokra is igaz – emelte ki Izer Norbert.

Az államtitkár emlékeztetett, az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet még 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását.

Az alapgondolat eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat. A folyamat azonban menet közben más irányt vett. Az óriáscégek igaz­ságos adóztatása helyett ugyanis a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy egy minimumadószintet határozzanak meg a társasági adózásban.