Magyar Hírlap online

Zsákmányéhség

Hol vannak már azok a bugyuta találós kérdések, amelyekkel gyerekkorunkban pajtásaink logikai készségét igyekeztünk próbára tenni? A „feldobjuk fehér, leesik sárga, mi az?” fogós, ravasz feladvány ma már a múlté, helyette korszerű, a való világhoz idomuló rejtvények járják. Ilyen például, hogy hány millió fér bele egy nokiás telefondobozba. Ma a tájékozottabbak már vágják is rá a helyes választ: akár tizenötmillió is, ha gondosan pakolunk.

Merthogy elmondása szerint ennyit és ily módon adott át Balogh Zsolt, a BKV hajdani megbízott vezérigazgatója Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettesnek, a közlekedési vállalat városházi intendánsának, a hamar dühbe jövő országgyűlési képviselőnek, és az összeg csak egy része volt annak a hetvenmillió forintnak, amely tudomása szerint hozzá került. Hagyó, ha pénzről volt szó, végképp nem ismert tréfát, Balogh szerint, ha nem érkezett meg a kijelölt összeg, ugyancsak kieresztette a hangját, mi több, alkalmanként nem túl barátságosan nyakon is fogta beszélgetőpartnerét.

A botrány tehát kitört, mint a vulkán, és Hagyó, miközben folyamatosan ártatlanságát hangsúlyozza, lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról, egyúttal felfüggesztette párttagságát, mondván, nem akarja nehezíteni az MSZP választási kampányát. Nyakó István, a párt szóvivője – akit Hagyó sosem ragadott nyakon – sietett kijelenteni, hogy „maximálisan hisznek Hagyó Miklós igazában”. Így aztán legfontosabb tisztsége feladásáról meg sem próbálták lebeszélni képviselőjüket, aki országgyűlési mandátumát előrelátóan megtartotta, gondolván: a mentelmi jog – legalábbis még egy ideig – jól jöhet neki. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője egyértelműen arról beszélt, nehezen képzelhető el, hogy az MSZP vezetése mit sem tudott volna a főpolgármester-helyettes viselt dolgairól, így hát az elnökségnek illene levonni a megfelelő következtetéseket. Vagyis lemondani.

Itt tart hát pillanatnyilag a szocia­lista folytatásos életregény, amely napról napra új fejezettel bővül, és amelyet a csupa nagybetűs ÉLET ír szélvészsebességgel, és amelyben az MSZP a korrupció szinonimájává nemesült. És ez az a pillanat, amikor tisztán csengenek fülünkben az író, Márai Sándor örök érvényű szavai: „A kommunizmus megbukott, minden értelemben. De a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt.”